Ugyan csökken azoknak a száma, akik nyelvvizsga híján nem vehetik át diplomájukat, de még mindig túl sokan vannak azok, ezért nem vehetnek részt diplomaosztójukon. A felsőoktatási intézmények a normatív támogatás részeként kapnak pénzt hallgatóik nyelvoktatására, ám a nyelvtudás fejlesztése alapvetően a közoktatás feladata.

Fontos azonban tudni, a nyelvtanítás elsősorban nem a felsőoktatási intézmények feladata. Elsődlegesen a közoktatás az, ahol a diák számára kötelező részt vennie nyelvórákon, sőt - legalább egy nyelvből érettségit is kell tenniük. A tanulást motiválják a nyelvvizsgáért járó többletpontok is, melyek segítségével könnyebben juthatnak be a felvételizők a kiválasztott felsőoktatási intézménybe.

Korábban a műszaki képzésben résztvevőknek akár negyven százaléka is kihagyta a diplomaosztót,  mivel nem szerezte meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát, a bölcsésztudományi karok hallgatói kissé jobban teljesítettek. Nem is csoda: a nyelvszakokon tanulók számára a nyelvvizsga megszerzése nem olyan nagy teher, mint más szakcsoportok diákjainak.

A diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga szintjét és típusát sokáig a szakterületek maguk határozták meg. Jelenleg a törvény alapképzésben legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgát határoz meg követelményként. Könnyebbség azonban, hogy 2006 óta nem a záróvizsgára bocsátás feltétele a nyelvvizsga, „csak” a diplomát nem kapja kézhez az aki nem tudja időben bemutatni. Helyette azonban kap egy igazolást, mely ugyan végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét, a diplomát pedig bármikor kézhez veheti a jelölt - az időkorlátozás nélkül kiadható.

 A szakértők szerint a kötelező nyelvi érettségi az oka annak, hogy egyre kevesebben kénytelenek az egyetemen hagyni a végzettségüket igazoló papírokat. Ennek ellenére idén a Debreceni Egyetem diplomázóinak egynegyede nem volt hivatalos saját diplomaosztójára. A hajdú-bihari intézmény nyelvtanárokat és felkészítő tanfolyamokat szervez az eredmények javítása érdekében - valamint kialakította saját nyelvvizsgarendszerét, a DEXAM-et, mondta el Jávor András, az egyetem oktatási rektorhelyettese.

Segítséget az államtól is kapnak az intézmények - 2003-ban és 2004-ben költségvetési támogatásukba beépítve jutottak az egyetemek, főiskolák nyelvoktatási támogatáshoz, melyet arra használtak fel, amire akartak. Költhették nyelvi labor létrehozására, de a nyelvvizsgadíjak visszatérítésére is. Három éve, 2005 óta a normatívába épült támogatásként érkezik a nyelvoktatásra fordítható összeg, az intézmények pedig maguk döntik el, ebből mennyit fordítanak a diákok nyelvtudására.