[origo] címlaphírcentrum197.hu[freemail]videaiWiW

RSS

Hírlevél


Belépés

[regisztráció]
[elfelejtett jelszó]

Hirdetés


Hirdetés

Hirdetés

Országos Felsőoktatási Információs Központ

Hirdetés

Apertus Távoktatás- fejlesztési Módszertani Központ

Hirdetés

Zrínyi Miklós Gimnázium

Mennyit dolgoznak a tanárok?

[origo] oktatás

Gellért Gábor
2008.09.11 12:21:25

Címkék: tanár, teljesítmény, ellenőrzés, iskola


Felmérés készül a pedagógusok munkaterheléséről - állapodott meg az oktatási miniszter és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke augusztus utolsó napjaiban. Hiller István és Kerpen Gábor egyeztetése után a tárca vezetője azt mondta: elképzelhető, hogy már a következő tanév elejére elkészül a felmérés, amelyet egy független cég készít majd.

Hirdetés

A tanárok iskolai munkája könnyen megbecsülhető, hiszen a munkahelyén vezetői kontroll alatt dolgozik. Órákat tart, adminisztrál, szakkört vezet, konzultál a szülőkkel. Otthoni munkájának objektív felmérésével kapcsolatban azonban komoly aggályaim vannak. Ha ezt egy kérdőív kitöltésével próbálják majd megoldani, mindenki annyit ír be, amennyit akar. A tanárok otthoni munkája ugyanis nem tűnik benormázhatónak. (Ahogy én elképzelem: egy darab irodalomdolgozat kijavítása átlag 16 perc, jó tanuló szépíróknál 14 perc, trehány macskakaparóknál 19 perc. Lapozás: sima füzet: 4 mp, spirál füzet: 3 mp.) A probléma persze könnyen megoldható lenne, ha a kérdezőbiztos beköltözik a tanár lakásába, és pontosan lekövetné, mikor dolgozik a pedagógus, és mikor éli a civil életét. A stopper kattogna, a külsős cég képviselőjének pedig már csak arra kéne figyelnie, hogy a tanár ne érezze kellemetlenül magát felmérés közben, hiszen a túlzott megfelelni vágyás is torzíthatja a várt eredményt.

„Egyelőre nem tudhatjuk, milyen módon mérik majd meg a tanárok teljesítményét – válaszolja az [origo] kérdésére Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. De szerintem ezt a minisztérium tisztségviselői sem tudják. Nekünk van elképzelésünk, de meg kell egyeznünk a minisztériummal és a szakértőkkel. Ez kutatói szakmai kérdés, amit a szakértők dolgoznak ki a PDSZ és az OKM felügyelete mellett.  Kíváncsian várjuk a szakcégek ajánlatait. A felmérést mi kezdeményeztük, mert úgy gondoljuk, hogy az oktatási minisztériumban tévhitek uralkodnak arról, hogy mennyit dolgoznak a pedagógusok. Nyilván ezért is mondják, hogy a heti negyven órába egyre több feladat ellátása is belefér. Ezt az is mutatja, hogy felemelték a kötelező óraszámokat, de ehhez nem rendeltek hozzá megfelelő bérkiegészítést-túlmunkabért”.

Munkaidőszámtan

A számítás valóban egyszerűnek tűnik. Egy munkahét – negyven óra. Az óraszámemelés előtt húsz iskolai óra mellett húsz óra, az oktatáshoz kapcsolódó, részben otthoni munkára számíthattak a pedagógusok. Ez az ellenőrizhetetlen időszak a lelkiismereteseknél nyilván hosszabb lehetett, a szétszórtaknál kevesebb. A Fidesz kormány idejében az oktatási tárca a húsz szabadon felhasználható órából kettőt megkötött, és ehhez 19% béremelést rendelt hozzá. Ebben a két órában a tanároknak minőségbiztosítással és nevelési feladatokkal kellett foglalkozniuk, vagyis – ha egyszerűen akarunk fogalmazni – kontrollálni kellett saját munkájukat, és kapcsolatot kellett építeniük a szülőkkel, és egymással. A szocialista kormány a két óra megkötését megszüntette, majd – nyilván financiális okokból – két szakórát iktatott a rendszerbe, ezzel megemelve a kötelező óraszámot. Ez azonnali, nagy arányú létszámcsökkentést okozott, több mint tízezer státusz szűnt meg. Az oktatási kormányzat ezzel kinyilvánította azt a véleményét, miszerint az iskolán kívüli feladatok megoldásához bőven elegendő hetente tizennyolc óra.

