Hogyan lesznek mesterek bölcsészeinkből? A kérdésre látszólag könnyű a válasz: kiválasztanak egy diszciplináris, interdiszciplináris vagy tanári mesterszakot, majd jelentkeznek, felveszik őket - és boldogan folytatják a kreditgyűjtést, vizsgázást, amíg kézhez nem kapják a mesterdiplomáikat. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű...

Kata az ELTE magyar-néderlandisztika szakos hallgatója, 2009. júniusában kapja kézhez az alapdiplomáját. Egyetemi karrierjét ugyanebben az intézményben szeretné folytatni, hogy végül egy magyar, mint idegen nyelv és holland nyelvtanári mesterdiplomával távozhasson. Most legalábbis így gondolja – két éve azonban, amikor elkezdte tanulmányait, neki sem ezek voltak a tervei. Meg is járta az akkor induló alapszakok zűrzavarában azokat az utakat, amelyeket sokan bizonyára szívesen kerülnének el.

Egyszer volt, hol nem volt

„Az első évben érdemes eldönteni, mit szeretne tanulni az ember – milyen mesterszakot szeretne választani, mert útközben nagyon nehéz váltani” - meséli a lány. Valóban: ha az ember tanár szeretne lenni, a major szakja mellé (ez az a szak, amire eredetileg felvételizett), fel kell vennie egy minor szakirányt is. Így választotta Kata a néderlandisztikát. Míg a diákok a „nagyszakból” százhúsz kreditet kell hogy teljesítsenek, addig a minorból csupán ötvenet, a maradék tízet pedig a tanárképzésre előkészítő pedagógiai-pszichológiai tárgyak teszik ki. Ahhoz, hogy az ember ezt teljesítse, bizony már az első év elején lépnie kell, hiszen ahogy a majorok, úgy a minorok is hat féléves képzésben végezhetőek el. Gondoskodik erről a jól felépített tanterv is, amely a legtöbb esetben lehetetlenné teszi, hogy valaki első év végén  meggondolja magát és úgy döntsön, mégsem irodalomtudós, hanem magyar-történelem tanár szeretne lenni.

Katának szerencséje volt: a néderlandisztikát el lehet végezni négy félév alatt, így ő nem csúszott, amikor az első év végén meggondolta magát, és az irodalomtudósi karrier helyett a tanári pálya mellett döntött. „Sokan buknak meg úgy, hogy felveszik az első év elején valamelyik népszerű nyelvi minort – az angolt, németet vagy a franciát – majd kiesnek az első év végi alapvizsgákon. Ilyenkor vagy választanak egy másik minort (tehát újra elkezdik gyűjteni azt az ötven kreditet, amelyre szükségük lesz), vagy valamilyen diszciplináris szakirányt választanak.” Akár egyik, akár másik mellett dönt is azonban valaki – valószínűleg  még egy évet rá kell húznia majd alapképzéses tanulmányaira.

Dr. Borsodi Csaba, az ELTE BTK oktatási dékánhelyettese azonban megnyugtató hírekkel is szolgál: elvileg azok is felvételizhetnek majd tanári mesterszakokra, akik nem csinálták meg a az alapképzés során a tíz kreditnyi pedagógiai-pszichológiai modult, hiszen erre részidős képzésben lehetőségük lesz – amelyet követően jelentkezhetnek a tanári mesterszakokra. 

Más utakon

Fontos azonban tudni, ha valaki tanár szeretne lenni, nem csak egy utat járhat be. Van lehetőség arra is, hogy valaki egyszakos tanár legyen – csak egy kissé több időt kell majd az iskolapadban töltenie – vagy eredeti szakját egy másfajta szakképzettséggel kell párosítania.

Amennyiben az előzőt választja az illető – egy kutatói, diszciplináris mesterszak elvégzése után vághat majd neki az adott szakhoz tartozó tanári mesterképzésnek. Így ha egy hallgató nem szeretne fizika-kémia tanár lenni – hanem csak az előbbit (vagy az utóbbit) kívánja oktatni – a fizika (vagy kémia) kutatói mesterszakra kell jelentkeznie, és annak elvégzése után már jelentkezhet is a tanári képzésre.

A másik lehetőség szerint az illető, miután elvégezte a választott alapszakot, felvételizhet például az egri Eszterházy Károly Főiskola – vagy sok más intézmény - valamelyik tanári mesterszakjára, ahol amellett, hogy korábbi szakját továbbviszi, többek között család- és gyermekvédő, inklúzív nevelés  vagy multikulturális nevelés tanár válhat belőle.

