Nyelvtanulás, világlátás, bővülő szakmai ismeretek - érvek a külföldi tanulmányutak mellett. A kint tartózkodást is finanszírozó nemzetközi ösztöndíjakra évről évre többen pályáznak. Sorozatunkban bemutatjuk a legismertebb, magyar bizottságoknál pályázható nemzetközi ösztöndíj-lehetőségeket.

Az Európai Uniós összes jelenlegi és leendő országának nevesebb egyetemei tandíj és minden más egyetemi költség - például könyvtárhasználati díj - nélkül, kinn tartózkodási támogatással. Ezt kínálja a méltán népszerű az Erasmus-program. A neves filozófusról, teológusról elnevezett, és az uniós költségvetésből milliárdokkal támogatott ösztöndíj célja, hogy elősegítse a magasan kvalifikált, nyitott gondolkodású és nemzetközileg tapasztalt szakemberek képzését.

"Az Erasmus a legnagyobb és a legnépszerűbb nemzetközi ösztöndíj Magyarországon. Ezt a rangot tíz éves múltjával és a programban részt vett diákok jó tapasztalataival vívta ki magának" - jelentette ki Vincze Tímea, Erasmus-koordinátor, aki hozzátette, hogy a későbbi elhelyezkedésnél határozott előnyt jelent, hogy valaki Erasmusos volt-e, az interjúztatók ugyanis nagyra értékelik a külföldi tanulmányokat végző szakembereket.

Mint mondta, főként azért, mert lehetőség van a szakma olyan területeit is megismerni, melyet esetleg az itthoni oktatás nem, vagy kevésbé érint. A kreditrendszer bevezetésével most már a külföldön elvégzett órákat itthon is elfogadják, tehát a jelentkezőknek nem kell szemesztert halasztaniuk.

Nevesebbeké az esély

A Erasmus ösztöndíjakra első körben a Tempus Közalapítványnál pályázhatnak a felsőoktatási intézmények, az elnyert támogatást ők oszthatják szét a diákjaik között. A magyar egyetemek és főiskolák feladata megkeresni azokat az uniós oktatási intézményeket, melyekbe delegálják diákjaikat. 2007-ben 49 egyetem, illetve főiskola vett részt aktívan a programban, közel 3400 tanuló külföldi útját támogatva.


A legtöbb, 434 tanulót az Eötvös Loránd Tudományegyetem delegálta, őt követte a Pécsi Tudományegyetem 353, a Szegedi Tudományegyetem 333, a Budapesti Corvinus Egyetem pedig 325 fővel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 172, a Semmelweis Egyetem pedig 96 tanulót juttatott el a program keretein belül más uniós országokba.
A negatív rekorderek között található a Zsigmond Király Főiskola hat, a Gábor Dénes Főiskola öt, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola egy fővel.

Pályázási feltételek

A 3-12 hónapos, de legtöbbször fél évre szóló Erasmus ösztöndíjra pályázhat minden olyan két lezárt félévvel rendelkező magyar hallgató, aki tanulmányai végeztével államilag elismert diplomát, vagy más egyéb felsőfokú képzettséget szerezhet, doktori szintig bezárólag, valamint az iskolája rendelkezik Erasmus Intézményi Iránytűvel, tehát igényelt a programban helyeket a diákjai számára.

"Első lépésként érdemes megkeresni az iskola Erasmus-koordinátorát, aki tájékoztatást ad arról, hogy az intézménynek milyen szakon, melyik országban vannak erasmusos helyei, és meddig lehet jelentkezni a programra. Nincsen egységes leadási határidő: az őszi ösztöndíjakat tavasszal, a tavasziakat ősszel hirdetik meg, de van olyan iskola is, ahol folyamatosan lehet leadni a pályázatokat" - tájékoztatott Vincze Tímea.


A pályázó diákoknak egy űrlapot kell kitölteniük, melyen a személyes adataik mellett a verseny-eredményeikről és a publikációikról is számot kell adniuk. Elvileg azonos eséllyel indul mindenki, de a nyelvtudás nélkülözhetetlen: a legtöbb intézmény ezért szintfelméréshez köti a jelentkezést. Az oktatás általában angol, német vagy spanyol nyelven zajlik, még akkor is, ha a diákok Szlovákiába jelentkeznek. Amennyiben más a célország nyelve, mint az oktatásé, úgy az Erasmus Intenzív Nyelvi Kurzusra is lehet pályázni.

Ez két-hat héttel az ösztöndíj előtt tartandó ingyenes tanfolyam, mely az ország nyelvéből készíti fel az ösztöndíjast, hogy ne legyen problémája, "ha a boltban egy kiló kenyeret szeretne venni". Az Erasmus ösztöndíjakra átlagosan másfélszeres a túljelentkezés, ezért az intézmények igyekeznek a legjobban teljesítő diákokat delegálni. A tanulók többsége a harmadév elvégzése után jelentkezik az ösztöndíjra, a koordinátor szerint évről-évre egyre többen próbálkoznak.

Több diák, kevesebb ösztöndíj

Az Erasmus ösztöndíjai már nem olyan magasak, mint a kezdetekben, 1998-ban voltak: míg akkor a teljes külföldi tartózkodásra közel kétezer eurót tudtak biztosítani, most átlagosan 1452 euró körüli összeg jut egy diáknak. Az intenzív nyelvi kurzus idejére pedig országtól függően 75-100 euró igényelhető egy hétre.

Jelentkezők statisztikái
Az Erasmus-programon belül a nők dominálnak: egyedül a Műszaki Tudományok és a Matematika-informatika szakirányon utazik ki több férfi, mint nő. A legtöbben, 750-en egyébként az Üzlet és Menedzsmenttudományok szakirányon utaznak ki, őket követi a Társadalomtudományok szakirány 480 fővel, majd a Nyelvek és filológia 380 fővel és a jogászok 300 fővel. Kiemelkedően kevesen pályáznak a természettudományokat, illetve a kommunikációt hallgatók közül.

„A célországtól és a diák igényeitől függ, hogy milyen mértékben fedezi az Erasmus-ösztöndíj a kint tartózkodás  költségeit. Az ügyesebbek közösen vesznek ki szobát, vagy jelentkeznek a helyi kollégiumba. "Az ösztöndíj elnyerése után a diáknak magának kell megszerveznie a kinti szállását és a kiutazását. Mondhatni ez az első megmérettetés" - magyarázta Vincze Tímea.

Egy diák átlagosan  három-négyszáz eurót kap egy hónapra, ez azonban attól is függ, hogy melyik országba pályázott. A skandináv országok ugyanis mindig drágábbak, míg Törökország és Románia olcsóbb. Így könnyen előfordulhat, hogy egy norvég ösztöndíjasnak havi 450, míg egy Bukarestbe tartónak havi háromszáz euró jut. A rászorulók azonban tudnak egyszeri támogatást kérni a hallgatói önkormányzat segítségével különböző alapítványoktól.”

A legnépszerűbb célországok még mindig Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Finnország. A szomszédos országok iránt nem olyan nagy az érdeklődés, pedig ők több hallgatót tudnának fogadni, mivel érdekeltek a beutazó diákok számának növekedésében.

---