[origo]oktatás/Mizik Marcell
Számtanóra egy felkészült pedagógus tollából

„Egy kezdő tanár sokat készül, egy rutinos pedagógus pedig kevesebbet – avatja be az [origo]-t a „titokba” László, aki szaktanár egy budapesti középiskolában. Sőt, olyan is előfordul, hogy valakinek kisujjában van egy-egy tananyagrész, és csak úgy elmondja, mindenfajta felkészülés nélkül. De ezen kívül van töménytelen adminisztráció, az osztályfőnököknek a gyerekek ügyes-bajos dolgaival kell foglalkozniuk, a pedagógusok osztják a tankönyveket, kirándulásra viszik diákjaikat, táboroznak velük nyáron, továbbá tanmenetet kell írniuk, esetenként óravázlatot, évente új érettségi tételsort. Meg ott van a rengeteg dolgozat, a házi feladatok kijavítása, ráadásul nem elég az osztálynaplóba bejegyezni a megtartott órákat, hanem valami rejtélyes okból egy külön lapon is rögzíteni kell, hány órát tartottak meg a pedagógusok.”

„Egyszer már nekiveselkedett a kormányzat, hogy kimutassa, mennyit dolgoznak a pedagógusok – meséli Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. 2006 szeptemberében minden tanár táblázatokat kapott, amelybe pontosan bele kellett vezetni, hogy hány órában, mivel foglalkozott. A dolog jó is lehetett volna, csak az volt a furcsa, hogy a rovatok legvégére sok helyen előre odanyomtatták a végösszeget: negyven óra. Fogalmam sincs, honnan gondolták, hogy a heti számítás pontosan negyven órára fog kijönni, de az oka nyilván az volt, hogy a többletórát ki kellett volna fizetni. A kísérlet azonban nyilvánvalóan visszafelé sülhetett el, mert a rendelkezést pár hónap után visszavonták.” Nehéz volt a gyakorlatban kivitelezni a rendelkezést, mondja Vereckei Ágnes, a Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatónője. „Nevelőtestületi értekezleten ismertettem a jogszabályt, elkészítettem a kimutatáshoz szükséges dokumentációt és előre figyelmeztettem a kollégáimat, hogy csak  negyven órát kell dokumentálni. Túlórát ugyanis a tanítási órán túl végzett munkáért nem tudunk fizetni. Nehezen élték meg a kollégák ezt a fajta „ellenőrzést”, hiszen legtöbbjük hiteles kimutatásán jóval több, mint negyven munkaóra szerepelt.”

A felmérés előképe

A felmérés tehát valóban érdekes adatokat tartogathat a szakemberek számára, ráadásul nem példa nélküli, hogy egy országban így bizonyosodjanak meg arról, milyen állapotban van az egyik legfontosabb stratégiai ágazat: az oktatás. 2000-ben Ausztriában már végigvittek egy ilyen projektet, kiegészítve egy átfogó tanár-egészségügyi felméréssel. „Egy ilyen kutatásnak is nagyon örülnénk – mondja Kerpen Gábor. Biztosak vagyunk abban, hogy vannak kimutatható tanárbetegségek. És itt nem csak a kiégésre, lelki problémákra gondolok. Az osztrák felmérés kimutatta, hogy a tanárok betegségkörébe az emésztőrendszeri károsodások is beletartoznak. Az osztrák felmérés egyébként nagyon következetesen, a tanároktól sok plusz energiát megkövetelve zajlott le. A kérdőíves kérdezés mellett rengeteget kellett adminisztrálni, a kérdezőbiztosok pedig mélyinterjúkkal tették hitelessé az eredményeket.”

Az emberekben sok előítélet alakult ki a tanárokkal szemben, és ennek alapját az szolgáltatja, hogy a szakma – művelői szerint is – mélyponton van. Cikkünknek nem feladata, hogy az okokat elemezze, de maga a tény mindenképpen arra mutat, hogy a felmérést érdemes elvégezni. „Sokat vitázunk a minisztérium tisztségviselőivel arról, hogy mi tartozik a tanári munkakörök közé – állítja Kerpen Gábor. Szerintünk az, hogy egy tanár félórás telefonbeszélgetéseket folytat a szülőkkel – munka. Ha egy gyerek bizalmába fogad egy tanárt, és egy-két órában elmeséli neki a gondjait, segítséget várva – munka. A vitákban gyakran elhangzik, hogy na jó, de ott a testnevelő, annak nincsenek pluszfeladatai. Ez sem igaz. Egy testnevelő is rengeteg mindent felvállalhat, lehet osztályfőnök, ráadásul neki extra módon kell karban tartania a testét. Senki sem hiheti, hogy egy ötvenes tornatanár meg tud menteni egy feladatot hibázó gyereket, ha nincs tökéletes kondícióban.

[origo]oktatás/Mizik Marcell
Tanóra kicsiknek a Németvölgyi úti Általános Iskolában

Az első szó, ami egy magyar embernek a „felmérés független céggel” fogalomkörrel kapcsolatban eszébe jut, az a korrupció. Valami haver most zsebre tesz úgy százmilliót szűken. Az [origo] kérdése tehát,

Mennyibe kerül a felmérés?


