A Ladák, Wartburgok és a Moszkvicsok korában szinte minden férfi értett az autószereléshez, virágoztak a garázsszervizek és a házi műhelyek. Ma azonban már az autószerelő iskolákban is csak az alapokat oktatják, az egyes típusokhoz szükséges speciális tudást a gyakorlatban és a márkaszervizek továbbképzésein lehet elsajátítani.

Az autóipar az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. A cégek folyamatosan korszerűsítenek, fejlesztenek és új modelleket dobnak a piacra. Ma már nem meglepő, ha egy autóban szelektív lengéscsillapító, elektronikus menetstabilizátor, kipörgésgátló, fékasszisztens vagy éppen fedélzeti számítógép van. Az újdonságok elárasztják a piacot, az autószerelőknek pedig nem könnyű  lépést tartaniuk velük. Tajti Gábor a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola tanára lapunknak elmondta, ma már annyira széles ismeretanyagot kellene átadniuk az oktatás során, ami lehetetlenség. Így sokkal inkább az alapozásra koncentrálnak.

Autós szakmák

A képzésbe a nyolcadik osztály elvégzése után lehet bekapcsolódni, a felső korhatár pedig huszonöt év (eddig ingyenes az első OKJ - s bizonyítvány megszerzése). Mint minden egyéb szakma esetében is, az alapfokú iskolai végzettség megszerzése után az érdeklődő választhat a szakiskola és szakközépiskola között. Ha az előbbit választja, csak két további évig kell az iskolapadot koptatnia, azért cserébe azonban nem kap sem érettségit, sem piacképes végzettséget: maximum autómosógép-kezelő lehet belőle. Ha azonban a tizedik osztály elvégzése után hajlandó még két évet a továbbképzésére szánni, kitanulhat hegesztőnek, és így később nem csak autógyártás területén helyezkedhet el, hanem dolgozhat építkezéseken, csővezetékek fektetésekor, hegeszthet PB palackot, sőt - az ékszeriparban is találhat munkát. A képzett hegesztő ugyanis napjaink egyik legkeresettebb és legjobban megfizetett szakmája.

Nem csak erre nyílik azonban lehetőség tizedik után. Ha az előző két év alatt nem ábrándult ki választott szakmájából, az autószerelésből a lelkes diák, akkor nyitva áll előtte az út, hogy karosszéria lakatos váljon belőle. Így még mindig nem kap érettségit, azonban bizonyítványa feljogosítja majd, hogy egyengetéssel, felújítással, illetve a karosszéria elemek cseréjével megoldható javításokat végezzen az autókon. Ha képzeletbeli autószerelő-tanoncunk ennél ambiciózusabb, a szakiskolai, előkészítő tanulmányai után bekapcsolódhat a szakközépiskolai képzésbe is, ahol a negyedik év végeztével a középiskolai érettségi mellett szakmai alapozást is szerez. Ahhoz azonban, hogy hivatásos autószerelő váljon belőle, tehát olyan valaki, aki a gépkocsik motorját, futóművét is képes megjavítani, az érettségi (illetve a tizenkettedik évfolyam után, ugyanis az autószerelésnek nem feltétele az érettségi) után még két évet tanulnia kell. A műszaki szakközépiskolában megszerzett négy éves szakmai alapozás és az érettségi a szükséges előfeltétele annak is, ha valaki OKJ-s szállítmányozási ügyintéző, mechatronikai vagy elektronikai műszerész szeretne lenni.

A tapasztalatok azt mutatják, egyre többen részesítik előnyben ezen szakmák valamelyikét az autószerelőivel szemben, már csak azért is, mert ezek megszerzéséhez bőven elegendő a plusz két év, ha azonban valaki gépjárműszerelőként akarja sokra vinni, erősen ajánlott még egy évet az iskolapadban tölteni, hogy így autótechnikusi illetve gázautó-szerelői képesítést szerezzen. „A képzés így összesen három évet tesz ki, ennyi idő alatt azonban már akár egy műszaki főiskolát is el lehet végezni, ezért egyre kevesebben választják az autószerelő szakmát”- mondja a Szigetszentmiklósi Csonka János Műszaki Szakközépiskola egyik szakoktatója. „Bizonyos szempontból ráadásul, a sok gyakorlat miatt, talán nehezebb is megszerezni ezt a bizonyítványt, mint a diplomát.”

