Nem lesz többé fizika. Elbutítják a magyar gyerekeket. Elbocsátják a kémia tanárokat. Kötelező tanterv-változtatás. Ijesztő hírek árasztották el a lapok oldalait az elmúlt napokban, vádlók és vádlottak nyilatkoztak - de vajon mi az igazság? Mi lesz a természettudományos tárgyak sorsa? Ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg.

„Összevont oktatás - Hiller István halálra ítéli a reáltárgyakat” - ezzel a címmel jelent meg július 7-én a Magyar Nemzet cikke. A lap értesülései szerint idén szeptemberben ezer iskolában vonják majd össze a természettudományos tárgyakat, és a minisztérium ősszel újabb intézkedésekkel folytatja a reáltárgyak elsorvasztását. A lap értesülései szerint a cél az, hogy 2013-ra minden iskolában integráltan tanítsák a biológiát, a kémiát és a fizikát.

A vicc igaz

A hír igaz - szól a vicc - csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak és nem Mercédeszeket, hanem Moszkvicsokat. Egy új tárgyat valóban kipróbálnak ezer iskolában, de nem a természetismeretet, hanem az életviteli ismereteket (szociális, életviteli és környezeti képességek fejlesztése). A tantárgyat valóban bevezetik szeptemberben és valóban uniós támogatásra pályázhatnak a vállalkozó kedvű tantestületek, ám a természettudományos kerettanterv még ki sem került a minisztérium boszorkánykonyhájából. E nélkül pedig sem képzett pedagógusok, sem használható tankönyvek nem láthatnak napvilágot.

Értelmezzük félre együtt!

A Magyar Nemzet hírét a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének (MBOE) és a Nemzeti Pedagógus Műhely (NPM) reakciója követte. Az egyesület szerint a biológia, a kémia és a fizika integrált oktatása nemcsak hogy nem emelné a hazai természettudományos tárgyak tanításának színvonalát, de veszélybe sodorná számos tanár állását, tovább csökkenhetne a reáltárgyak óraszáma. A szövetség javaslata szerint a változtatásra szánt pénzt (az új tárgyat bevezető iskolák uniós támogatást kapnak az eszközigény kielégítésére) inkább a szaktanároknak szervezett tanácskozásokra és továbbképzésekre kellene költeni. „Inkább a bizonytalan oktatás-módszertani fejlődést kellene megoldani, mert abban maradunk el leginkább a világ ilyen téren sikeresebb országaitól” - fűzte hozzá Bán Sándor, a MBOE elnöke.

A NPM állásfoglalása az integrációs folyamat megalapozatlanságát kritizálja és a Magyar Tudományos Akadémia, a felsőoktatási intézmények, a tanárok és a szülők összefogását sürgeti a reformok megakadályozásában. „A tantárgyak összevonása illeszkedik ahhoz a folyamathoz, amely a megalapozatlan integrációt, az érettségi elértéktelenedését, a bolognai folyamat elsietett és előkészítetlen bevezetését, tudás helyett, az ún. kompetencia alapú tanítást, az iskolai fegyelmezetlenséget, iskolán belüli tettlegességet eredményezte” - áll a szervezet által kiadott állásfoglalásban.

Ismeretlen ismerősünk, a NAT

A hír mindenkit meglepett - a tárgyak összevonásáról azonban már 2003 óta, az új Nemzeti Alaptanterv kiadása óta számíthatnak az iskolák, tanárok, diákok. Ez a curriculum már nem is tantárgyanként, hanem műveltségi területenként veszi sorba a követelményeket. Számos, alternatív pedagógia programmal dolgozó iskolában már így is folyik az oktatás. A magyar közoktatásba való bevezetésig, a kémia, a fizika és a biológia összemosásáig még sok időnek kell eltelnie.

„A NAT nagyon liberális, már most is megtehetnék az iskolák, hogy eszerint tanítsák az iskolák a tárgyakat” - mondta Kozma Ágnes, az OKM sajtószóvivője. „A tárgy általános bevezetése azonban ennek továbbgondolása lenne, amin egy minisztériumi munkacsoport dolgozik. A bevezetést megelőzően szükség lesz képzett pedagógusokra, kidolgozott kerettantervre, tankönyvekre.”

A mostani reformhullám tulajdonképpen csak az első, 1996-os nemzeti tantervben kezdeményezett újító szellem újraélesztése. Már ekkor lefektették a kompetenciafejlesztésben és tantárgycsoportokban gondolkozó oktatás alapjait. Ez a kezdeményezés azonban - a politikai változásokkal párhuzamosan - hamar ki is szenvedett. Azóta várat magára egy átfogó, a nyugat-európai országok standardjait felvállaló hazai modell.

Idén szeptembertől pedig elindul az élettan-tanárképzés az egri Eszterházy Károly Főiskolán, ám az ottani mesterszak keretében a biológia, a fizika és a földrajz integrált oktatását tanítják majd. A bevezetésre kerülő természetismeret azonban a biológia és a fizika mellett még a kémiát fogja magába foglalni, nem a földrajzot. Dr. Hauser Zoltán, az intézmény rektorának tájékoztatása elmondása szerint azonban az aktív kétszakos, természettudományos tantárgyakat oktató pedagógusok akár két félév alatt is megszerezhetik a mesterfokú természetismeret tanári oklevelet.

„Az ismeretek alapos elsajátítását segíti elő, ha az egymáshoz kapcsolódó jelenségekről a tanuló egymáshoz kapcsolódva kap információt” - tájékoztatta az [origo]-t László Bálint, az OKM munkatársa. „Természetesen a pedagógiai megújulás része, hogy minél több iskola vállalja majd például a természettudomány tantárgy kialakítását és bevezetését.” A minisztérium nyilatkozata szerint attól sem kell félni, hogy az élettan tárgy eredetileg heti hat órásra tervezett óraszámát el fogják sorvasztani. „A természettudomány tantárgy nem a rendelkezésre álló, az egyes tantárgyakhoz felhasznált időkeret csökkentését irányozza elő, mivel annak végrehajtásához szükség lesz arra az összevont tanítási időre, amelyek az egyes tantárgyakhoz rendelkezésre állnak” - mondta az OKM munkatársa.

Kitekintő

Európában számos országban tanítják már integrálva a természettudományos tárgyakat. Nagy Britanniában a tíz-tizenegy éves gyerekek természettudományt (Science) tanulnak. A tárgyat hetedikes korban felváltja vagy az integrált, a kémiát, a biológiát és a fizikát magába foglaló természettudományos anyag - vagy külön oktatják a három tudományterületet. A döntés ott is az iskoláé, és ahogy ott sem, hazánkban sem tervezik az összevont tárgy kizárólagossá tételét. „Az iskolának joga volt, joga jelenleg és joga is marad, hogy a Nemzeti Alaptanterv alapján elkészítsék helyi tantervüket” - szól a minisztérium nyilatkozata.

A képzett tanárokra és a kidolgozott tantervre tehát várni kell még, de ezzel párhuzamosan maga a tárgy sem terjed majd el az ország iskoláiban. Az óraszámokkal és a tanárok elbocsátásával kapcsolatos aggodalmak pedig egyelőre kissé koraiak.