Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a felsőoktatásból kimaradó érettségizők általában hasznosan, tanulással töltik el a "lyukas évet". Nyelvtanulás, külföldi munkavállalás, érettségi felkészítő - ezek a tipikus megoldások. Sokan döntenek úgy, hogy OKJ-s szakképesítést szereznek. Bár még javában zajlanak az érettségi vizsgák, hiszen a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja június 27-én lesz, nem árt előre gondolkodni, mi lesz azokkal, akik idén nem kerülnek be egyetlen felsőoktatási intézménybe sem.

A menetrend 

Idén több mint százhuszonötezren jelentkeztek érettségi vizsgára, közülük kilencvenhatezren felvételiznek valamely magyarországi felsőoktatási intézménybe. Az írásbeli vizsgák május 27-én, a szóbelik június 27-én zárulnak. Az elmúlt évekhez hasonlóan, a ponthatárokat júliusban tudják meg a felvételizők.

Azok, akiknek nem sikerült az első körben bekerülniük a megjelölt intézmények egyikébe sem, még reménykedhetnek a pótfelvételi lehetőségében. A jelentkezési lapok benyújtásának határideje augusztus közepén van, a lehetőségek a ponthatárokkal egy időben, tehát júliusban kerülnek nyilvánosságra. A pótfelvételi eljárásban nem változnak a ponthatárok, azokat nem állapítják meg újra, hiszen csupán azokat a helyeket hirdetik meg, melyeket nem tudtak feltölteni az intézmények. Minden pótfelvételi eljárásban résztvevő még a tanév kezdete előtt értesítést kap a felvételéről.

A felsőoktatási ponthatárokat július 24-én hirdetik ki. Először interneten lesznek elérhetőek a FISZ és Felvi honlapokon. Idén kilencvenhatezren jelentkeztek felsőoktatási felvételire, államilag finanszírozott képzésben szeptembertől ötvenhatezer diák tanulhat, mesterképzésre háromezer-ötszáz államilag finanszírozott helyet szánnak, és tizenkétezer-ötszáz a felsőfokú szakképzésben tanulók száma. Összesen ennyi államilag finanszírozott hely van a felsőoktatásban. Az államilag finanszírozott felsőoktatásból huszonnégyezer diák maradhat ki. Ők jelentkezhetnek költségtérítéses képzésre, vagy dönthetnek úgy, hogy jövőre újra megpróbálják.

Ha nem vesznek fel

Dalma idén érettségizik, már túl van egy sikeres nyelvvizsgán és az írásbeli érettségiken is. A középszintű vizsgát választotta, három szakot jelölt meg - mindhármat államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is. „Valószínű, hogy valahova felvesznek. Elég jól sikerültek a vizsgáim, nyolcvan százalék feletti mindegyik írásbeli eredményem. Persze, előre kigondoltam, mivel fogom eltölteni a következő egy évemet, ha mégsem sikerül a felvételim. Mindenképpen tanulni szeretnék, a munka csak nyelvtanulással egybekötve képzelhető el.


A lánynak már van egy középfokú nyelvvizsgája olasz nyelvből, angoltudásán még szeretne javítani - ezért egy intenzív nyelvtanfolyamra is beiratkozna. "Ha külföld, akkor az olasz nyelvismeretemet felhasználva, de természetesen fejlesztve, akár munkát is vállalhatnék Olaszországban," fűzi hozzá. "Szívesen eltöltenék ott egy évet. De ami igazán érdekel, az a grafológia. Diploma kell, de utána mindenképpen grafológiát tanulnék. Így, ha semmi nem jön össze idén, valószínűleg OKJ-s képzésre jelentkezem, grafológusnak. Jövőre pedig minden bizonnyal újra megpróbálom a felvételit.” Dalma osztálytársainak többsége szintén nyelvtudását csiszolná a kimaradó évben. Önkéntes munkában vagy gyakornoki programban nem gondolkoznak, bár utóbbira, nincs is sok lehetőség egy szimpla érettségivel.

