A nyelvvizsga ma már nem azt jelenti, hogy előre megadott témákról monológokat bemagolva, tesztek kakukktojásait begyakorolva megtanulunk "nyelvvizsgául": a legtöbb típusú vizsga a valódi nyelvtudásról ad papírt. A vizsgázónak nincs könnyű dolga, amikor rászánja magát, hogy próbára tegye tudását.

"Ma már a nyelvtudás elsősorban nem nyelvtani szerkezetek elsajátítása és a szókincs összessége, hanem nyelvi produkciós készségek halmaza, ami azt is jelenti, hogy meghallgatom és megértem a BBC műsorát"- mondja Légrádi Tamás a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NyeSzE) elnökhelyettese. Tehát a nyelvtudás nem mindig a beszédet jelenti, hanem a nyelv megértését, szövegek olvasását, leírását is. Ezen szempontok alapján akkreditálják a nyelvvizsgákat, amelyek mindegyikének illeszkednie kell az Európai Keretrendszerbe, és a valós, használható nyelvtudást kell tükrözniük.

Elvileg mindegyik nyelvvizsga ugyanazt a fajta „produkciót” kell, hogy mérje, a vizsgatípusok között mégis nagyok az eltérések, a kiválasztáskor több szempontot is figyelembe kell venni.

Az első kérdés, hogy milyen célból van rá szükség? Ugyanis hiába van jogszabály arról, hogy az állami nyelvvizsgáknak közös követelményrendszerrel kell rendelkezniük, a külföldi elismerésük ma még különböző. Ha valaki Európában szeretne tanulni, a cambridge-i nyelvvizsgával van a legnagyobb esélye, az Egyesült Államokban való munkavállaláshoz pedig a TOEFL a leghasznosabb: ezek a vizsgák nehezebbek, de könnyebben elfogadják őket.

A felvételihez, vagy a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgához viszont bármelyik Magyarországon akkreditált rendszer választható, akár egy illetve kétnyelvű vizsga is. A fő különbség az egyes vizsgák között az, hogy kétnyelvű vizsgán kíváncsiak a magyar és idegen nyelv közötti közvetítési készségre is. A kétnyelvű vizsgákon belül a fordítási feladatok tekintetében is vannak különbségek. A Pannon és az EuroExam nyelvvizsgarendszerekben vizsgázóktól inkább a szöveg tartalmi megértését várják, ellentétben az Origo vagy a BME vizsgáival, ahol a magyar nyelvi stilizálást is megkövetelik a vizsgázóktól.

A kétnyelvű vizsga szóbeli és írásbeli része külön is letehető és később párosítható. Azokon a komplex vizsgákon, mint amilyen a Zöld út elnevezésű megmérettetés, ahol nem választják szét az írásbelit és a szóbelit, sikertelen vizsga esetén újra kell ismételni mindkét részt.

Az egynyelvű vizsgákon nincs fordítási feladat, de – néhány kivételtől eltekintve – szótárt sem lehet használni. A számonkérés kizárólag az adott idegen nyelven folyik, nincs nyelvtani írásbeli sem. Itt is válogathatunk, ha például nehezen megy a magnós szövegértés, a Trinity nyelvvizsgával érdemes próbálkozni, de számítsunk rá, hogy nagyon drága, és hasonlóan a Cambridgehez sokára – akár hónapok múlva – érkezik meg az eredmény.
Ha a beszédértés jól megy valakinek, de a nyelvtani feladatok kevésbé, az Ecl vizsga könnyebben sikerülhet. Itt csupán két levél megírásával kiderül a vizsgázóról, tudja-e használni a szókincsét, milyen az íráskészsége. Viszont a magnóhallgatás az összes vizsga közül itt a legnehezebb.

Az egynyelvű vizsgák esetében a vizsgázók nagy része a szövegértési feladatokra panaszkodik, ahol különösen nehéz szövegű cikkek megértése és azokra való reagálások a feladat. Azok számára, akik külföldön szereztek nyelvtudást, vagy akik nehezen boldogulnak a feleletválasztós nyelvtani tesztekkel, az egynyelvű megmérettetés javasolható.

"A nyelvvizsga kiválasztása után azt kell eldönteni, milyen módon készüljünk fel" – tanácsolja Pintér Márta nyelvoktató és nyelvvizsgáztató. Egy általános nyelvi szint elérése után érdemes speciálisan a nyelvvizsgára készülni. Aki magánórákat vesz, mindenképpen olyan tanárt válasszon, aki alaposan jártas a kiszemelt nyelvvizsga típus feladataiban. Olyan tanárnak ne higgyünk, amelyik azt állítja, mindegyik vizsgatípusban otthon van. Még a nagyobb nyelviskolák is specializálják magukat néhány konkrét fajtára. A magántanár számos előnye mellett számolni kell azzal a hátránnyal, hogy ilyenkor a kommunikáció csupán egy személyre korlátozódik. Az interneten szinte mindegyik nyelvvizsga típushoz letölthető szövegértési feladatsor, nyelvtani gyakorló tesztek. Az EuroExam-hoz tankönyv is kapható, teljes vizsga példákkal.

"Ha nyelvtanfolyam mellett döntünk" - folytatja Légrádi Tamás (NyeSzE) – "és túl vagyunk a megfelelő nyelvi alapképzésen, akkor egy húsz-harminc órás nyelvvizsgatréning, az adott vizsga speciális feladatainak begyakorlásával elegendő lehet a sikeres vizsgához."

"A vizsgaközpontok által szervezett felkészítő tanfolyamokon sok hasznos plusz információt megtudhatunk a feltételekről és a vizsgáztatók felfogásáról, de a szóbeli felkészítéssel nem voltam megelégedve" – meséli Kollár Eszter egyetemista, aki többszöri nekifutásra tudta csak megszerezni a „bűvös” bizonyítványt. "Legtöbbször a beszédértésen csúsztam el. Aztán beiratkoztam egy auditív kurzusra, ahol kizárólag szövegértési és magnós feladatokkal foglalkoztunk, így sikerült ezt is begyakorolnom."

Légrádi Tamás szerint valóban visszatérő probléma a szöveg és beszédértés készsége. Hiszen a vizualitás miatt sokkal könnyebb egy leírt szöveget megérteni, mint azt, amit csupán elhadarnak nekünk. De a beszédkészség összefügg az anyanyelvi kommunikációval is, hiszen ha valakinek „jó beszélőkéje van”, akkor ez a szóforgató képesség idegen nyelven is könnyen megmutatkozik.

A döntésnél csak a felkészülés és a vizsga nehezebb, de ahhoz, hogy kiderüljön melyik vizsga a legmegfelelőbb számunkra, tájékozódni kell mindegyikről.