Egyre több iskola csalogatja magához nyelvi-, művészeti- és sporttagozattal a szülőket és a diákokat. A próbálkozások ellenére azonban idén is sok intézmény kényszerül arra, hogy elbocsássa tanárait. A munkanélküli pedagógusoknak marad a pályamódosítás vagy a segély.

Kétezer pedagógus – előreláthatólag ennyien maradnak állás nélkül idén szeptemberben is. Az elbocsátások oka az iskolák szerint a kevés, és egyre kevesebb diák, a magas kötelező óraszám, és persze az intézmények összevonása. Jelenleg körülbelül hatszáz település fontolgatja iskolájának bezárását.

Kevés a gyerek, sok a tanár

„Egyre kevesebb az elsős diák, így egyre több iskolának jelent évről évre küzdelmet az elsős osztályok elindítása. Már egy-két gyerek jelentkezésének is örülnek, hiszen lehetséges, hogy pont rajtuk múlik, hogy meg kell-e válni négy-öt pedagógustól, rosszabb esetben az egész iskolától” – mondja a huszonöt éve tanító Zsuzsa, aki két hónapja tudta meg, szeptembertől nem lesz munkája. „Rajtam kívül még hat pedagógusnak nem lesz hol tanítania ősztől. Nem okolom az igazgatót, tudom, hogy annyi gyerekre nem kell ennyi tanár” – teszi hozzá.

Az elsősök alacsony száma valóban elkeserítő – állítják egybehangzóan az [origo] által megkérdezett iskolavezetők. Míg 2000-ben még százhuszonkétezer hat-hétéves kisdiák ült be a padokba, addig idén már csak százegyezer elsős tanuló van az országban. A többi általános iskolás száma is folyamatosan csökken, az Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai szerint évente körülbelül húsz-harmincezerrel kevesebb diák tanul az intézményekben.

A siralmas statisztikáknak köszönhetően ma már iskolából és főállású tanárból is egyre kevesebb van: tavaly négyszázhuszonhárom iskola és óvoda szűnt meg, és több ezer pedagógus került utcára. Idén Siklóson, Győrben, Szolnokon, Sarkadon oktatási intézményeket vontak össze; Jászapátiban, Dalmandon, Salgótartjánban, Budapesten, Fácánkerten és Debrecenben pedig több iskola végleg megszűnt.

Főállású pedagógusok száma az általános iskolákban
2001/2002: 90 294
2007/2008: 78 073

Elsős diákok száma az általános iskolákban
2001/2002: 117 689
2006/2007: 99 095
2007/2008: 101 512

Általános iskolák száma
2001/2002: 3 423
2007/2008: 2 520

Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv, 2007/2008

Gyerek- és szülőcsábító tagozatok

„Ma már labdába se rúg a gyerekekért folytatott harcban az az iskola, amely nem rendelkezik valamilyen speciális arculattal” – magyarázza Horváthné Nagyszöllősi Magdolna, a dunaújvárosi Arany János Általános Iskola igazgatója. „Nálunk is kevesebb elsős osztály indult, mint eddig, de az angol- és rajztagozat, a Freinet-tantervű osztályok és a mindennapos testnevelésórák még mindig csábítóak a szülők számára. Dunaújvárosban már nincs is olyan oktatási intézmény, amely ne indított volna az utóbbi években valamilyen tagozatot” – teszi hozzá.

Budapesten is hasonló a helyzet, egyre több iskola dönt úgy, hogy kiemelt művészeti-, nyelvi-, számítástechnikai- vagy sportoktatással csalogatja magához a diákokat. A szülők körében a legnépszerűbbek még mindig a nyelvi osztályok: a kisdiákok az idegen nyelvet már első osztálytól tanulják heti öt-hat órában, felső tagozatban pedig elkezdik a második nyelv elsajátítását. „Tagozatos diákjaink közül sokan már az általános iskola befejezése előtt, vagy közvetlenül utána megszerzik az A típusú középfokú nyelvvizsgát. Több végzős tanulónk folytatja tanulmányait két tannyelvű gimnáziumban” – olvasható a váci Árpád Fejedelem Általános Iskola honlapján.

A sport- és a művészeti oktatás is vonzó a diákok számára, ráadásul magasabb normatív támogatás jár utána. Nem véletlen, hogy az alapfokú művészeti iskolák száma az elmúlt hét-nyolc évben harminc százalékkal nőtt. A diákok a legtöbb helyen négy művészeti ág – a képző- és iparművészet, a zene, a tánc- és a színművészet – közül választhatnak, amellyel heti négy-öt órában foglalkoznak. A sportsulisoknak minden nap legalább egy testnevelésórán kell részt venniük, amelyet követnek a délutáni edzések, és a legalább három hónapig tartó ingyenes úszásoktatás. A Budai Sportiskolában emellett reformmenüvel várják a tanulókat, a Tímár Utcai Általános Iskolában pedig akár judo tanterv szerint is tanulhatnak az elsősök-másodikosok.

