[regisztráció]
[elfelejtett jelszó]
Gyermekpszichológus szakértőnk válaszol
Hasfájás, bepisilés, indokolatlan félelmek - Tárnokiné Törő Krisztinához ezen a héten sok olyan levél érkezett, melynek írói a gyermekkori szorongásokról és fóbiákról szerettek volna többet megtudni. Szakértőnk tájékoztat arról, milyen tünetek utalhatnak arra ha gyermekünk szorong, és gyakorlati tanácsokkal próbál segíteni a szülőkön. Óvodások, kisiskolások esetében sokszor találkozhatunk a látszólag ok nélküli testi fájdalommal, félelemmel. A szülők ilyenkor jó ideig keresik a panasz okát, néha szakértőtől szakértőig viszik a gyermeket - sokszor azonban mégis a pszichológusnál köt ki a gyermek. Szakértőnk egy-két tipikus eseten keresztül mutatja be, milyen okból és
milyen formában jelenhetnek meg a leggyakoribb pszichoszomatikus
tünetek.
A bepisilés lehet szorongásos tünet, természetesen ezt alaposabb vizsgálatok elvégzése alapján mondhatjuk csak ki. A testvér születésekor keletkező testvérféltékenység tipikusan egy szorongáskeltő tényező lehet, amely sokszor tünetet vált ki. Ilyen az éjszakai ágybavizelés is. A szorongásnak lehetnek egyéb pszichoszomatikus tünetei is, amint az az alábbi olvasói levélből is kiderül:
A hasfájás oka ilyenkor-mivel az iskolába indulás előtt jelentkezik-valószínűleg az iskolával kapcsolatos. Összefügghet a teljesítménytől való túlzott szorongással, az iskolatársakkal, beilleszkedéssel,valamint a pedagógusokkal való kapcsolatával is. A hasfájáson kívül egyéb pszichoszomatikus tünetek is előfordulhatnak: fejfájás, végtagfájdalom, hányinger. Természetesen ilyenkor fontos az is hogy orvoshoz forduljunk, hiszen csak a szervi,organikus okok kizárása után indulhatunk el a pszichológiai kivizsgálás irányába. ![]() Szorongásra vezethetőek vissza annak az óvodáskorú kislánynak a tünetei is, akinek panaszairól édesanyja számol be levelében (itt a felismerhetőség miatt nem részletezem a fóbia tárgyát). A fóbia az a szorongás, ami tárgyiasul, azaz konkrétan valamitől való félelemben nyilvánul meg. Ez lehet egy tárgy, állat, ember, jelenség melynek jelenléte, vagy akár a gondolata is félelmet vált ki, pánikot, sírást, menekülési reakciót. Óvodáskorban igen gyakoriak ezek a fóbiák. Sokszor az időbeliség is döntő tényező, az, hogy mennyire tartósan van jelen a gyermek életében, mennyire zavarja őt illetve a családot normális életvitelében és az egészséges fejlődésben.E felsorolt tényezők függvényében dönti el a szülő, hogy szakemberhez fordul-e vagy sem. Volt egy érdekes kérdés azzal kapcsolatban is, hogy a szorongás okozhat e dyscalculiát, azaz számolással kapcsolatos részképesség zavart. A válaszom: nem, viszont ez esetben is fontos lenne szakemberhez fordulni, ugyanis nehéz elkülöníteni egymástól a részképesség zavart és a szorongás okozta teljesítményzavart. A kettő nagyon hasonlíthat egymáshoz, mégis teljesen más a diagnózis, az ok és természetesen a terápia is. Azért fontos hogy kétség esetén szakemberhez forduljunk, mert a jó diagnózis elengedhetetlenül fontos a sikeres terápiához. Minél korábban kezdjük el a terápiát, annál nagyobb a siker, annál nagyobb a