A területen tehát nincs túlképzés, sőt bizonyos megyékben - mint például Pest megye - a szervizek inkább emberhiánnyal küzdenek. Persze nem minden szerelőműhely látja szívesen az újoncokat. Vannak helyek, ahol a szerelők már legalább tizenöt éve a műhelyben dolgoznak, de az általános gyakorlat inkább az, hogy a szervizek szerződéses megegyezéssel fogadnak gyakornokokat is iskolákból, akik, ha beválnak, akár ott is maradhatnak. A diákok számára a gyakorlat ugyanis – természetesen - kötelező: az első évben egy tanítás héten az ötből két nap gyakorlati oktatás az iskola saját műhelyében, a másodikat pedig szinte teljes egészében szervizekben töltik (az autótulajdonosoknak azonban nincs oka az aggodalomra: a gyakornokok munkáját mindig leellenőrzik), illetve a két év között egy hónapnyi nyári gyakorlaton is részt kell venniük.

Az iskola berkein belüli gyakorlati oktatáshoz természetesen motorokra van szükség, amikhez azonban nem olyan könnyű hozzá jutni. Van olyan intézmény is, ahol a mai napig csak az 1200-as Lada motorjához érhetnek hozzá a diákok, ha ugyanis érkezik egy-egy újabb modell, az olyan kuriózum, hogy csak a tanárok használják szemléltető eszköznek. Ez azonban csak a laikus fülnek hangzik botrányosan, a megkérdezett tanulók és oktatók szerint ez nem okoz nagy hátrányt, hiszen a motor alapvető működése az „ősidők” óta ugyanolyan, az újabb szériákkal leginkább csak a szerszámok változtak. Sőt, a legújabb kocsikhoz általában tartozik egy olyan számítógépes program, amely „kivizsgálja” az elromlott autót, azaz megmondja a szerelőnek, hogy mi hibásodott meg, és arról is pontos útmutatással szolgál, hogy azt hogyan kell kijavítani.

„Ha egy olyan kocsit hoznak szervizelni, amit még sosem láttam, nem szoktam kétségbe esni. Ha a probléma olyan jellegű, hogy nem igényli a motor teljes szétszerelését, akkor magamtól is meg tudom szerelni. Ha pedig szét kell kapni mondjuk a futóművet, akkor előbb megnézem az adott típushoz járó CD-t, és az alapján látok neki. Ezekkel a CD-kel az egyetlen baj, hogy méregdrágák, és a szervizeknek saját maguknak kell beszerezni őket” – mondta el az [origo] kérdésére P. Ákos, aki tavaly végzett autószerelő OKJ-s képzésen a budapesti Bánki Donát Szakközépiskolában.

A hatékonyság szempontjából természetesen jobb, ha a diákok minél több fajta autón gyakorolhatnak, és rutinszerűen javítják a legújabb gépkocsikat is. Ennek biztosítására több lehetőség is kínálkozik az iskolák számára. A szerencsésebbek, mint például a Szegedi Csonka János Műszaki Szakközépiskola, több lábon állnak. Az említett szakközépiskola egyrészt szerződéses viszonyban áll a kecskeméti autógyárral, akitől gyakorlati helyeket és tanulmányozható motorokat kapnak (így ebben az iskolában autógyártónak is lehet tanulni). Másrészt az Nemzeti Közlekedési Hivatal (NKH) gépjármű vizsgabázissá nyilvánította az iskolát, így a diákok jóformán mindennap más típusú autókon gyakorolhatnak.

Az iskola ezeken kívül az Autószerelők Országos Egyesületének tagjaként, illetve bázisiskolájaként is értékes gyakorlati helyekhez jut - további motorokat pedig gyakran kap diákjai versenyeredményeiért a Porche és az Audi gyáraktól is (az iskola tanulói rendszeresen jeleskednek a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen), mondta el a szakközépiskola igazgatója. Mindezen technikai felszereltség ellenére az intézmény elengedhetetlennek tartja a régebbi, szocialista autók, mint például a Trabant vagy a Lada motorjainak, mint minden motorok alapjainak oktatását is. Ehhez pedig bármelyik autóbontóból könnyűszerrel lehet szemléltető eszközt szerezni.