„2005-ben már egyszer saját erőnkből neki akartunk veselkedni ennek a feladatnak, és bekértünk árajánlatokat – mondja a PDSZ elnöke. Végül 1 komoly ajánlat érkezett, hétmillió forinttal. Ezt akkor nem tudtuk vállalni, ráadásul úgy éreztük, a felmérő cég ezért a pénzért keveset kínál. Most az oktatási minisztériummal közösen fizetjük a felmérés összegét.” Az [origo] kérdése: Beszéltünk Hiller István miniszter Úrral és ő azt mondta, hogy már elkülönítette a felmérésre szükséges pénzt. A PDSZ mennyit tett el erre a célra? „Nem tudhatjuk, hogy mennyibe fog kerülni a felmérés – mondja Kerpen Gábor. Nyilván több lesz, mint hétmillió. Ez függ a vizsgálat mélységétől és módjától is. Azt sem hinném, hogy feleznünk kellene az OM-mel a költségeken, bár ez volt az eredeti javaslatuk. Úgy gondolom, hogy a felméréssel egy igen jó anyaghoz jut az oktatásügy is.

Összegzés


A kérdés tehát adott: Mennyit dolgoznak a tanárok? Ha az ember jobban elgondolkodik ezen a kérdésen, kicsit megijed. Jó ég, milyen kérdés ez? A fejnek fogalma sincs arról, hogy mit csinál a láb? „Egy iskola igazgatója pontosan tudja, hogy mennyit és milyen színvonalon dolgoznak a kollégái – mondja Vereckei Ágnes igazgatónő. Az óralátogatásokon szerzett tapasztalatokból, a partnerek visszajelzéseiből, a tanítványok eredményeiből, az iskolai programok minőségéből és még sok egyéb szempontból jól mérhető az, hogy ki hogyan végzi a munkáját. Ami viszont sajnálatos, hogy a minőségi munka anyagi elismerése nagyon alacsony. A pedagógusok hivatástudatuktól és a gyerekek iránti elkötelezettségtől motiválva végeznek minőségi munkát.”

A feladat tehát egyszerű is, nem is. A tanároknak mindenképpen több bizalomra lenne szüksége, és ezt a bizalmat először a saját feletteseiktől, az önkormányzatoktól, és a szakminisztériumtól kellene megkapniuk, és persze a tisztes munkáért járó tisztes díjazást. A bizalom ráadásul nem is kerül pénzbe.

A pedagógusok munkaterheléséről szóló felmérés sok fontos adatot szolgáltathat, de nem változtatja majd meg az emberek fejében kialakult negatív sztereotípiákat. Ezeken csak hosszú, egyértelműen és nagyvonalúan irányított, elkötelezett szakmai munka segíthet.



Kapcsolódó cikkek

Belépés / Regisztráció
Email:

Jelszó:
 

[regisztráció]
[elfelejtett jelszó]

Hozzászólások

25 hozzászólás

didra 2008-10-11 20:35:36

Egyetértek az előttem szólóval. Egyébként meg döbbenetes, hogy egy csomó ember még mindig ott tart, hogy a tanár munkája szerinte napi néhány órai jó-rossz tanításból meg pár dolgozat kijavításából áll. El kéne menni egy iskolába és körülnézni. És képzeljétek, vannak olyanok is, akik pl. a kerti pottyantósba járnak meg utána lavórban mosatnak kezet a gyerekekkel az iskolájukban. Tehát az igazán durva dolgokat sose fogjuk mi elegánsan otthonról vagy munkahelyről fórumozgatók megtudni. Javaslok kis vidékjárást Szabolcsba, Somogyba, Zalába. Én voltam. Tanulságos.