gyógyulás, és a teljes tünetmentesség esélye. De mi az a korai időpont? Egyik szülő kérdezte, hogy két és fél éves korban korai e szakemberhez fordulni –ő a gyermeke zárkózottságáról panaszkodott. Úgy gondolta, hogy ilyen pici gyerekre még nem lehet hatni. A gyermekpszichológus módszere, főleg ilyen kis korban, nem a szóbeliség, beszélgetés, hanem a közös játék, rajz. Azaz a szakember „gyereknyelvre” vált. Ebben a korban a diagnózist is a játék megfigyelésével, a rajzok értékelésével, és egyéb, korosztályhoz maximálisan alkalmazkodó módszerekkel állítjuk fel. Egészen kicsi korban, két éves kor alatt pedig baba-mama konzultáció formájában zajlik a tanácsadás, de fejlődéssel kapcsolatos diagnosztikai vizsgálat ebben a korban is készíthető. Azt javaslatom, ha bármilyen kétség merül fel, minél előbb forduljanak szakemberhez! Tárnokiné Törő Krisztina gyermek klinikai szakpszichológus
Magdolna 2012-02-27 15:35:34 Kedves Doktorno!Van egy tunderi kis unkam,aki most 3 éves.Pici baba korátol mindig mosolygott nagyon szeretjuk ot.O az egyetlen unokánk.Nekem 2 gyermekem van,akiknel ilyen problemank nem volt,amit nala eszleltem.A kisfiu ,ha ajandekot kap,nem keri,sot visszautasitja.Az uj cipot nem akarja felprobalni,az uj ruha sem kell neki.stb.Most volt a szulinapja és mikor orommel mondtuk neki,hogy 3 éves leszel,szulinapod lesz,mit szeretnél?Azt mondta,nem kerek ajandekot.Vittem neki a sajat keszitesu tortat,o nem kerte.Egy ido utan aztan megiscsak kellett neki.Tobbszor is elofordult,hogy orommel adtunk neki valamit es o visszautasitotta..Mikor mondtuk,hogy akkor odaadjuk olyan gyereknek,aki majd orul neki,aki raszorul,akkor ezt mar nem akarta.Ha énekel,vagy verset mond es ra figyelunk eltakarja az arcat és nem folytatja.Bolcsibe jar egyenlore,most lesz ovodas.A bolcsodeben is mondtak,hogy nem szeret a kozeppontban lenni.Ezzel meg nem volna baj szerintem,csak miert nem tud igazan orulni?Delutan ,ha felebred akkor is tobbszor elofordul,hogy kedvetlen,siros.Nekem ez mind uj.Az en gyerekeim mosolyogva ebredtek .Mi okozhatja mindezt?Kerem a tanácsát! Koszonettel egy aggodo nagymama. Edina 2011-11-29 15:24:21 Kedves Doktornő ! Botond fiam 6 éves ,körülbelül 2 éve ismét bepisil éjszakánként szinte minden nap ! lassan egy éve urológus által felírt orrspray-t használunk ennek megszüntetésére ami nem hozott még eddig sikert sajnos .Szervi baja nincs ezért pszichológushoz vittem , aki megállapította hogy ADHD --ban szenved valószínű, és szeparációs szorongást is diagnosztizált.Én már teljesen kétségbe vagyok esve mert nem tudom hogy hogy segítek a kisfiamnak.Azzal tisztába vagyok hogy hiperaktív és viselkedési zavara van ami az oviban jelentős gongot okoz de azt nem tudom hogy meddig tart és hogy ez "kinőhető" -e ! 