Angoltanárok nélkül az élet

A tanári és a kutatói diploma közti döntés azonban nem az egyetlen probléma, amellyel a diákoknak szembesülniük kellett. Sőt, sokak számára a „legizgalmasabb” rész most következik. Mert bár már harmincnyolc mesterszakot és tizenkilenc tanári szakot akkreditáltak már az ELTE által benyújtottak közül, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elutasította többek között az angol tanári, a magyar, mint idegen nyelvi és a művészettörténet tanári MA-t is.

Az előbbi kettő esetében Borsodi Csaba optimista: „Még nincs akkreditálva az angol tanári MA, de a fellebbezés folyamatban van. A bizottságnak szakmai és nem szakmai kifogásai egyaránt voltak a kérelmünkkel kapcsolatban, amit nem értünk teljesen – nálunk van a legnagyobb Angol-Amerikai Intézet. Száznál több oktató dolgozik ott, köztük az ország legkiválóbb szakemberei.” A kar számításai szerint, az angol szakirányt azonban be tudják majd indítani 2009 szeptemberében, amennyiben a fellebbezésük sikeres lesz. Ebben bíznak. Az azonban már biztos, hogy azoknak, akik a magyart, mint idegen nyelvet akarják tanulni várniuk kell majd egy fél évet. A szak hogy nem indul be 2009 szeptemberében.

Ha nem, azokra, akik ezeken a mesterképzéseken szeretnének diplomát szerezni, bizony kényszerpihenő vár, megpróbálhatnak elhelyezkedni bölcsész alapdiplomájukkal vagy megpróbálják beadni jelentkezésüket valamilyen más mesterszakra – ahova azonban a minor szak ötven kreditje és a pedagógiai-pszichológiai modul helyett az adott szakirányhoz tartozó órákat kérnek majd számon rajtuk.

Kicsit bonyolultabb a helyzet a művészettörténet tanári mesterszak indításával – itt ugyanis magát a szaklétesítési kérelmet sem fogadta el az akkreditációs bizottság. Ezt a képzési területet csak második tanári szakként vehetik majd fel azok, akik művészettörténetet szeretnének tanítani. Ez a képzés legkorábban valószínűleg 2010 februárjában indul majd el – keresztféléves képzésként. Ez a hír csupán azért aggasztó, mert a hazai tudományegyetemek közül csak itt, az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lehet művészettörténeti tanulmányokat folytatni.

Fontos azonban megjegyezni, nem az ELTE áll a legrosszabbul a tanári szakok akkreditációjában. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen például csupán négy bölcsész alapszak tanári mesterpárját fogadták el. Nem sokkal jobb a helyzet a Miskolci Egyetemen sem, ahol – mostani információink szerint – csupán filozófia-, magyar- és történelemtanárokat képezhetnek majd. Az összehasonlításból a Szegedi Tudományegyetem kerül ki a legjobb számokkal – a legtöbb elfogadott szakindítási kérelemmel – de angoltanárokat a MAB listája szerint ez az intézmény sem bocsát majd ki.

Felvételiznének, de hogyan?

Öröm az ürömben, hogy a BTK-n jóval többen szeretnének tanárnak menni, mint a természettudományos képzésben ahol – ahogy azt korábbi írásunkban már elemeztük – az is előfordul, hogy egy évfolyamon csupán egy hallgató készül a pedagógusi pályára. Dr. Borsodi Csaba tájékoztatása szerint minden szakon van elegendő diák, aki felvette a tanári képzésben való részvételhez szükséges minor szakot, elvégzi a pszichológia modult.

Mindezzel azonban nincs vége a gondoknak. „A felvételiről még csak kósza hírek keringenek. Nézem a hirdetőfalakat, a honlapot, de továbbra sem tudni, mi kell majd a jelentkezéshez. Az, hogy figyelembe veszik majd a záróvizsga és a szakdolgozat jegyeit, már körvonalazódott – de nem tudjuk, számít-e majd a tanulmányi eredmény” - meséli Kata. És ahhoz nem kell néprajzos mesterdiploma, hogy tudjuk: a szájhagyomány útján terjedő történeteket népmeséknek nevezzük, és nem alapozunk rá életeket, karriereket.