Irónia 2008-10-08 21:46:31

Sejtettem, hogy egy ilyen téma meg fogja osztani a véleményeket. Már kezdem megszokni, hogy itt M.o.-on a focihoz és a pedagógiához mindenki ért, de érdekes módon csak addig, amíg beszélni kell róla, és nem tenni valamit :-) Magam is pedagógus lévén csak egyetérteni tudok az előttem szóló kollégákkal. Annyit teszek hozzá, egy jó tanár óra alatt egyáltalán nem lazíthat, mivel általában harmincvalahány gyerek figyelmét, viselkedését kell kézben tartania, emellett az anyagot is megfelelő színvonalon leadnia.Az alsós tanítóknál még nehezebb a helyzet, ott jóval több nevelési feladat hárul rájuk, mint mondjuk egy középiskolában. Nehogy azt higgye valaki, hogy sajnáltatni szeretnénk magunkat, de amiben az oktatási helyzet leledzik, egy megalázó és méltatlan helyzet mindenkinek, tanárnak, diáknak és szülőnek egyaránt. Az, hogy még nem omlott össze a rendszer, csakis a kiváló és elkötelezett kollégáknak köszönhető:épp ezért gusztustalan, hogy ezt a végsőkig megpróbálják kihasználni, mert mi nem sztrájkolhatunk úgy, mint mondjuk a BKV dolgozók. Nem szeretnék egy másik szakmát sem kritizálni, mert a többségükhöz nem értek, legfeljebb ismerősök barátok révén látok bele. Vagy egy példa: mondjuk egy vállalkozóként dolgozó, szakmunkás végzettségű vízvezeték szerelő egy órás munkáért elkér tőlem 10-20000 forintot zsebbe, számla nélkül, a legutolsó csavart is leírhatja az adójából, és így tovább, míg én egy radír árát (ami nekem munkaeszköz) sem vonhatom le, és a legutolsó forintomból is levonják az adót és egyéb járulékokat. Ez is meglehetősen méltánytalan dolog, nemdebár? Félreértés ne essen, nem tőle sajnálom, csak nem értem, én miért nem tehetem meg? A másik dolog: aki emberekkel dolgozik, annak nehéz mérni a teljesítményét, hiszen a tanulók nem robotok, minden nap másmilyenek.Vagyis én hiába vagyok a topon, mint tanár, ha nincs megfelelő befogadó közeg hozzá.Aki azt képzeli, hogy a mai gyerekek képesek 45 percig néma csendben ülni a helyükön, és áhítattal inni a tanár szavait, az valamiféle romantikus álomvilágban él, vagy túl sok ilyen témájú amerikai filmet látott, de tanórát közelről még biztosan nem.


Riki 2008-09-30 21:55:22

Efi! Szívesesn összezárnálak néhány tanítványommal, hogy megtudd hol lakik a magyarok istene. Természetesen a " munkát" nem kellene hazavinni. Csak ezt meséld el annak a szülőnek is, aki a boltban vásárlás közben állít meg a saját problémájával ( és ez neki nagyon fontos), miközben téged az óvodában vár a saját gyereked és a párod otthon. Ilyenkor dolgozik a pedagógus vagy éppen kedvére cseverészik? Mit gondolsz?


lacika 2008-09-29 02:52:30

Én csak annyit teszek hozzá az itt leírtakhoz, hogy az én feleségem is tanár, és én is mondtam neki, hogy bevezetném a nyolc óra kötelező munkahelyen eltöltendő időt minden tanárnak. Ezt azért moondtam neki, mert akkor lehet, hogy nem dolgozna ennél többet, más kollégája is rá lenne talán kényszerülve arra, hogy az egyéb programokon részt vegyen, ne mindig csak egyesek érjenek rá, ne fodrászhoz, stb. helyre járjanak. Amikor helyettesíteni kell, akkor nem az lenne a válasz, hogy nem érek rá, mert más dolgom van. Nem mindig ugyanazok kísérnék a gyerekeket a programokra, hanem másokat is be lehet tervezni. Ehhez az is kellene, hogy a vezető ellenőrizni is tudjon e tekintetben. Hozzáteszem, hogy aki el akrja kerülni a munkát annak mindegy, hogy a munkaidő kötött-e vagy sem. Aki lekiismeretes arról úgy is lehúzzák a bőrt. Probláma másik oldal az, hogy 30 gyereknek tanórát nem lehet tartani úgy, hogy abból minőségi oktatás legyen, akkor sem, ha a tanár megfeszül. Pláne nem nyelvet, amiben állítólag nagy lemaradásunk van más országokhoz képest.