1 év alatt nem változott a helyzet semmit ,a bepisilés sem és a viselkedésével kapcsolatban sem .valamint nem értem azt sem hogy a szakvélemény alapján a rajzából az derült ki hogy mi (szülök) messze állunk tőle érzelmileg mivel a szülőket és a testvéreket magától messze rajzolta le akkor meg hogy lehet hogy szeparációs szorongása van ? Kérem adjon tanácsot hova forduljak a problémánkkal és ez a helyzet változtatható e ? Köszönöm a segítségét előre is ! tisztelettel Vig Edina BerkiEdina 2011-10-03 13:25:14 Kedves Doktornő! Párom kisfia külön él az édesanyjával, a válást még nem mondták ki. Érdeklődnék, hogy a gyereket, hogy viseli meg az, hogy az édesanyja nem engedi az apához a gyereket, de ő szeretne jönni és kisajátítja pl.: az én fiam, ez azért különös mivel idő közben született a mostani párjától közös gyerekük akit viszont úgy hív, hogy a"mi" gyerekünk. Az ő párját elfogadhatja a gyerek, de engem nem. Mi ennek az oka? A gyereknek szerintem ez rossz és ő sérül a legjobban. horváth éva 2011-09-09 16:42:07 kedves doktornö! multhét csütörtökön elkeztük az ovodát a kislányomal aki 4 éves lesz novemberbe de azota itthol álandoan sir fáj a hasa és tegnap éjszaka pedig bepisilt mit tudnék teni hogy segitsek neki köszönön a válaszát kérem segitsen protagoras 2011-03-16 15:07:33 Tisztelt Szakértő! 2,5 éves kislányom ügyében kérném tanácsát, egy esetleges lelki probléma megelőzése érdekében. Anyósomnál súlyos betegséget diagnosztizáltak, gyógyulásának esélyei kérdésesek és sajnos számolnunk kell azzal, hogy esetleg visszafordíthatatlan a folyamat és tartós ápolásra fog szorulni. Ápolását úgy oldhatnánk meg, hogy párom minél több időt töltene nála, esetleg odaköltözne, de felmerült az is, hogy együtt költözzünk mindhárman. A problémánk az, hogy nem tudjuk, kislányunknak melyik okozna nagyobb lelki problémát: ha édesanyját tartósan ritkán látja, vagy ha tartósan/váratlanul szembesül nagymamája rossz állapotával. A kérdésem az lenne, hogy tud-e bármilyen hasznos tanácsot adni, amelynek figyelembe vételével elkerülhetjük hogy gyermekünknek lelki problémát okozzunk. Nyilván a "mértékektől" függ a dolog, de azt jó volna tudnunk hogy melyik a "kockázatosabb" a gyermeklélek szempontjából, mire érzékenyebbek ilyen korban. Válaszát előre is köszönöm: Tamás K.Andrea 2010-12-13 16:35:57 Kedves Doktornő! A Következő problémával fordulok Önhöz.Kislányom 3,5 éves,nem tudom mire vélni a viselkedését.Az apai nagymamával kapcsolatban vannak gondok.Egyszerűen teljesen elzárkózik töle.Amit tudni kell,én 15 éve vagyok a férjemmel,és már a kezdetektől szó szerint,utált az anyósom,valamint az élettársa is.Volt is sok probléma ebből,a férjem és én köztem.Ez azóta is változó,de semmiképp nem mondanám jó viszonynak.A férjem erőltetné a dolgokat hogy jobb legyen,de ez csak akkor működne köztem és köztük,ha én mindenre csak bólogatnék.Az utolsó csepp részemről akkor történt,mikor tavaly decemberben bejelntettem nekik,h megint babát várok,és ők et nem érdekelte,anyósom azt mondta h egyik szeme sír,a másik nevet,az élettársa(aki mellesleg egyik gyerekével sem tartja a kapcsolatot),ő annyit mondott hogy ez jó hír?Ekkor én befejeztem részemről velük.De a lányom mehetett hozzájuk,és ők is jöhettek hozzá.Sajnos a baba elment,ez megviselt engem.Azóta szerencsére ismét terhes lettem és most,34 hetes terhes vagyok.Nekik ez sem túl érdekes,de egyébként nem is szóltunk nekik erről a babáról,a történtek után,másoktól tudták meg.Szóval,a lányom egyáltalán nem aludt még náluk,nem akar menni hozzájuk,ha jönnek kell neki 5-10perc még hajlandó lesz foglalkozni velük.Kérdésem az lenne,hogy érezhet valamit abból amit velem tesznek,ill.tettek az anyósomék?Mert a férjem szerint csak én nevelem így,pedig nem is tiltom őt,és semmit sem éreztetek a lányommal abból,amit én érzek.Válaszát előre is köszönöm..K.Andrea Kovács Alexandra 2010-09-29 10:20:17 Kedves Doktornő! 