Bár a következő tanévre már tavasszal beiratkoztak a leendő elsősök, azért akadnak még iskolák, ahová a napokban is jelentkeztek. Kínálat van, gyerek egyre kevesebb. Van, ahol házat ígérnek a nagycsaládosoknak, máshol a direkt marketing dívik. Egy biztos: az osztályokat el kell indítani.

A furfangos tápszentmiklósiak

Országosan is ismert a tápszentmiklósi, "házat gyermekért" akció. A Nyugat-Dunántúli község polgármestere úgy döntött, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat felajánlják gyermekekért cserébe, ezzel megmentve a község iskoláját.

"Tavaly három család érkezett Tápszentmiklósra, összesen huszonkét gyerekkel, amiért ingyen lakást biztosítottunk a családoknak"- meséli Kovács József polgármester. „A családok két évig ingyen lakhatnak benne, utána bérelhetik, vagy megvásárolhatják. Idén augusztusban, egy nyolclakásos társasház kerül átadásra. Huszonegy gyerek érkezik majd a családokkal, az ország minden részéből: Miskolcról, Szegedről, Székesfehérvárról.” A társasházat a családok építik, az önkormányzat pedig ingyen telket, közművet biztosított, családonként 3 millió forinttal járult hozzá az építkezéshez.

A polgármester a problémát elsősorban demográfiai okokra vezeti vissza, „Kevés a gyerek. Nem arról van szó, hogy a szülők elvinnék a gyerekeket más városba, községbe. Amit előír a törvény, azt nem tudtuk biztosítani, ezért nagyon sok pénztől estünk el. Ezzel a projekttel, kétszáz gyerek van az iskolában, és legalább tíz évre megoldódott a probléma.”- összegzi a tapasztalatokat a tápszentmiklósi polgármester.

A törvény szerint

Míg az osztályok átlaglétszámát központilag határozzák meg, addig az egyes iskolákban induló osztályok számáról a fenntartó (legtöbb esetben az önkormányzat) dönt. Ezt a jelentkezések lezárultával vizsgálják csak felül - ekkor dől el, van-e elég tanuló az egyes csoportok beindításához. A fenntartó döntésének meghozatalakor arra törekszik, hogy az általa indított osztályok létszáma az átlaglétszámot elérje, hiszen finanszírozási szempontból így sokkal jobban jár. A maximális létszámot csak a fenntartó jóváhagyásával lépheti túl egy intézmény.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény nem határoz meg minimum létszámot, hanem az adott évfolyamhoz tartozó osztályok átlaglétszámát és maximális létszámát határozza meg, mely az alábbiak szerint alakul az általános iskolájában:

                                     Maximum létszám         Átlag létszám
1-4. évfolyamon                 21                   26
5-8. évfolyamon                 23                   30

A normatív támogatáson túl 2007 szeptemberétől fogva egy új finanszírozási forma is segíti az intézmények működését – az úgynevezett teljesítménymutató alapú finanszírozás. A számítás alapja a közoktatási törvényben meghatározott oktatás-szervezési paraméterek, mint az évfolyamokra meghatározott átlaglétszám, a tanítási és egyéb foglalkoztatási időkeretek, a pedagógusok heti kötelező óraszáma. Az így kiszámított teljesítmény-mutató az alapja a hozzájárulás mértékének, mely mutatónként 2 550 000 forintot is hozhat az iskola kasszájára évente.

Iskola-marketing

A szegedi Arany János Általános Iskolában, bár idén hetven-nyolcvan gyerekkel kevesebben jelentkeztek, mégis elindul három elsős osztály, ugyanúgy, ahogy az elmúlt években bármikor. „Nincs probléma, három elsős osztály lesz, mint mindig” - mondja az [origo] kérdésére Kissné Gerő Ágnes, iskolaigazgató. „Öt-hat éve elindult a sajátos arculat kialakítása, amit az igazgatónő kifejezetten pozitívan értékel, „hiszen a szülőknek egyértelművé válik, hogy milyen az iskola pedagógiai programja, vagy a tanári összetétel.”

A szegedi általános iskolában a pedagógiai programban már az első évfolyamtól szerepel a nyelvi előkészítő, igaz, még játékos formában. Harmadik évfolyamtól azonban, emelt szintű angol nyelvi képzés indul. Szintén az első évtől, gyakorlat-orientált informatikaoktatás zajlik, órarendi keretben. A város művészeti iskoláival együttműködve, társas és modern tánc, hangszertanulás, kézműves foglalkozások, színjátszó szakkör is szerepel a programban.

Mi dönt?

Eltérőek a vélemények abban, hogy a szülők, az iskola pedagógiai programja vagy a tanítók személye alapján választanak iskolát. Kovács László, a soproni Deák téri Általános Iskola igazgatója szerint, a szülők egyértelműen a tanár alapján döntenek. „Az iskolaválasztásnál a tanár személye a döntő, és nem az iskola pedagógiai programja. Sokan sérülnek így, főleg az idősebb kollégák.”- mondja az igazgató.