sandokan 2008-09-13 09:46:59

Ezek szerint be :) Néhány gondolat: 1. Csináltam(-om) mindkettőt, ezért elmondhatom: 18 gimnazistát tanítani egy órán át - figyelni rájuk, motiválni őket, reagálni mindenre, javítani, dolgoztatni a csoportot nem ugyanaz, mint mondjuk megírni egy jelentést, 3 e-mailt, meg tárgyalni egyet mondjuk. Sokkal megterhelőbb, teljes embert igényel, és nem lehet egyetlen pillantra sem kihagyni. Ezért van az, h egy irodában - ha el is fáradok - azért végig tudok dolgozni 10 órát, de ha tanítani kell uannyit, akkor az teljesen kicsinál. Ezt ne felejtsük el. 2. Tény, h általában több órában tanítanak a tanárok külföldön, de ott egyrészt tképpen meg lehet élni a pénzből, másrészt kevesebb extrát várnak el tőlük (ügyelet a pénteki iskolai bulin, szülőkkel kapcs.tartás, lelkizés stb. - leírták előttem is már). 3. Otthoni munka: nem tudsz nem otthon készülni, nekem pl. sokkal több, és újabb olyan anyagom van, amelyből készülni szoktam. Arról nem is beszélve, hogy az anyagok legnagyobb részét otthon, a számítógépemen tartom. Ezeket pl. DVD-ken magammal cipelni, csak hogy az iskolában dolgozzam egy kétes interneteléréssel, kevés géppel, és csevegő kollégákkal - nos, ez sokkal bonyolultabb. 4. Sajnos (vagy nem sajnos) változik a világ, másfajta tanárokra van/lesz/lenne szükség. tehetünk úgy, mintha a digitális kultúra nem nem lenne, de sztem nagy hiba lenne. Azon kell(ene) elgondolkoznunk, hogy a gyerekeinket hogyan tudnánk a legjobban felkészíteni ezekre a kihívásokra. Ez egészen addig nem fog menni, amíg a tanárok (általában) legalább minimális felkészültséggel nem rendelkeznek. 5. Ha leosztom, gyakorlatilag gyorséttermi fizetés (óradíj) jön ki 13 év szakmai gyakorlattal. Itt csatlakozom Gellért Gábor-hoz: nem engedhetjük meg magunknak, hogy alulképzett, frusztrált tanárok kezében nevelkedjenek gyerekeink. Megoldás jelenleg nincs, én azt választottam, h fél állásban tanítok a közoktatásban, így a másik felében meg tudom keresni azt a pénzt, ami lehetővé teszi, h táborozhassak a gyerekekkel, ingyen tartsak nekik szakkört, odafigyeljek rájuk külön-külön, és osztálykiránduláson meg tudjam venni magamnak az üdítőt, és nem az osztálypénzből kell kérnem. Ez persze nagyon szomorú, de magam körül egyre többen választják ezt (vagy ehhez hasonló) megoldást, hogy taníthassanak is, jól is érezzék magukat, legyen kedvük/idejük/energiájuk örömmel foglalkozni a szakmájukkal. Azaz: ha jól szeretnéd csinálni, keveset, és jól fizető másodállással tedd.


sandokan 2008-09-13 09:27:14

Be vagyok jelentkezve vajon?


edit 2008-09-12 21:50:04

Csütörtökön 8-tól fél négyig folyamatosan órám van,6 tanóra és 2 érettségi előkészítő. Mindez 4 különbözőépületben, nincs két óra egymás után ugyanott. Nincs lyukas órám, a óraközi szünet sem az enyém.Jövés menéssel telik az épületek között a szünetem és izgulok, hogy ne legyen kérdése a gyerekeknek, mert akkor elkések a következő órámról. Ha beesik egy szülő, elkísérhet és közben beszélünk. ezekután nem javítíni ,de készülni sem tudok a másnapi óráimra a tanáriban, ahol több mint 60 tanárnak kellene a 30x30 cm-es helyén koncentrálnia a megfelelő segédszközök nélkül. A 60 emberre jut 3 db kiselejtezett számítógép, míg otthon a sajátommal dolgozni is tudok. ha megfelelő körülményeim lennének, nem vinnék haza munkát és az estéim és hétvégéim is szabadok lennének.egyébbként bárki bármit mond én 27 év tanítással eltöltöttév mellett még mindig készülök az óráimra.


didra 2008-09-12 21:19:52

Ja, bocs mennem kell, mert ilyenkor szoktunk msn-en megbeszélni ezt-azt a gyerekekkel az osztályomból. Ilyenkor ugyanis bizalmukba avatnak, és tényleg lehet egy kicsit beszélgetni velük.


didra 2008-09-12 21:17:10

efi, ne úgy képzeld már el, hogy fél kettőkor lelépünk hónunk alatt egy kupac dogával. A legtöbb tanár azért viszi haza a munkát,mert négy-öt óra van, és esetleg bezár az ovi meg kirakják a gyereket, ahogy gondolom a tiédet is az ügyeletről, a munkát viszont persze másnapra meg kell csinálni. A 22 óra meg frankón nem úgy van ám elosztva, hogy reggel 8-délig vagy egyig, hanem teletüzdelve lyukas órákkal. Mondjuk helyből az átlag 22 óra rögtön 28-29 bent töltött órát jelent jó esetben. Lyukas órában helyettesítesz, fénymásolsz, vagdosol, ragasztasz, biztosítási pénzt rendezel, színházjegyet választasz, pályázol, öszöndíjkérelmekhez írsz jellemzést, minőségbiztosítasz,új kollégát pártfogolsz, kisérettségit, kisvizsgát, próbaérettségit állítasz össze, állásfoglalást készítesz NATról, Kerettantervről, mikor miről kell, véleményezed a fenntartó oktatáspolitikai koncepcióját, egészségfejlesztési nap programját állítod össze, honlapra írsz, külföldi csereprogramokat szervezel,próbálod megérteni a legújabb felvételi pontrendszert, stb. stb.ezt szorozd meg öttel. És ha szerencséd van, beesik egy volt tanítvány, mert hogy eljött (szerencsére)meglátogatni. Ugyanis emberekkel foglalkozunk/nánk elsősorban. Akiknek van úgy nevezett életük, amelynek része vagy. Néha jobban, mint az anyja apja. És akkor még hol vannak a vég nélküli értekezletek, a szombati felvételik, továbbképzések, nyári programok, éjjelbe nyúló szalagavatók, farsangok, gólyabálok,éjszakai focik, táborok, versenyfelkészítés. Leírni és így egybe látni is borzasztó. Azt hiszem látható, hogy bőven megvan a 18 óra. És tudod mi a baj? Hogy még egyetlen percet sem GONDOLKODTÁL. Ez ugyanis egy értelmiségi pálya, amin néha nem árt azt is. Van min, elhiheted. Érdekes, hogy a szakmádról,gyerekekről való GONDOLKODÁS fogalma, mint az értelmiségi lét velejárója milyen egyszerűen kikerült a blokkolóórás csavargyárrá degradált iskolából. Persze vannak szar tanárok is. Csakúgy, mint szar orvosok, ügyvédek és fodrászok is. De aki nem az, az se kap egy buznyákkal se többet , mint aki az.