Szakképzés, nyelvtanulás, külföldi munkavállalás 

Akiknek a pótfelvételi sem sikerül, természetesen újra járhatnak érettségi előkészítőre. Ezt azonban a középiskolájukban már nem tehetik meg, csak fizetős tanfolyamokon. Javíthatnak jövőre érettségi jegyeiken, vagy választhatják az emelt szintű vizsgát a pluszpontok reményében. A többség nem haszontalanul szeretné eltölteni a hirtelen jött szabadságot. „A megcélzott pályához illeszkedő szakképzés elvégzése, nyelvtudás bővítése, külföldi munkavállalás elsősorban nyelvtudás fejlesztése céljából, munkavállalás, érettségi előkészítő elvégzése a jegyek javítása céljából. Ezek a tipikus megoldások az egy év eltöltésére.”- összegezte a FISZ elmúlt évekbeli tapasztalatait Oroszlán Éva.

A szakképesítést adó tanulmányok megkezdésére több lehetőség is van. „A szakképesítést is kínáló felsőoktatási intézményekben az oklevél megszerzése után, két-három év plusztanulással a hallgató a diplomát is megszerezheti .”- mondta Makk Katalin, a PALLÓ Felnőttképzési Tájékoztató Szolgálat konzulense, hozzátéve, hogy akik OKJ-s képzés mellett döntenek, akár a pótfelvételi eredményének kihirdetése után is jelentkezhetnek, mivel a képzéseket lebonyolító intézmények, ősztől indítják el kurzusaikat.

A régi-új OKJ

A régi OKJ folyamatosan alakul át az új rendszerre, amely átjárhatóbbá teszi a különböző képzési szisztémákat. Az új OKJ-rendszer lényege, hogy nem kell újra és újra elölről kezdeni a tanulást, mert a már megszerzett ismereteket elfogadják az új kurzusnál is. Szaknyelven szólva a 2006-os új OKJ képzési szerkezete modulokból épül fel. A cél az, hogy a tanulónak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezd el.


Fontos változás az is, hogy könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és nem utolsó sorban, olcsóbb lehet a képzés. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakképesítések is megjelentek. Az alap szakképesítéseknek elágazásai vannak, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, melyek elsajátítása után specializálódni lehet. Így például az informatika szakmacsoporton belül, a multimédia-alkalmazás fejlesztő szakképesítés tovább szűkíthető. A megadott elágazások között szerepel a web-designer vagy az e-játék fejlesztő képesítés is.

Míg a felsőfokú OKJ-s képzések nem korhatárosak, addig azok, akik középszinten, nappali tagozaton szeretnének elvégezni valamelyiket, huszonkét éves koráig teheti ezt meg. Kivételt képeznek ez alól azok, akik általános iskolai tanulmányaikat a hetedik életévükben kezdték meg, vagy ha olyan szakképzésre jelentkeznek, ami hosszabb, mint két év. Fogyatékkal élő vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak további három év áll rendelkezésükre. Az OKJ-s képzések költségeire kedvezményt illetve ingyenességet kaphatnak a fogyatékkal élők, a GYES-en lévők és a pályakezdő álláskeresők.

A legkedveltebb szakok évek óta ugyanazok. „Sokan választják a mérlegképes könyvelő, a masszőr vagy a szociális gondozó és ápoló szakmákat. Ez utóbbit, a külföldi munkavállalás reményében preferálják a hallgatók,” tudtuk meg Makk Katalintól.

Természetesen minden évben akadnak olyan OKJ-s képzések, ahol a jelentkezők csekély száma miatt nem indul meg az oktatás. A létszámon sok minden múlik és azt sem szabad elfelejteni, hogy költségtérítéses képzésekről beszélünk. Attól azonban nem kell tartani, hogy aki tanulni szeretne, lekésné a jelentkezési határidőt. „Biztos, hogy nem marad le senki.”- fogalmazott a felnőttképzési szakember. 

---