Az utóbbi időszakban elszaporodni látszó erőszakos iskolai események, diák- és tanárverések kapcsán, egyre több fórumon vetődik fel a kérdés: milyen jogai, eszközei vannak a pedagógusoknak? Képesek-e az oktatás színvonalának megtartása mellett egyaránt megóvni tanulóik és saját maguk jogait?

Közvélekedés szerint a rendszerváltás óta túl nagy hangsúlyt kapnak a diákok jogai. Az oktatás szabályozása a tanulók személyiségi jogainak védelme felé tolódott el. Ez, valamint az oktatás szolgáltató jellegének megerősödése a tanári tekintély csökkenéséhez, az iskolai fegyelem felbomlásához vezet. Az iskolára sokáig jellemző hierarchikus rend és tekintélyelv helyébe lépő demokratikus módszerek, úgy tűnik, nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, a közoktatás pedig lassan anarchiába süllyed. Általános panasz, hogy a tanárok híján vannak a megfelelő jogi felhatalmazásoknak, eszközöknek.

A törvény szavai szerint

Az Alkotmány 70/G. paragrafusa, illetve a közoktatási törvény 19.§ (1) bekezdése szerint a pedagógust megillető jog, hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék, elismerjék. Megilleti őt a tanítás szabadságának és oktatás-nevelési módszerei megválasztásának joga is.

A pedagógusjogok három csoportba sorolhatók: a Munka Törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben meghatározott, munkavégzéssel kapcsolatos jogok, a közoktatási törvényből származtatott szakmai tevékenységgel kapcsolatos jogok, valamint az alkotmányos emberi és személyiségi jogok. Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának jelentése szerint a pedagógusok sokkal gyakrabban fordulnak hozzájuk emberi jogaik, mint a közoktatási törvényből eredő jogaik sérelme miatt. Ennek magyarázata lehet, hogy az emberi jogok sérelme sokszor természetes jogérzékkel felismerhető, az egyéb pedagógusjogok csorbításának érzékeléséhez viszont mélyebb ismeretekre lenne szükség. Egyre több esetben fordulnak állásfoglalásért a hivatalhoz, az egyes pedagógiai megoldások jogi megfelelőségének kiderítése végett, és a jogi továbbképző kurzusok iránt is lenne érdeklődés.

Az úgynevezett munkaügyi panaszok kivizsgálását, a viták rendezésének módját a közalkalmazotti viszonnyal kapcsolatos jogszabályok rendezik, a szakszervezetek széleskörű jogokat élveznek e téren. A tantestületen belüli viták, a szakmai irányítás, illetve a fenntartóval, üzemeltetővel kapcsolatos nézeteltérések rendezésénél a bírósági út mellett igénybe vehető az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat, amely vitás ügyekben tanácsadásával, ajánlásaival mediátorként segít egyezségre jutni. A Szolgálat iránt egyre nagyobb az érdeklődés, az éves beszámolók szerint egyre több pedagógus fordul hozzájuk, jogsérelmeik tisztázására.

A tanítás szabadsága

A közoktatási törvény 19.§ (1) bekezdése alapján a pedagógus oktatási feladatainak magas szintű ellátása érdekében az oktatási intézménynek biztosítania kell számára a szakmai ismeretek megszerzéséhez, továbbképzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, kedvezményeket. A tanárt megilleti az érdekképviseleti szervek munkájában való részvétel és az érdekérvényesítés lehetősége is. A tanítás szabadsága magában foglalja a tanítási módszerek, tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések meghatározásának jogát. A tanulókkal kapcsolatban a pedagógus az irányítás, értékelés, minősítés jogi hármasával van felruházva. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala kiemeli, hogy a tanári jogok tartalmát, illetve kereteit a szülői és a tanulói jogok határozzák meg, a pedagógus csak e jogokat tiszteletben tartva láthatja el feladatát. Épp ezért célszerű együtt vizsgálni az iskolapolgári jogokat, hisz valamely fél jogának csorbulása előbb-utóbb a másik oldal jogsérelméhez is vezet.

A közoktatási törvényből származó jogok körében a legtöbb vita a tanulók minősítésével és értékelésével kapcsolatban alakul ki. A pedagógus saját világnézete és értékrendje szerint jogosult erre, ám a tanulók és a szülők megismerhetik az értékelés alapelveit, módját. Ha azzal nem értenek egyet, kifogást emelhetnek, sőt osztályozó vizsgát is kérhetnek. A pedagógus osztályzatait, az egyes osztályzatok eltérő súlyozását a tantestületi osztályozó értekezlet is felülbírálhatja. Keskeny határmezsgye húzódik a tanárt megillető tanítási szabadság és a tanulót megillető garanciális jogok között, így érthető, hogy az Oktatási Jogok Biztosához került ügyek egyharmada ebből a körből kerül ki.

Még tíz évvel ezelőtt is bevett gyakorlat volt, hogy a tanulók órai magatartását a tantárgyi érdemjegy is tükrözte. Ma már megengedhetetlen, hogy az osztályzás fegyelmezési eszköz legyen. A rendbontók ilyen jellegű minősítése ellentétes a közoktatási törvénnyel és éppúgy törvénytelen, mint a testi fenyítés vagy egyéb megalázó bánásmód. Az oktatást túlságosan gyerekközpontúnak tartók ezen a területen érzik leginkább úgy, hogy a tanárnak nincsenek eszközei.