efi 2008-09-12 20:49:31

didra Látom, nem érted. Azért 22 óra a "kötelező", mert úgymond 18 összejön "osztálytermen kívül". Utóbbinak nagyrésze az iskola falai között folyhatna vagyis a munkahelyen és akkor mérhető lenne (szakkör, ez gondolom most is, de: dolgozatjavítás, felkészülés is). Még egyszer megkérdezem utóbbiakat miért kell kivinni a kapun kívülre? Nekem is jól esne azt mondani, főnök mindjárt fél 2, akkor én most lelépek, otthon felkészülök a holnapi tárgyalásra. Szerinted hogy fogják ezt nekem elszámolni? Miért a kettős mérce? Igenis legyen kötelező a 8 óra bennt, szépen lehet dogát javítani 4-ig stb.


Gellért Gábor 2008-09-12 17:28:48

A PDSZ feleslegesen dobja ki a pénzét az ablakon, ha ez jön ki. Komolyan gondolják. Kérdés, mit akar a kormány?


didra 2008-09-12 16:48:45

Édeseim! Nem a gatyában vagy anélkül javított dolgozatokról van itten már régóta szó. Ez is tökre jelzi, mennyire fogalma sincs senkinek arról, milyen munkákat kell még elvégeznie egy tanárnak. Javaslom, kérdezzetek meg egy tanárt, mi minden színezi a napjait és a hétvégéit.


didra 2008-09-12 16:39:06

A felmérés úgyis kihozza, hogy pont annyit dolgozunk, amennyit kell. Ellenben van egy shadowing nevű nyugati (amerikai)találmány, ami azt jelenti, hogy egy hétig egy másik emberrel mész mindenhová, nézed mit csinál, gyakorlatilag össze vagy zárva vele, de szinte a nap 24 órájában. Na, én szívesen vinnék magammal egy-két nagyszájút, aki szerint "a tanár csak napi 3-4 órát jópofizik és az egész nyara szabad, úgy hogy kussoljon". Nem hiszem, hogy két nap múlva is ez lenne a véleménye. Egyébként meg nem kell ide semmilyen felmérés. Jobb az oszd meg és uralkodj, már a rómaiaknak is bejött.


Gellért Gábor 2008-09-12 14:59:01

Efi, téged miért zavar, ha egy tanár otthon javítja ki a dolgozatokat? Nem mindegy, hogy hol csinálja, ha lelkiismeretesen dolgozik? Amúgy nemcsak a tanároknak fizetik ki az otthoni munkáját.


efi 2008-09-12 11:22:45

Gabi! A cikk illetve a felmérés nem a fizetésről, meg a pénzről szól - egy szóval sem említettem én se - hanem a munkaórákról, tehát ne kanyarodjunk el. Ha te 46 órát dolgozol, nincs félnivalód, a helyedben támogatnám a felmérést. A gyanús nekem az, hogy a tanárok többsége mégis ellenzi és egyből bizonygatja, hogy ő milyen sokat dolgozik és ezt felmérés nélkül is tudnia kell mindenkinek. Az éves 1800 óra kérdését (vagy úgy is mondhatnám, hogy nekem pl csak max 30 nap szabim lehet) nagyvonalúan megkerülted. És még egy pontosítás: nem azt írtam, hogy más nem viszi haza a munkát, hanem azt, hogy ezt neki munkaórának nem fogják elismerni (de persze a tanárok mindig ezt is beleszámolják). Azt se tudom továbbra sem, hogy miért is viszi haza a tanárok 90%-a (nem te)?


