Az emelt és középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi, a kétszintű vizsgák 2005-ös bevezetése óta két részből áll. Az első, szövegértési rész megoldására pontosan egy óra áll a diákok rendelkezésére. Ennek keretében egy 3-4 oldalas szöveget kell elolvasni, majd az azzal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni.

Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója szerint ennek kitöltése középszinten nem jelenthet problémát, ha az irodalom órák során foglalkoztak hasonló feladatokkal a diákok. A helyes válaszokkal összesen 40 pontot lehet elérni, de már a nyolc pontos eredmény is sikeresnek számít - bár csak egy kettesre váltható át.

A nagyobb próbatétel

A második rész feladatait csupán kilenckor kapják kézhez a vizsgázók. Ezen szerepel a szövegalkotási feladat, melynek során - a régi érettségihez hasonlóan - egy hosszabb, körülbelül négy oldalas szöveget kell írniuk megadott témáról, melynek műfaja lehet érvelés, műelemzés vagy összehasonlító verselemzés. A feladattal összesen legfeljebb hatvan pontot szerezhetnek a diákok, amelyben 20-20 pont jár a fogalmazás felépítéséért, illetve tartalmi minőségéért és nyelvi minőségéért. Összesen 15 pont vonható le a helyesírás miatt, és dolgozat külalakja miatt.

A kőbányai Zrínyi Miklós Szakközépiskola és Gimnáziumban a tanulók már reggel hétkor elkezdtek gyülekezni, annak ellenére, hogy csak azt kérték tőlük, negyed és fél nyolc között azért érkezzenek meg. Ilyenkor persze könnyen megy a korábbi érkezés - sokan még aludni sem tudtak, de többen beszámolnak arról is, hogy folyamatosan azt álmodták, elkéstek.

 Idén összesen 125 546 fő érettségizik, ők együttesen 455 557 vizsgát tesznek le. Az első vizsganapon középszinten 1 130 helyszínen több, mint 83 ezer diák, míg emelt szinten 55 helyszínen közel 2500 vizsgázó ad számot tudásáról. Az előző évi tavaszi vizsgákhoz képest idén 800 fővel többen jelentkeztek érettségire.

A matematikától jobban félnek

Izgulni, a mai nap előtt különösen nem izgulnak - mondják a középiskola aulájában gyülekező tanulók - készülni, az utolsó pillanatban már nem lehet a kétszintű érettségi középszintű vizsgájára, az ugyanis elsősorban a nyelvi kompetenciák felmérésére törekszik - nem az írók, költők életrajzi adatainak visszakérdezésére. Sokkal félelmetesebb a holnapi és a holnaputáni matek illetve történelem írásbeli, állítják.

Kiszivárogni az utóbbi években már nem szivárgott ki semmilyen információ, a diákok most is csak tippelgetni tudnak. A legtöbben valamilyen Nyugat-os témára számítanak - ha mást nem is, azt mindenki megjegyezte, hogy idén ünnepli megalakulásának századik évfordulóját a neves folyóirat. Ezen kívül még Ady-t várják, József Attilát - van aki Radnótira számít. Határozott elképzelés tehát nincsen.

A három osztályos évfolyamból ma nem sokan vannak távol - csupán két diák tesz emelt szintű érettségi magyarból, a többiek maradnak a középszintnél, annak ellenére, hogy népszerűnek számítanak a média szakok, van aki valamelyik szabad bölcsész vagy andragógia szakra készül. A háromból az egyik osztály idegenforgalmi, a másik közbiztonsági szakközépiskolai képzést kaptak a gyerekek - ennek megfelelően pedig innen sokan mennek az eddig specializációnak megfelelő pályára.

Reggel fél nyolckor azonban senki nem gondol a távoli jövőre, sokkal szívesebben beszélgetnek arról, mit csinálnak majd miután délben, négy óra koncentráció és kemény munka után elhagyják az iskolát. A legtöbben persze a pihenésre szavaznak, de van, aki már most látja, azért szán még egy kis időt a matekra vagy a hetven történelem tétel egyikére-másikára.

Nyolc  óra közeledtével a diákok elkezdenek felgyűlni az emeleti termekbe - az asztalokon megjelennek a csokik, innivalók, van, amelyiken egy plüssnyuszi, -maci is elfoglalja a helyét. A mobiltelefonok felsorakoznak a tanári asztalon. Az iskola igazgatója bent van a termekben az első feladatlap kiosztásakor, majd leellenőrzi a folyosót, a mosdókat -  nem került-e véletlenül irodalomkönyv a női wc szemetesének aljára.
 

---