Egyes becslések szerint a gyerekek tíz százaléka szenved tanulási nehézségektől és a következtében kialakuló magatartászavartól, rossz iskolai eredményektől. Ha a diszlexia kezeletlen marad, és a diákot nem a képességeinek megfelelően oktatják, szinte biztos, hogy nem tud felsőfokú végzettséget szerezni.

A diszlexiások helyzete sokat változott az elmúlt években: nőtt az alternatív tanulási lehetőségek száma, s már középiskolai szinten is kezdik felismerni ezt a tanulási nehézséget. A felsőoktatásban jogszabály is született. Hátra van még azonban a felnőttoktatás, illetve az érettségi vizsga követelményeinek pontosítása a diszlexiások számára.

Segítség

A diszlexia olyan sajátos tanulási nehézség, részképesség-zavar, mely a nyelvi kommunikáció területén nyilvánul meg, így érinti az ismeretszerzés minden területét. Bár a tünetegyüttest létrehozó tényezők nagy része korrigálható, és a szakemberek szerint kialakíthatók kompenzációs technikák, az érintettek többségénél megmarad az egész tanulási időszak alatt, illetve felnőtt korban is. Jelentős társadalmi csoportról van szó, hiszen a szakirodalom szerint az egyes évfolyamok hét-tíz százaléka érintett a kérdésben. A diszlexia kutatása is már a XIX. században elkezdődött.

Mégis csak az 1950-es években indult el Magyarországon a diszlexiásokat segítő szakmai munka. Ennek ellenére viszonylag későn és csak fokozatosan alakult ki az a jogi háttér, mely biztosítja az olvasási zavarokkal küzdő tanulók számára, a megfelelő oktatási feltételek kialakulását. Először az 1993-ban elfogadott közoktatási törvényben jelent meg ez a szempont. 1996-ban már a törvény szövegébe is beemelték a diszlexiások számára biztosított alternatív lehetőségeket, kedvezményeket. A törvény 1999-es módosítása jelentett ugyan egyfajta visszalépést - az általános iskola 6. osztályáig téve lehetővé a kedvezmények igénybevételére jogosító szakértői vélemények kiadását -, de ez az akadály ma már megszűnt.

A kétszintű érettségi és az elfelejtett diszlexiások

Az új típusú, kétszintű érettségi sem veszi figyelembe a diszlexiás tanulók jogait. A jelenlegi elképzelés szerint ugyebár az érettségi írásbeli és szóbeli részből áll. Az, hogy a szóbeli vizsga lehetősége egyáltalán bekerült a koncepcióba sokaknak öröm, de ha "a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll" majd - ahogy a rendelet fogalmaz -, akkor a feladatlap műfaja nem lesz megfelelő a diszlexiás diák számára. Az írásbeli szóbeli vizsgával való kiváltásának módja sem részleteződött még érdemben. Ezzel tulajdonképpen már itt hátrányba kerülnek az ilyen betegséggel küzdők.

Vajon mi a jobb, mindenki egységes feltételek közötti rajthoz állítása, vagy a sajátosságokat figyelembe vevő körülmények közötti tudásfelmérés? A közoktatási törvény egyenlőre ez utóbbi mellett rakja le a voksát. Az integrált nevelés elve ma már általános és elfogadott, vagyis megvan az a társadalmi elvárás, amely ellenzi a különböző okokból és módokon való hátrányos helyzetűek elkülönítését, és természetesnek veszi a többi tanulóval egy közösségben való tanulást és nevelődést.
 

Egy rendelet - egy kiskapu

A pozitív diszkriminációt a felsőoktatásban részt vevő fogyatékos hallgatók esetén, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján az oktatási miniszter 29/2002. (V. 17.) OM rendeletében a következőket rendelte el. E rendelet alkalmazásában a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a 4. § szerinti szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra.

Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező az érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell. A fogyatékos hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét szakvéleménnyel igazolja. A fogyatékos hallgatók felmentésére, segítésére irányuló kérelmet pedig egy bizottság bírálja el.

A súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató például a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

A diszlexiás - diszgráfiás hallgató írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól. A diszlexiás, diszgráfiás hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

Részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, valamint vizsga esetén a szükséges segédeszközöket is biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár). A fogyatékos hallgatók felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított időtartam legfeljebb harminc százalékáig terjedhet. 

Hivatalos segítők

A fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítésére a felsőoktatási intézmények vezetői koordinátorokat jelölnek ki. A koordinátorok feladata a fogyatékos hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírálását végző bizottság munkájában való részvétel, valamint a fogyatékos hallgatókkal, azok személyes segítőivel és a felsőoktatási intézmény hallgatóival való kapcsolattartás.

Egyszer egy kutatás során nyolc évig kísértek figyelemmel az őserdőben egy majomcsapatot, amelynek egy vak kismajom is tagja volt. Életben maradására semmi esély nem lett volna a társak 'szolidaritása' nélkül. Egy ízben egy kidőlt hatalmas fa törzsén indult el a vak kölyök - észre sem véve a vele szemben tartó hatalmas vezérhímet, aki kétséget kizáróan a csapat bármelyik útjába álló kölykét 'lepofozta' volna a fatörzsről, de a vak csemete elől kitért. Ez azt mutatja, hogy már az állati élet szintjén is előfordul, hogy a társ felfogja a másik sérültségének tényét - mai divatos szóhasználattal 'másságát' - és azt elfogadva, ahhoz igazodva viselkedik. Ezt nyugodtan tekinthetjük a habilitáció ill. rehabilitáció első fő feltételeinek.

A „fogyatékos” hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékos hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére történő javaslattétel, a fogyatékos hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása, és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása, a beiratkozást követő hatvan napon belül, a fogyatékos hallgatók statisztikai adatainak a tanulmányi osztály részére történő jelentése.
 
Persze az úgynevezett előnyös megkülönböztetés vagy más szóval előnyben részesítés gyakorlata, amely tehát a különböző hátrányokból származó nehézségek enyhítését vagy korrigálását szolgálja, olykor igen jelentős anyagi ráfordítást tesz szükségessé. A beruházások költségigénye - sokan úgy vélhetik - túlságosan nagy, az előnyben részesített személyek számához képest. Nos, a humánum, a minden egyes személy egyenlő emberi méltóságának tisztelete (a nyugati kultúrában s így az EU-ban is) olyan alapelv, alapérték, amelynek követése ezzel a felfogással szöges ellentétben áll. Itt tehát az ilyen jellegű mérlegelésnek nincsen helye. 

---