Kattey 2008-09-12 09:02:26

Kedves Mindenki! Igazából nem csak a pénzen kellene görcsölni, hanem a gyerekeken. Tanári diplomával rendelkezem, de nem vagyok hajlandó elmenni tanítani, mert borzasztó hogy a mai tinédzserek, s tegyük hozzá hogy szüleik is mit meg nem engednek maguknak... Végülis hazánk célja, hogy minél butább embereket neveljenek, mert így könnyebb őket megvezetni, s szerintem jó úton is haladnak ebbe az irányba. S miért gondolom így? Tudjátok mennyi idő alatt végzik el a tanári egyetemet a diákok? Sajnos nagyon sokan 6-10 év alatt az adott 5 év alatt, ami szerintem bőven elég, sőt még ösztöndíjas kiutazásra is enged időt, úgy hogy ne is halaszd tanulmányaidat. S itt a gond, hogy fogják ezek az emberek az amúgy is híg anyagot tanítani, főleg, hogy az anyag sem akar semmit magába szívni sok sok ok miatt. S akkor meg fölösleges a pénzről meg munkaidőröl beszélni, amikor a leendő tanári gárda így áll.


Gellért Gábor 2008-09-11 22:50:50

A kérdés az, hogy milyen tanárokat szeretnénk a gyerekeinknek? Az egyik oktatással foglalkozó szakembertől hallottam, hogy az emberek nem szeretik a tanárokat, de a gyerekeiket imádják. Emiatt kell megbecsülni a tanárokat. Őszintén szólva engem nem érdekel kedves Gabi, hogy mennyit dolgozol. Én is sokat dolgozom, nyilván Efi is hajt keményen. Viszont azt pontosan tudom, hogy nem szeretném a gyerekeimet egy depressziós, állandóan a pénzen görcsölő, szűk látókörű, megkeseredett ember kezére adni. Olyan tanárokat akarok a gyerekeim körül látni, akitől tanulhatnak, akire felnézhetnek, aki folyamatosan képes haladni a korral, és ezt első ránézésre is meglátom rajta. Szerintem ezért nem szabad hagyni, hogy a tanárok a mai helyzetükben megrekedjenek.


Gabi 2008-09-11 22:22:27

Ja, az lemaradt, hogy bármennyire is az iskolában végeztem a fent említett tanórákon kívüli munkákat, nem került bejegyzésre sehol. Nem is kell bejegyezni, mert ezek hozzátartoznak a feladataimhoz. Ezért kapom a fizetésemet. S ha tetszik, beleszámítva a bérembe legalább ezeket az iskolában töltött tanításon kívüli órákat is, a 600 Ft-os óradíjam sincs meg. Egyébként pedig nem gyalázni kellene a tanárokat, hanem tiszteletet adni. Nem elirigyelni ezt a "hatalmas" fizetést, hanem azon lenni, hogy kapjon tisztességes bért az, aki a napjait gyerekekkel, kamaszokkal tölti (nem eggyel vagy kettővel, hanem 500-zal), és nem volna szabad hibáznia, mindig a topon kellene lennie a tudásának, lehetősége kellene legyen gond nélkül könyveket vásárolni, színházba járni, tovább fejleszteni a tudását. Csak az nem érti ezt, aki soha nem töltött huzamosabb időt zsibongó gyerekek, fiatalok társaságában, így azt gondolja, ez baromi egyszerű és nincs is ennél könnyebb. Csak azt nem értem, miért nem mutatja meg az ilyen ember, mi a frankó, ha annyira irigyli tőlünk tanároktól a "sok szabadidőt"!


Gabi 2008-09-11 22:13:33

Kedves Efi! Rendben, hajrá, számoljunk. Leírom neked, én személy szerint mennyi időt töltöttem a munkahelyemen eddig ezen a héten: 29 tanórát tartottam (minden nap - nem túlzok! - 4.15-kor ért ez véget), az órák között 10 perces szünetek vannak, akkor lehet enni, WC-re menni, ha ráér a tanárember, merthogy a szünetek alatt folyosóügyeletet kell tartani. A tanórák után minden nap akadt még dolgom: naplókban adatok beírása, év eleji szintfelmérők összeállítása, fénymásolása, majd javítása (nem vittem haza, én tudniillik ritkán szoktam hazavinni), korrepetálás, felkészítő foglalkozás és egy tantestületi valamint egy szülői értekezlet. Mindezt az iskolában maradva végeztem, így naponta kb. 16 órakor indultam haza, illertve a szülői értekezlet napján 19.30-kor. Hozzáteszem sem 1 sem fél óra ebédszünetem nem volt, ellenben összesen 2 lyukasórám lett volna, amikor is beosztottak helyettesíteni. Mennyit is dolgoztam tehát az iskolában? 34 órát! (Most még csak csütörtök van, más munkahelyen 8 órával számolva eddigre 32 órát dolgoztatok le.) És akkor még nem beszéltem a "hazavitt" munkáról: el kellett készítenem a tanmeneteket, valamint készülnöm kellett az óráimra, bár ez már könnyen megy, mivel nem vagyok kezdő. Summa summárum, otthon naponta még 3-4 órát az iskolai munkával töltöttem. Ha az előző 34-hez hozzáadod ezt, rájössz, hogy kb. 46 órányi munka áll mögöttem, és még egy nap előttem. Igaz persze, nem minden tanítási hét ennyire húzós, van hogy tényleg nem kell ennyi órát munkával tölteni odabenn az iskolában. Ahhoz, hogy lásd, mi mindent dolgozom itthon, szeretettel meghívlak, tölts nálam egy hetet... Arról meg fölösleges a rizsa, hogy semmui más munkahelyen nem engedik, hogy hazavidd a munkád, mert jónéhány ismerősöm, barátom van, aki bizony hazaviszi, és nyugodt körülmények között gondolkodva végzi a dolgát (a párom speciel jogász).


