Hatvannyolc ország legjobbjai, kétszázötven fiatal, összesen ötszáz vendég - amennyiben hatásvadászok szeretnénk lenni, akár így is kezdhetnénk a 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia, a kémia iránt érdeklődő középiskolások legrangosabb versenyének bemutatását. Kotschy Andrást, a verseny főszervezőjét kérdeztük.

- Milyen eredményeket érnek el a magyar csapatok a kémiai diákolimpiákon?

Országunk méretéhez képest nagyon szépen szerepelünk általában. Olyan, hogy nem hoztunk volna el érmeket soha nem fordult elő.  Bár mindenhol a résztvevő országok rangsorolását figyelik árgus szemmel - ez mégis egyéni megmérettetés, a csapateredmények nem hivatalosak, de általában ott vagyunk az első tíz-tizenöt ország között. Volt már arra is példa, hogy a magyarok voltak az elsők: 1981-ben Bulgáriában, 1997-ben Montrealban és 1998-ban, Melbourne-ben. Két ottani aranyérmesünk most a verseny szakmai részének lebonyolításában aktívan részt vesz.

- Kik alkotják a magyar csapatot?

Négy diák képviseli az egyes országokat. A magyar csapatba idén Sarka János, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium, Kovács Bertalan, a budapesti Németh László Gimnázium, valamint Batki Júlia és Vörös Tamás az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium diákja került be.

- Hogyan választják ki és készítik fel a résztvevő diákokat?

A szabályok csupán tíz napos felkészítési időt engedélyeznek, olyanok pedig, akik speciális képzést kapnak (pl. a vegyipari szakközépiskolások) nem is indulhatnak.  A hazai csapatba az OKTV-k legjobbjait és a levelező felkészítő versenyünk győzteseit hívjuk meg. Harminc-negyven diákkal indul az első egyhetes felkészítő, mely során elméleti és gyakorlati oktatáson is részt vesznek a fiatalok. A diákolimpia vizsgáját szimulálandó két ötórás dolgozatot is írnak a résztvevők. Az így kialakuló rangsor első nyolc-tizenkét diákját hívjuk meg a második egyhetes kurzusra, a négy legjobban  teljesítő alkotja majd a csapatot.

- Hogyan mérik össze tudásukat a diákok?

A tíznapos diákolimpiának csupán két napján mérik össze tudásukat a tanulók. Július 15-én, kedden kerül sor a gyakorlati, laboratóriumi vizsgára, 17-én pedig az elméletire. Az előbbinél két-három feladatot kell megoldaniuk a diákoknak, az utóbbinál nyolc-kilenc elméleti kérdésre kell választ adniuk. Mindkét vizsga öt órás, rendkívül intenzív megmérettetések. 

- A verseny majdnem tíz napos, azonban csak két, egyenként ötórás vizsga van. Mi történik a fennmaradó időben?

A diákokkal együtt országonként egy-négy kísérő is érkezik. Őket a verseny tíz napjára külön kell választani - a nyitórendezvénytől egészen a zárásig csupán egyszer, egy vacsora erejéig találkoznak. A tanárokat a Margitszigeten szállásoljuk el, akik egy nap kivételével végigdolgozzák a hetet. Ők fordítják le ugyanis a feladatsorokat a diákok nyelvére, sokszor egy országon belül is több nyelvre.

A fordítást gyakran már este elkezdik és csak másnap délután készülnek el vele, félnapnyi pihenés után pedig nekiállhatnak a második feladatsornak. Ezt a javítás követi. A fordítás előtt arra is van lehetőség, hogy kritikával illessék a vizsgát, ez a vita éjfélig is el szokott tartani.  Míg a diákok turisztikai programokon vesznek részt, megismerkednek az ország kultúrájával, gasztronómiájával, addig a tanárok számára fárasztó munkával telik a hét. A hangulat azonban nagyon jó. Az a kétszáz-kétszázhúsz kísérő már jól ismeri egymást.

- Mivel díjazzák a győzteseket?

Arany, ezüst és bronz érmeket osztunk ki, néhány éve pedig dicséretben is részesítik a díjban nem részesülő, de kiemelkedő teljesítményt nyújtó versenyzőket. A kétszázhatvan versenyzőnek legfeljebb tíz százaléka kaphat arany, húsz százaléka ezüst, harminc százaléka bronz érmet. Négy százalékuk részesülhet dicsérő oklevélben. Sok díjazott van, de nem szerettük volna, ha kétszázhatvan induló közül kétszázötvenhét vesztesnek érezte volna magát.

Az elismerő oklevelet pedig kifejezetten azért vezettük be, mert nagyon különböző háttérből érkeznek a diákok. Nyilvánvaló, hogy egy nyugat-európai és egy venezuelai fiatal nem ugyanonnan indul. Van, ahol egy bronzérem is szép eredmény - az ő elismerésükre került bevezetésre az oklevél.

- Mely országok szerepelnek az élmezőnyben?

A  távol keleti országok diákjai - a kínaiak, tajvaniak, dél-koreaiak - a legjobbak, de nagyon jól szerepelnek általában az indiaiak, az oroszok, a lengyelek, a németek is. Hagyományosan húsz-huszonöt ország alkotja az élmezőnyt. Ezek a nagyobb merítés miatt és azért szerepelnek jobban, mert egészen más a tanulás kultúrája. Sok helyen ez az egyetlen kitörési lehetőség. Két éve Dél-Koreában volt a verseny. Érezhető volt, hogy ott egészen más a hozzáállás, a tanulásra valóban mint befektetésre tekintenek a gyerekek. Ott kevesebben élik meg a boldog diákévek lazaságát.