1,5 éves kislányom rendszeresen visszatartja a kakilást, se pelenkába se anélkül nem akar kakilni. Székletlazítót szedünk, és olykor probálkozunk a glicerines kúppal, de kevés sikerrel.Bilit és a vc szűkítőt is próbáltam de a bilire nem ül rá, a vc-n meg csak üldögél. Mindig magyarázom neki hogy ki kell jönnie a kakinak, mert minden ember szokott, de csak sír és szenved. Az orvosunk azt mondta ha nem véres nincs gond, de én már nem tudom nézni ahogy szenved. Nem kemény a kakija, csak visszatartja, sokszor napokig.Kérem segítsen, hogy lehetne neki segíteni. Nagyon szépen köszönöm,Alexandra kállay adrienn 2010-05-19 13:45:57 Tisztelt Doktornő! Kisfiam 4 éves, talán még soha nem aludta át az éjszakát egyedül a saját ágyában. Este is csak velem alszik el, meseolvasás után összebújva, éjjel pedig mindig kijön a szobából és közénk bújik. Ezzel még nem is lenne probléma, csak ezen felül felmerült egy olyan dolog ismét, amiről azt gondoltam egy évvel ezelőtt, hogy megszűnt. 2-3 éves kora között voltak 15-20 perces félálomban levő felriadásai, amikor nincs ébren és nem emlékszik reggel semmire. Ezek egy pár hete újból visszatértek. Akkoriban betudtam annak, hogy költöztünk és ezzel csaknem egyidőben született meg a testvére is. Most azonban nem tudom mi lehet az oka és hogy kezeljem a helyzetet. Általában ordít ilyenkor, rúgkapál, sír és verekszik. Egyszer megölel, aztán megüt, vizet kér, aztán kilöki a kezemből a poharat. Összefüggéstelenül beszél, ezért gondolom, hogy nincs is ébren egészen. Volt hogy megpróbáltam, hogy be sem megyek hozzá, úgysem tudom megnyugtatni, de kijön a szobából, és folytatja. Két nappal ezelőtt 40 percig tartott, mire végre felébredt, akkor pedig azt kérdezi, hogy én miért kiabálok vele, és nem emlékszik rá, hogy ő mit csinált. Sokszor sírok tehetetlenségemben, öcsit gyakran felkelti, pedig ő amúgy nagyon jó alvó. Apját nehéz felébreszteni, ő is jó alvó, de ha mégis felébred, nagyon ideges, és mindig azt mondja, hogy mossam meg a gyerek arcát, rázzam, ...tehát valahogy ébresszem fel, én viszont inkább szeretgetem, még akkor is ha üt-vág, igyekszem türelmes lenni, bár nem mindig sikerül. Sokat vitázunk is ezen a férjemmel, hogy hogy is kellene a helyzetet kezelni. Amúgy egy nagyon okos, talán kicsit visszahúzódó, de kiegyensúlyozott kisfiú, az oviban is ezt mondják róla. Arra is gondoltam, hogy elviszem szakemberhez, de nem igazán engedhetjük meg ezt anyagilag. Köszönöm, ha bármi tanácsot tudnak adni az ügyben, Tisztelettel, Adrienn PAULIK ANIKÓ 2009-02-09 16:18:21 KEDVES DOKTORNŐ!KISFIAM MÁJUSBAN LESZ 4 ÉVES.SZEPTEMBER ÓTA OVIBA JÁR,DE EGYSZERŰEN NEM AKAR BESZOKNI AZ OVIBA.NEM BESZÉL SENKIVEL EGY FALATOT NEM ESZIK NEM ISZIK ÉS RENDSZERESEN BEPISIL.NEM