Már megkezdték működésüket Magyarországon a Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában kezdeményezés keretében létrejövő tehetségpontok. A központok az arra érdemes, ambiciózus fiatalok segítésével foglalkoznak majd. Jelenleg ötvenhét ilyen centrum működik hazánkban és a határon túli régiókban.

A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában országos kezdeményezés fő célja, hogy tudatosítsa az emberekben, a tehetséggondozás nem egy szűk elit magánügye, hanem nemzeti ügy, a tehetségek felfedezéséhez, gondozásához pedig széles rétegek társadalmi és politikai összefogása szükséges. A fiatal tehetségek gondozására kiemelt figyelmet fordító Debreceni Egyetem a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal közösen rendezte meg - a szervezett hazai tehetséggondozás kialakítását célzó összefogás egyik állomásaként - a Tehetségpontok I. Országos Konferenciáját.

A magyarországi és határon túli civil szervezetek által létrehozott Nemzeti Tehetségsegítő Tanács egyik legfőbb feladata, hogy országos szinten és szervezett módon támogassa a tehetségek gondozását, valamint hozzájáruljon a tehetséges fiatalok kapcsolatépítéséhez. A szervezet által 2008 februárjában útjára indított, A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában konferencia-sorozat is azt bizonyítja, hogy az átfogó tehetséggondozás kialakítása stratégiai jelentőségű, mely széles társadalmi és politikai összefogást kíván. 

Az iskolákban, felsőoktatási intézményekben és különböző civil szervezetek által működtetett tehetségpontok célja az lesz, hogy kiemeljék és támogassák az ambiciózus fiatalokat, segítsék szakmai, tudományos fejlődésüket. „A különböző szervezetek más és más szerepet kapnak majd – más feladatot lát majd el egy kisközségben működő és egy városi központ, illetve egy olyan regionális tehetségpont, mint amilyen a Debreceni Egyetemé” – tájékoztatta az [origo]-t Dr. Debreczeni Attila, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese.

„A Tehetségpontok I. Konferenciája azért jelenthet mérföldkövet a kezdeményezés életében, mivel ezek a Tehetségpontok, vagyis kis szervezeti egységek, jelenleg megalakulásuk kezdeti stádiumában vannak, ezért működésük, szerveződésük még könnyen alakítható. Sok múlik tehát azon, milyen szabályokat fektetünk le és milyen célokat tűzünk ki eléjük, hiszen mindezek nagy mértékben meghatározzák a fejlődés további menetét” - mutatott rá Dr. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora.

A tehetséggondozás, csakúgy mint a lemaradó diákok felzárkóztatása, a Debreceni Egyetem oktatási stratégiájában is hangsúlyos helyet foglal el. A 2000 óta működő tehetséggondozási rendszert most, az új szellemiség jegyében alakították át. Eddig a legjobban teljesítő diákok egy pedagógiai-pszichológiai felmérés után kerülhettek be a programba, majd havi rendszeres ösztöndíjjal segítették munkájukat. „Ezután bekerülni könnyebb lesz: bárki, aki diákköri munkát végez, szakkollégiumi tag - egy témát kutat témavezetője segítségével, lehetőséget kap arra, hogy több kreditet vegyen fel, hozzáférhet a tanszéki eszközökhöz, ajánlást kap pályázataihoz. Ösztöndíjban csak az részesül, aki valamit le is rak az asztalra” - mondta el Debreczeni Attila.

A konferencia idején ötvenhét tehetségpont kezdte meg működését országszerte, ám számuk folyamatosan nő – mondta el Dr. Csermely Péter a rendezvényen. Jelentkezni a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács honlapján található regisztrációs lapon keresztül lehet. Később ennek alapján akkreditálják a tehetségpontot, amennyiben az megfelel a feltételeknek, képes ellátni feladatait.