Az igazgató elmondta, hogy az önkormányzat oktatási ügyekkel foglalkozó bizottsága, még a konkrét beiratkozás előtt, a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározza azt, hogy hány osztályt indíthat egy iskola. A beiratkozáskor kiderül a konkrét szám, ekkor újra a bizottság elé kerül. „Általában békésen megoldható a helyzet. Akkor van gond, ha a keretszámnál kevesebb gyerek jelentkezik. A harc, amely az elsősökért folyik ilyenkor, a gusztustalanság határát súrolja.”- fogalmaz az igazgató.

Az erőszakos megoldások közé sorolja az iskolaigazgató, az óvodalátogatásokat, az iskolák közvetlen kapcsolat felvételét a szülőkkel és a gyerekekkel, még a beiratkozás előtt, a direkt kampányolást. „Az alapfokú oktatásban mindenhol ugyanazt tanítják, köteles az intézmény megtanítani a tananyagot, a kötelező tananyagot.” A sajátos arculat kialakítását ugyanakkor fontosnak és célravezetőnek is tartja, iskolája komplex művészeti programmal várja a jelentkezőket.

Mindenki másképp csinálja

Vannak azonban iskolák, amelyek pedagógiai programja konkrét, jól körülhatárolható, mégsem kelt elég bizalmat a szülőkben. Ilyen a kecskeméti Waldorf Általános Iskola, ahova elsősorban, a szintén Waldorf szellemiségű óvodából jelentkeznek a legtöbben. „Iskolánkba elsősorban az óvodánkból jelentkeznek, illetve a már hozzánk járó gyerekek testvérei - mondja Szalai Ildikó igazgató. Nem az a dolgunk, hogy gyerekeket toborozzunk, hanem, hogy reális képet fessünk az iskoláról és a módszerről.”

A Waldorf iskola mindenekelőtt nyitottságra neveli a gyerekeket, a legfontosabbnak pedig a szociális nevelést tartja. A jó konfliktuskezelést a társaival és a felnőttekkel egyaránt. „Nem segíti a munkát, ha erőszakosan kampányolunk. Elsősorban nem gyerekeket, hanem családokat veszünk fel. Nem veszünk részt a direkt kampányban.” Az igazgatónő bevallása szerint, az idei év nem sikerült nagyon jól, ezért előadássorozatra készülnek ősztől. „Sok szülő úgy gondolja, hogy valami más pedagógiai módszerre lenne szükség, erre a másra kell felhívni a figyelmet. Budapesten már bejáratott a Waldorf iskola, ott éppen ezért, túljelentkezés van. Itt Kecskeméten, hetedik éve működik az óvoda és általános iskola, nyilván ha lesz középiskola, akkor az még nagyobb húzóerő lesz.”

Sokan nem tudják, de Waldorf-iskola már a kezdet kezdetén is működött Magyarországon. Az első Waldorf-iskola 1926 szeptemberében kezdte meg működését, Nagy Emilné dr. Göllner Mária vezetésével, Budán, a Kissvábhegyi úton. Az iskola 1933-ig működött. A rendszerváltás után, a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1989-ben, Solymáron nyílt újra Waldorf-óvoda és iskola. Ma országosan húsz általános iskola van.

Kecskeméten idén nyolc-tíz elsőssel számolnak, de még a napokban is volt jelentkező. Az igazgatónő szerint, az ideális, a tizenöt fős osztály lenne, „hiszen a szociális nevelés a legfontosabb, a társaival, a felnőttekkel való konfliktuskezelés. Nagyon kis létszámnál túl sok figyelem jut egy gyerekre, ami nem biztos, hogy ideális neki. A nyitottságot kell táplálni. Waldorf iskolába járni gyereknek nagyon jó, szülőknek nagy felelősség.”

Alkalmazkodni, alkalmazkodni, alkalmazkodni

Az elöregedő városrészekben, ahol súlyos problémákat okoz a gyermekhiány, a harc helyett, zömében együtt működnek az iskolák, és mindenki kialakítja a maga sajátos, mindenki mástól eltérő, így jól körülhatárolható pedagógiai programját. A győri Gyárvárosi Általános Iskola, szintén egy ilyen elöregedő városrészben van, jelenleg 338 tanulóval. „Három éve még 490 tanulónk volt - kezdi Módosné Major Katalin igazgató. Az iskola 100 éves, ahogy a nevéből is következik, gyárak közelében létesült. A rendszerváltással azonban, ezek a textilüzemek bezártak, megszűntek.”

Az iskola itt is megpróbál alkalmazkodni a szülői igényekhez: bekapcsolódtak a kompetencia alapú oktatásba, már első évtől tanítanak nyelvet, hasznos délutáni elfoglaltságokkal várják a gyerekeket. „A gyerekek több mint kilencven  százaléka napközis, nagyon szeretik, sokszor könyörögni kell a szülőknek, hogy induljanak haza. A nyári napközire is negyven gyerek visszajött.” A szabad választást nagyon fontosnak tartja az igazgatónő, „biztosan több háború lenne, ha körzetesítés lenne”- fogalmaz. „A fenntartó is tesz azért, hogy egy iskola se szűnjön meg, Győrben nagyon bevált, hogy a szülők három iskolát jelölnek meg, úgy, mint a felsőoktatási felvételin. Az iskolaigazgatók pedig együttműködnek.”