Tudósok szerint a zenetanulás a gyermekeknél erősítheti a jobb és a bal agyfélteke közötti kapcsolatot, ám ez a hatás csak rendszeres gyakorlás esetén érvényesül. Egy vizsgálat még 1995-ben kimutatta, hogy professzionális zenészek esetében általában megvastagodott az agy kéregteste, amely információs szupersztrádaként funkcionál a két agyfélteke között.

A Gottfried Schlaug agykutató által irányított vizsgálat még 1995-ben kimutatta, hogy professzionális zenészek esetében - akik hétéves koruk előtt kezdtek el játszani valamilyen hangszeren - általában megvastagodott az agy úgynevezett kéregteste, amely információs szupersztrádaként funkcionál a két agyfélteke között.

Schlaug és kollégái ezt azzal magyarázták, hogy a zenetanulás révén megszaporodnak az idegsejtek közötti kapcsolatok. Elméletüket számos bírálat érte, a szkeptikusok szerint a tehetséges zenészek esetében más lehet az agy struktúrája, ők már induláskor kifejlettebb kéregtesttel rendelkeznek.

Gottfried Schlaug - aki jelenleg a Harvardi Orvosegyetem professzora Bostonban - és kollégái mostani vizsgálódásaikba 31 gyereket vontak be. A kutatók elvégezték a gyerekek agyának részletes mágnesesrezonancia-vizsgálatát hat éves korukban, majd három évvel később.

Az eredeti csoportból hat gyermek szorgalmasan gyakorolt: a két vizsgálat között eltelt három év során hetente legkevesebb két és fél órát szenteltek a zenének. Ezeknél a muzsikuspalántáknál a kéregtest azon része, amely a két agyfélteke mozgástervező régióit kötötte össze, körülbelül 25 százalékkal növekedett az agy átlagos térfogatához képest.

Azoknál a gyerekeknél viszont, akik hetente egy vagy maximum két órát gyakoroltak, valamint akik felhagytak a zenetanulással, nem mutatták ki ezt a növekedést. A sokat gyakorló gyerekek esetében javult a két kéz mozgáskoordinációja is. Az összes gyerek "kétkezes" hangszeren, például zongorán vagy hegedűn játszott. A továbbiakban a kutatók azt vizsgálják, hogy a zenei tanulmányok befolyásolják-e a gyerekek memóriáját, vagy vitakészségét.