Használható nyelvtudás leginkább idegen nyelvi környezetben szerezhető - állítják a nyelvtudorok. A külföldi nyelvtanfolyamok azonban több százezer forintunkat emészthetik fel, és biztos eredménnyel ez sem kecsegtet. Megtérülő befektetés, vagy pusztán trendi kiváltság? - a kérdésre adott válasz a következő évben sok ezer forintunkat emésztheti fel és hetente kétszer három óránkat, vagy nagy bőrönddel a kezünkben elindíthat a repülőtér felé.

Frissen szerzett diplomámmal a kezemben, nyári munkából és ösztöndíjakból megspórolt pénzzel a zsebemben úgy éreztem, még kell egy kaland az igazi nagybetűs előtt. Irány a nagyvilág, annak is egy csizma alakú szelete, Olaszország. Ám hogy a kaland a szülőknek is eladható legyen, és alapfokú körüli olasztudásom is fejlődjön, a neten lázas nyelviskola-keresésbe fogtam. Osztottam-szoroztam, és kiderült, egy hónappal többet lehetek kint, ha mindent magam intézek.

Árlistákat, fórumokat, utazási oldalakat böngésztem, lázas e-mailezésbe kezdtem, és egy hét múlva már a kezemben is volt a visszaigazolás az iskolától és az egyik fapados légitársaságtól. Négy hónap, egyedül, az ismeretlenben. A cél: hazatérve középfokú nyelvvizsgát szerezzek.

Nem csalódtam, hiszen a nyelvgyakorlás a megérkezésem pillanatában elkezdődött. Mire megtaláltam a szállásomat, már jó pár járókelővel és buszsofőrrel elegyedtem – akkor még főleg mutogatásból álló - beszélgetésbe. A lakásban pedig valódi multikulturális környezetbe, lengyel, német, angol és japán lakótársak közé csöppentem. És bár mindenki beszélt angolul, a fő szabály az volt, hogy egymással csak olaszul kommunikálunk. Másnap reggelre már zsongott a fejem az új szavaktól, de a java csak ekkor kezdődött. Irány az iskola, ahol egy laza szintfelmérővel indítottunk.

Heti öt nap, napi négy órában tanultuk a nyelvet. Mindig két óra nyelvtannal kezdtünk, feladatlapokat, teszteket töltöttünk, a másik két órában pedig a beszédé volt a főszerep. Délutánonként sokszor az iskolában maradtunk. Filmvetítés, irodalmi előadások, énektanulás, múzeumlátogatás mellett közös főzéseket és esti bulikat is szerveztek nekünk. Négy hónap múlva élményekkel megrakodva és biztos nyelvtudással tértem haza. És igen, a nyelvvizsgám is egyből sikerült.

Szervezetten

Persze sokan biztonságosabbnak érzik, ha itthoni nyelviskola, vagy erre specializálódott utazási iroda szervezi meg az útjukat. Ezek a cégek javarészt ügynöki tevékenységet folytatnak, tehát összegyűjtik a nyelviskolák ajánlatait és segítenek a kiválasztásban.

„Megszervezzük az utazást, elintézzük a biztosítást, a vízumot, és a tanfolyam ideje alatt is folyamatosan kapcsolatban vagyunk az ügyfelekkel, ha segítségre van szüksége, bármikor felhívhat bennünket” - mondja Diána, az Isnside World Nyelvoktató és Nyelvi Utaztató Központ munkatársa. „A külföldi nyelvtanulás hatékonysága abban rejlik, hogy az ember rákényszerül arra, hogy idegen nyelven beszéljen, míg az itthoni nyelvtanfolyamokon gyakran megesik, hogy a tanulók többet beszélnek magyarul, mint a megtanulandó nyelven. Teljesen kezdőknek azonban nem ajánlanám a kiutazást, mert ha bármi gondja van, a diák nem tudja megértetni magát, ráadásul sokkal látványosabb a fejlődés, ha már valamennyire ismerjük az adott nyelvet.”

Mire elég két hét Máltán?

Lónyay Szabolcs azért utazott ki Máltára, hogy feloldja az idegen nyelven való megszólalással kapcsolatos gátlásait. „Utamat az egyik itthoni, nyelvi utazásokat szervező cégnél foglaltattam le. Mivel nem nagyon tudtam megszólalni angolul, úgy éreztem ez a legbiztonságosabb, hiszen bármikor felhívhattam őket. Máltára utaztam két hétre, és a nagyobb hatékonyság érdekében családnál szállásoltattam el magam. Azonban már a megérkezésem pillanatában kiderült, nem lesz minden annyira zökkenőmentes, ahogy elterveztem. A reptéren ugyanis senki sem várt, pedig az árban a transzfer is benne foglaltatott. Mivel hajnalban érkeztem az itthoni iroda munkatársai nem vették fel a telefont, így magamnak kellett megoldanom a problémát. A reptér információs pultjánál elmutogattam-lerajzoltam, hogy melyik iskolába szeretnék eljutni, hol van a szállásom. Kedvesek voltak, telefonálgatásba kezdtek, így két óra múlva már meg is érkeztem a családomhoz. A nyelviskolai oktatás és az általuk szervezett programok igazán színvonalasak voltak, további bosszúságot már csak az okozott, hogy a családnál megrendelt napi háromszori étkezést szendvicsekkel és kekszekkel oldották meg. Ezeket leszámítva, azt mondhatom, megérte kiutaznom - már nem félek megszólalni angolul.”

Mennyi az annyi?

Bár Szabolcsnak ez a két hét is elegendő volt, hogy meg merjen szólalni, nyelvtanárok szerint alapfokúhoz közeli nyelvtudás birtokában körülbelül egy hónap kinttartózkodás szükséges ahhoz, hogy az alaphelyzetekben biztosan kommunikáljunk. Ha pedig azt szeretnénk, hogy nyelvtudásunk sokáig és biztosan megmaradjon, legalább három hónapot szánjunk rá az utazásra. Ezt az eredményt itthon heti kétszer két órás tanfolyammal körülbelül két-két és fél év alatt érhetnénk el.

A magyar szülőkre nem jellemző, hogy gyermekeiket már kisebb korukban elengednék külföldre, így tíz-tizenkét éves kor alatt nem is hirdetnek utakat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pár hetes nyelvtanfolyamok a kiskamaszoknál és a megalapozott nyelvtudással rendelkezőknél hoznak eredményt, a középiskolásoknak pedig – ha a család megteheti – a külföldi tanévet javasolják. A fiatal felnőttek körében egyre inkább terjednek a „work and study” programok, amik a nyelvtanulás mellett szakmai gyakorlatot is kínálnak. Persze vigyázni kell arra, hogy a munka mellett tényleg koncentráljanak a nyelvtanulásra. Az ideális időbeosztás, ha a napi négy órás nyelvtanfolyamot három-négy órányi pénzkereső munka követi.

Ebből is látszik, hogy a külföldi nyelvtanulással járó egyszeri nagyobb kiadás megtérül, hiszen összességében olcsóbb, gyorsabb hatékonyabb, mint az itthoni nyelvtanulás. A lehetőségeket tehát használjuk ki, hiszen ma már a világ bármely pontja a  tanítótermünk lehet.