efi 2008-09-11 20:35:06

Kedves Gabi! Persze, hogy nem számítják bele azért csak 22 óra a kötelező. Ha szerintetek olyan sok - legalább 18 óra - még az egyéb elfoglaltság, akkor hajrá, számoljuk össze, hogy tényleg meg van-e! Ennek viszont egy egzakt módja van és ehhez a munkaidőt a munkahelyen illene tölteni! Persze azt még mindig nem árultad el, miért is kell hazavinni azokat a dolgozatokat, hogy aztán lehessen ködösíteni vele, hogy az mennyi munka? Semmilyen más munkahelyen nem engedik meg, hogy hazacipeld a munkád ÉS ezért cserébe leírj a 40 órádból 18-at, vagy akármennyit...


efi 2008-09-11 20:32:50

Ja és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy ha heti szinten sikerülne kihozni a 40-et, éves szinten meglesz-e annyi, mint másoké ?


Gabi 2008-09-11 19:51:40

Kedves Efi! A probléma az, hogy a tanárok munkaidejébe sem számítják bele. Ne röhögtess már: én pl. 105 ezer nettót keresek - ez napi 3500 Ft, melyért átlagosan napi 5-6 órát tartok - tehát 1 tanóráért kb. 600 Ft-ot kapok. Ezt irigyli az a sok nagymellényű "okos" ember? Talán benne van a fizetésemben az a plussz munka, amelyet egyébként akár otthon, akár az iskolában elvégzek? Nyilván vannak néhányan, akiknek több a fizetésük. De hadd tegyem hozzá: én már 18 éve tanítok... A közalkalmazotti bértábla szerint ennyi jár - nagyjából minden tanárnak ennyi éves munkaviszony után.


efi 2008-09-11 16:23:08

Nem lenne ilyen probléma, ha nem hordanák haza a dolgozatokat javítani, talán kötelező? Én is szívesen hazavinnék egy-két ügyiratot otthon olvasgatni rövidgatyában a tv előtt, de ezt nekem senki sem fogja a munkaidőmbe beleszámítani.


Gellért Gábor 2008-09-11 15:42:48

Kedves Edit! Demokráciában élünk. Azonnal higgy ebben. Ráadásul a PDSZ-szel közös a felmérés. Ők pedig ellenérdekeltek.


edit 2008-09-11 15:03:01

Minden felmérés eredménye a megrendelő/fizető igényeinek fog megfelelni.Hiller már az eredményt is tudja !

Szóljon hozzá ön is!

Ha hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük jelentkezzen be!


HIRDESSEN ÖN IS AZ ETARGET-TEL!

24 óra hírei
Legolvasottabb hírek

Hirdetés

feljelentő fejléc

Packázik veled a tanulmányi osztály? A prof helyett rendre évfolyamelsők tartják meg az előadást? Semmiért cserébe húzzák le rólad a tandíjat? Sírva jár iskolába a gyerek? Esetleg téged néznek hülyének? Kényelmetlen a katedra? Eleged van a tömény agresszióból?

 

Akkor írj nekünk! Ha tudunk, segítünk. Beszerezzük az infókat, illetékesekkel értelmeztetjük saját rendelkezéseiket, mert így nem mehet tovább!

A feljelentések - a személyiségi jogok védelme miatt - szerkesztői kontroll után kerülnek fel a honlapra.

Hirdetés



Mindentudás egyeteme 2.0

Mindentudás Egyeteme

Mesterkurzussal és új weboldallal folytatódik a nagysikerű program.


Szakértők

Dr. Gyarmathy Éva

Tehetséggondozás, hiperaktivitás, tanulási zavarok, diszlexia

Tárnokiné Törő Krisztina

Klinikai gyermekpszichológus
gyermekdepresszió, szorongások és fóbiák

Fügedi László

A Tempus Közalapítvány ügyfélszolgálati munkatársa
pályázatok, képzések


Ajánlat

Nagyot álmodtak

Gigantikus méretű, Európa energiaigényének 15 százalékát biztosító napfarmot építenének Észak-Afrikában.

Fenyeget a nyugdíjbomba

Az állami és magánrendszerek problémái miatt a pénzügyi válság több évtizedes szociális krízisbe torkollhat.

Nagy Zsolt-interjú

"Semmi mást nem csinálsz, csak sárkányt eregetsz, meg- tanulsz főzni, viszed a gyere- ket az oviba, és nem pofázol."