„Mi is nyelvtagozatos osztályba íratjuk a gyermekünket, de emellett azt is megtudakoltuk, milyen szakköri lehetőségeket biztosít az iskola” – mondja Tóth József és felesége, akiknek hatéves kislánya most kezdi az első osztályt. „Meglepő, hogy milyen sokféle szakkör van, ráadásul egyik különlegesebb, mint a másik” – magyarázza. Az [origo] által megkérdezett iskolák többségében legalább nyolc-tízféle szakkört indítanak évente, de van, ahol akár tizenhárom-tizennégy délutáni elfoglaltságot is ajánlanak a gyerekeknek. Hosszú a lista: a személyiségfejlesztéstől a bábozáson és az elsősegélyen keresztül a főző- és internetszakkörig minden megtalálható.

Mit tehet a tanár, ha munkanélküli?

„Azoknak a pedagógusoknak sem szabad elkeseredniük, akik az iskola összes próbálkozása ellenére elvesztették az állásukat” – állítja Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere, aki szerint a tanárok nagyon sok olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek kelendővé tehetik őket a munkaerőpiacon. A jó kommunikációs kézség, az empátia, a konfliktuskezelés és az, hogy tudnak bánni az emberekkel alkalmassá teszi őket az olyan munkákra, mint a banki tanácsadás, az ügyfélszolgálat vagy bármilyen alapítványi állás. A szakember úgy véli, a legrosszabb helyzetben a nyelvet nem beszélő, számítógéphez nem értő, vidéken élő tanárok vannak, a felvételi tantárgyakat és nyelvet oktatóknak több lehetőségük van. „Alaposan át kell gondolni, mi az, amihez ért, mit szeret csinálni. Az újrakezdéshez lehetséges, hogy vállalkozást kell indítani, de tanulni mindenképpen kell” – teszi hozzá.

Ehhez pedig több program nyújt segítséget az elbocsátott közalkalmazottaknak. 2009 decemberéig maximum hárommillió forintos kedvezményes pályamódosító hitelt vehet fel az, aki elvesztette pedagógusi vagy köztisztviselői állását. Az összeget egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság indításához használhatja fel, de tíz éven belül vissza kell fizetnie. Aki vállalkozás indítása helyett új szakmát szeretne tanulni, annak az Új pálya program ingyenes képzésekkel segít. Azok a közalkalmazottak jelentkezhetnek, akiknek munkaviszonya létszámleépítés miatt szűnt meg. „A választható képzések listája már jelenleg is több száz piacképes, a munkavállaló elhelyezkedését lehetővé tevő képzést tartalmaz” – áll a program tájékoztatójában. Az állás nélkül maradt pedagógus így a pályázatírástól kezdve az adótanácsadáson át a műkörömépítésig bármit tanulhat.

7 tanács az újrakezdéshez

1.Nem szabad kétségbe esnie, az állás elvesztése nem okozhat önbecsülési problémákat!
2.Tudakolja meg, biztosít-e az önkormányzat valamilyen támogatást az elbocsátott pedagógusoknak.
3.Alaposan végig kell gondolnia, milyen kompetenciákkal rendelkezik, mihez ért, mit szeret csinálni.
4.Gondolja át, érdemes lenne-e vállalkozást alapítania, vagy inkább új szakmát tanulna!
5.Nézzen utána a kedvezményes hiteleknek, az ingyenes képzési programoknak!
6.Ha tud, a képzés idejére is vállaljon munkát: fogadjon magántanítványokat, készítsen fel diákokat felvételire, nyelvvizsgára, pótvizsgára!
7.A költözés néha elkerülhetetlen: több lehetőség van a nagyobb városokban vagy Budapesten. Érdemes váltani!

Kérdés, hogy húsz-harminc év tanítással eltöltött év után képes-e valaki egy egészen más, sok esetben nem szellemi munkát vállalni. „Nehéz kiszakadni a megszokott munkakörből, nehéz megszokni a gyerekek és a tanítás hiányát, bár egy új állással valószínűleg ugyanannyit megkeresnek majd, mint az iskolában. Akik nem bírják ki oktatás-nevelés nélkül, mindenképpen azt tanácsolom, próbáljanak elhelyezkedni szociális vagy felnőttoktatási területen” – mondja Juhos Andrea, hozzátéve: „A lényeg, hogy nem szabad kétségbe esni. Az iskolán kívül is van élet.”