Az idén eddig több mint 3800 magyar hallgató utazott külföldre az Erasmus program keretében. Közöttük volt Tamás, a Budapesti Kommunikációs Főiskola végzős hallgatója, aki az elmúlt fél évet a hollandiai Eindhovenben töltötte. Bár az ösztöndíj önköltséges volt, a holland oktatás gyakorlatorientáltsága, valamint a megszerzett nyelvtudás kárpótolta a nehézségekért.

Néhány nappal a jelentkezési határidő lejárta előtt véletlenül olvastam az iskola honlapján, hogy önköltséges Erasmus ösztöndíjra lehet jelentkezni. Három napom volt arra, hogy összegyűjtsem a pályázathoz szükséges dokumentumokat. Pályázati tervet, önéletrajzot, motivációs levelet írtam, felkerestem a tanáraimat, hogy írjanak ajánlást rólam. Utolsó nap utolsó órájában adtam le a jelentkezésemet. Ez tavasszal történt, nyáron pedig jött az értesítés, hogy januárban utazhatok Hollandiába. Egyébként eredetileg Törökországba akartam menni, de előttem két másik lány is oda adta be a jelentkezését. Mivel egy helyre maximum két fő mehet, és én biztosra akartam menni, Hollandiába jelentkeztem, ahová senki más.

A BKF támogatta valamivel a kiutazásodat?

A sulitól egy fillér támogatást sem kaptam. Sajnos nem tudtam államilag támogatott helyre jelentkezni, mert az iskolám az elmúlt 3 évben nem tudott ilyen lehetőséget felkínálni az évfolyamunknak. A helyi önkormányzatnál is voltam, de ott sem tudtam támogatás szerezni, így kinti tanulmányaimat teljesen saját erőből finanszíroztam.

Nem túl általános, hogy valaki saját maga tudja finanszírozni a kinti tanulmányait. Honnan volt rá pénzed, és körülbelül mennyibe került a kint eltöltött fél év?

18 éves korom óta dolgozom, az összegyűjtött pénzemet költöttem el az útra. Körülbelül 800 ezer forintba került az egész. Amúgy minden erasmusos diáknak szüksége van önerőre, ugyanis a nem önfinanszírozós pályázattal is csak 300-400 euro jár havonta, attól függően, hogy melyik országba megy az ember. Ez általában csak a szállás költségét fedezi, így a megélhetéshez szükséges összeget elő kell teremteni. Nekem abban szerencsém volt, hogy az iskola segített szállást találni. Egy szobáért, amihez egy fürdőszoba is tartozott 285 eurót fizettem havonta. Ez eindhoveni mércével nagyon jó ár, mert 350-400 eurónál olcsóbbat nem találtam volna. Kollégiumra pedig erasmusos diáknak kevés esélye van.

Egyébként menyire drága Hollandia? Hogyan tudtál spórolni?

Bár a holland keresetek jóval magasabbak az itthoniaknál, az élelmiszer körülbelül annyiba kerül, mint itthon. A legjobb spórolási technika, ha saját magad készíted a kajáidat, vagy ha mondjuk pizzát ennél, inkább megrendeled, minthogy étterembe mennél. Így egy pizzán kb. 500 forintnyi eurót spórolhatsz. Ha pedig unod a négy fal közötti étkezést, a gyorséttermeket érdemes választani. A sült krumpli náluk nemzeti eledel, bármelyik sarkon megkaphatod, de rengeteg a már nálunk is megszokott ázsiai, és Mekibe is jóllakhatsz 5-6 euróért.

Ha valaki sörözni vágyik a Happy Hour-okat érdemes kihasználni, ilyenkor 1 euróért lehet egy pohár – a hollandok nem ismerik a korsót – sört inni. De például vásárlás közben is érdemes nyitott szemmel járni, mert vannak olyan áruházláncok, ahol ingyen ihatunk kávét. Ami jóval drágább, mint itthon, azok a szolgáltatások. Egy átlagos fodrász például 10 000 forintnyi összeget is elkér egy hajvágásért.

És a közlekedés?

A tömegközlekedést ünnepnapokon érdemes használni, mert olyankor ingyenes. Amúgy a területeket zónákra osztják, és ezeket figyelembe véve kell jegyet venni. Nekem így az, hogy a szállásomtól eljussak a vasútállomásig, 4 zónába, azaz 4 Euróba került. A legjobb megoldás, ha holland szokás szerint biciklivel közlekedsz. Én az egyik tanáromtól kaptam egyet ajándékba. Amúgy egy új biciklit 80-100 euróért kaphatsz, de a vasútállomásokon „nem biztos eredetű” járgányokhoz kifejezetten olcsón is hozzá lehet jutni. Emellett érdemes az erasmusos oldalakat, fórumokat is böngészni, hiszen az épp elutazó diákok rengeteg dolgot árulnak.