TUDOM HOGY MIT TEGYEK.ITTHON MINDEN RENDBEN VAN VELE.KÉREM SEGÍTSEN .ELŐRE IS KÖSZÖNÖM madár lajos 2008-10-07 20:44:06 Kedves doktor nő. A kérdésem a következő volna: Van egy 6 éves lányom aki külön háztartásban él tőlem,A kislányom nagyon ragaszkodik mind kettőnkhöz és ezért nagyon aggódom hogy a kis lelke ne nagyon sérüljön illetve azt szeretném tudni hogy ilyenkor mi a teendő.A lányom 3 éves volt amikor külön váltunk és azóta is folyamatosan minden hétvégén velem van és minden hétköznap az anyjával.Nagyon sokat játszok vele sok a közös program egy szóval nagyon jól érezzük magunkat.Amikor vissza viszem mindig sír és szomorú majd hétköznap ismét vidám.Amikor el hozom akkor mindig említi hogy kettős érzése van egyszer jönne egyszer nem.Apa ilyenkor mindig olyan furcsán érzem magamat mondja ö.Szokta említeni hogy amikor az oviba hiányzunk neki akkor mindig valamit keres amivel el tereli a gondolatait.Én aggódom a kis lelkéért.Mit tehetnék még hogy ez ne legyen benne és ne okozzon maradandó nyomot?Egyébként jó a viszonyunk az anyjával és amikor vissza viszem még egy fél órát is el töltök velük.Ez így megy 3 éve.Kérem adjon tanácsot hogy hogyan lehet még jobban nevelnem a gyereket hogy ezt szinte meg sem érezze?Egy apa. Orsi 2008-09-30 19:03:56 Kedves Doktornő! 4 éves a kissebbik fiam az oviban már mindennapos a panasz rá, óvo nénije azt mondta kezelhetetlen. csak egy pl:Óvo néni szólt hogy vége a hintázásnak és bemennek,de ő azt mondt most nem megy be mert megvárja az anyát kint. Raplizik, ha nem arra aszékre ülhet amit ő kinézett magának. sokat sír az oviban, nem azt mondom hogy itthon nincs vele gond de illyen mértékben nem mint az ovodában. Kérem segítsen. O Pintér Kitti 2008-08-25 14:08:54 Kedves Doktornő!Kisfiam 5,5 éves A-típusos autista.Már régóta küzdünk a következő problémával:visszatartja a kakilást.Kérem segítsen,hogy magyarázzam el neki,hogy ez nagyon nem jó!Előre is köszönöm válaszát!K. Szóljon hozzá ön is! Ha hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük jelentkezzen be!
RSS
Hírlevél
Írjon nekünk!
Oldaltérkép
Archívum
Médiaajánlat
Impresszum
|
24 óra hírei
Legolvasottabb hírek
Hirdetés Packázik veled a tanulmányi osztály? A prof helyett rendre évfolyamelsők tartják meg az előadást? Semmiért cserébe húzzák le rólad a tandíjat? Sírva jár iskolába a gyerek? Esetleg téged néznek hülyének? Kényelmetlen a katedra? Eleged van a tömény agresszióból?
Akkor írj nekünk! Ha tudunk, segítünk. Beszerezzük az infókat, illetékesekkel értelmeztetjük saját rendelkezéseiket, mert így nem mehet tovább! A feljelentések - a személyiségi jogok védelme miatt - szerkesztői kontroll után kerülnek fel a honlapra. Hirdetés Mindentudás egyeteme 2.0
Szakértők
Ajánlat
Nagyot álmodtakGigantikus méretű, Európa energiaigényének 15 százalékát biztosító napfarmot építenének Észak-Afrikában.
Fenyeget a nyugdíjbombaAz állami és magánrendszerek problémái miatt a pénzügyi válság több évtizedes szociális krízisbe torkollhat.
Nagy Zsolt-interjú"Semmi mást nem csinálsz, csak sárkányt eregetsz, meg- tanulsz főzni, viszed a gyere- ket az oviba, és nem pofázol." |
|||||||||||||||||