A becslések szerint minden tizedik nyelvvizsga hamisított. Aki akar, könnyen vásárolhat magának nyelvvizsga-bizonyítványt, ám ezért busás összeget kell fizetnie, és vállalnia kell a kockázatot, hogy bármikor leleplezhetik. Ha lebukik, akár három év szabadságvesztésre is ítélhetik.

„Óriási butaság volt, inkább koptattam volna egy nyelviskola padjait pár évig. Ugyanennyibe került volna, és most nem folyna ellenem büntetőper” - fakad ki a huszonnyolc éves Zsolt, aki két évvel ezelőtt jobb állás reményében vett magának egy középfokú, C típusú nyelvvizsgát az egyik budapesti piacon. Az új állást meg is kapta, azonban csak pár hétig dolgozhatott, ekkor ugyanis egyik főnöke ellenőriztette a bizonyítvány számát. Hamar kiderült, hogy a vizsgaközpontnak ilyen nevű vizsgázója nem volt. Zsoltot elbocsátották és feljelentették közokirat-hamisításért. Ítélet még nincs.

Zsolt esete nem egyedülálló, két évvel ezelőtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tizenegy végzősét nem avatták fel, mert kiderült róluk, hogy nyelvvizsgájukat pénzért vették. Tavaly decemberben pedig egy 35 tagú, bizonyítványok hamisításával foglalkozó szervezetet fogtak el a rendőrök, számítógépükön kétszáz megrendelő adatait találták meg. Az Oktatási Hivatal becslése szerint a ma Magyarországon forgalomban lévő nyelvvizsgák mintegy 7-10 százaléka hamisított.

Görbe úton

„Nyelvvizsgára van szükséged, de nincs időd tanfolyamra, magántanárra? Keress meg, segítek!” – ilyen és ehhez hasonló hirdetések tucatjai találhatók meg az internetes fórumokon, apróhirdetéses oldalakon. A hirdetés végén mindössze egy e-mail cím található, amely anonimitást biztosít a hamisítónak, a biztonság kedvéért a postafiók is csak pár hétig él, aki addig nem döntött arról, kell-e neki a papír, annak újra böngésznie kell.

A legtöbben mégsem az internetről, hanem ismerősökön keresztül értesülnek a lehetőségekről. „Aki készítette a bizonyítványt, azzal egyszer sem találkoztam. Az egyik csoporttársam ismerősével kommunikáltam, vele is e-mailen, el kellett küldenem az adataimat, hogy milyen nyelvvizsgát szeretnék, és hogy melyik nyelvvizsgaközpontból. A pénzt is ennek a fiúnak adtam oda, egy piacon találkoztunk, mindössze pár percre” - mondja Tibor, aki annak idején öt sikertelen nyelvvizsga-próbálkozás után, végső elkeseredettségében fordult a hamisítókhoz. Mint mondja, ő a középfokúért százötvenezer forintot fizetett a készítőnek, de egy felsőfokúért már kétszázezret is elkértek volna, alku nem volt.

Ugyan első ránézésre borsos az összeg, egy valódi nyelvvizsga még ennél is többe kerül - állítják az általunk megkérdezett egyetemisták. A legolcsóbb nyelvtanfolyamok is harmincezer forintnál kezdődnek, és ahhoz, hogy alapszintről a középfokig el lehessen jutni, legalább négyet-ötöt el kell végezni belőlük. Ehhez az összeghez jön még a könyvek ára, illetve a vizsgadíj, amely legalább húszezer forint.

Fondorlatos technikák

Ma már olyan sok biztonsági jellel vannak ellátva a bizonyítványok, hogy nagyon profinak kell lenni ahhoz, hogy valaki hamisíthassa őket - véli Juhász Gyula, az Idegennyelvi Továbbképző Központ munkatársa. A Rigó utcai központban a hamis nyelvvizsgák riasztó számát nem érzékelik, de bizony előfordul olyan, hogy a vizsgázók csalni próbálnak. „A leggyakoribb, hogy a vizsgázó mást küld el maga helyett az írásbelire, szóbelire. De olyan is előfordult már, hogy írásbelire ketten jöttek, a vizsgázó és még valaki, aki tényleg ismerte az adott nyelvet. Úgy gondolták, hogy ha közel ülnek egymáshoz, akkor az egyik le tudja diktálni a másiknak a megoldásokat. Nem sikerült nekik” - teszi hozzá Juhász Gyula.

A „cserevizsgázók” legtöbbször hamis személyi igazolvánnyal próbálnak bejutni a megmérettetésre. A vizsgaközpont szigorú szabályokkal próbál védekezni a csalók ellen, a személyi iratokat például többször is ellenőrzik, illetve szigorú ültetési rendet tartanak az írásbeliken.

Ha nincs nyelvvizsga, nincs diploma

A legtöbb kuncsaft valószínűleg az egyetemek, főiskolák hallgatói közül kerül ki, hiszen 2000 óta a végzősök nem vehetik át diplomájukat nyelvvizsga nélkül. Hogy pontosan hány és milyen szintű bizonyítványt kell szerezniük, azt maga a felsőoktatási intézmény dönti el, de minimum egy alapfokúval mindenkinek rendelkeznie kell.

Az egyetemek, főiskolák tapasztalatai szerint sokan halasztják a nyelvtanulást az utolsó tanévre, pedig egy év alatt középfokig eljutni lehetetlen. Akik nyelvvizsga nélkül maradnak, ugyan elmehetnek a záróvizsgára, de diplomájukat csak akkor kapják meg, ha bemutatták a bizonyítványt. „Az én évfolyamom legalább harmadának nem volt nyelvvizsgája” - mondja Horváth Zsuzsa, aki a Miskolci Egyetemen végzett.

„Ismerek olyan lányt, aki a mai napig nem tudott levizsgázni, így nincs is állása. Olyan is volt viszont, aki valahonnan szerzett egy hamisat” - teszi hozzá. A hamis bizonyítványok egy része pedig mindenképpen fennakad az egyetem hálóján. Az ELTE karain a tanulmányi hivatalok végzik a nyelvvizsgák eredetiségének vizsgálatát. „Az ott dolgozó kollégák már tapasztaltak, és észreveszik, ha gyanús az irat. Ilyenkor felhívják az adott nyelvvizsgaközpontot, és ellenőriztetik a bizonyítvány számát” - mondja Zentai László, az ELTE oktatási rektorhelyettese.

Három év büntetés

Ha valahol hamis nyelvvizsgát találnak, tulajdonosát közokirat-hamisítás miatt jelenthetik fel, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyan komolyabb következményre az iratok készítői számíthatnak - már ha el tudják fogni őket -, a használót is büntethetik, hiszen adatai átadásával ő is közreműködött a bizonyítvány elkészítésében - áll a rendőrség tájékoztatójában.

Rossz hír, de a készítőket sokkal nehezebben kerítik kézre a rendőrök, mint azokat, akik busás összegeket adtak ki a papírokért. A hamisítók kiterjedt rendszerrel dolgoznak, névtelenül, e-mail címek mögé bújva.

Az állásokhoz nem nyelvvizsga, nyelvtudás kell

Teljesen felesleges vállalni a rizikót, és százezreket költeni a hamis iratokra Fodor Miklós fejvadász-pszichológus, a Fodor Human Resources Kft. vezetője szerint. Ők nem is kérnek be nyelvvizsgát az álláskeresőtől, ehelyett pár percig elbeszélgetnek a jelentkezővel az adott nyelven, hiszen így rögtön kiderül az igazság. Fodor szerint amelyik cég nyelvvizsgát ír ki követelménynek, azt azért teszi, mert az adott feladathoz szükség van írásbeli és szóbeli kommunikációra idegen nyelven.