Néhány nap múlva Amerika népe megválasztja az ország következő elnökét. Az oktatás nem játszott döntő szerepet a kampányban, a jelöltek ugyanis elsősorban gazdasági és külpolitikai kérdésekben csaptak össze. Ugyanakkor természetesen mind John McCain, mind Barack Obama megfogalmazta javaslatait az oktatás színvonalának emelése érdekében.

A republikánus McCain több választási lehetőséget kíván biztosítani a szülőknek gyermekeik iskoláztatását illetően, és a tanintézmények gazdálkodásának átláthatóságát követeli. A demokrata Obama pedig nagyobb összegekkel támogatná az oktatásügyet.

John McCain egyik fő célja, hogy a szegényebb szülők is járathassák gyermekeiket magániskolába. Ennek érdekében különböző támogatási programokat dolgozna ki. A republikánus elnökjelölt úgy véli, a szülőknek nagyobb beleszólást kellene biztosítani az oktatás céljára fordított összegek felhasználásába is. Ezen kívül szeretné, ha a jobb tanárok több fizetést kapnának, mint azok, akik kevésbé színvonalasan tanítanak. McCain a frissen végzett pedagógusokat magasabb bérekkel és más kedvezményekkel kívánja a pályára csábítani, az iskolaigazgatók kezébe pedig több döntési jogkört adna, mint amennyivel eddig rendelkeztek.

Barack Obama azzal az ötlettel állt elő, hogy a szövetségi kormánynak nagyobb összegekkel kellene támogatnia a leendő pedagógusok felsőfokú egyetemi oktatását. A demokrata jelölt a tanárok továbbképzésének fontosságát is hangoztatta a kampányban. Véleménye szerint előrejutási lehetőséget kellene biztosítani a pedagógusok számára, ugyanakkor alaposan meg kellene válogatni, kiket engednek föl a katedrára.

A kampány során Obama szóba hozta az óvodás korú gyerekek nevelésének ügyét. A demokrata jelölt úgy véli „az oktatás a születéssel megkezdődik”. Obama tízmilliárd dollárral növelné a hat év alatti kisgyerekek különböző oktatási és nevelési programjaira fordított összegeket. Továbbá külön segítséget ígér a szegény sorsú családok óvodás korú gyermekeinek. McCain véleménye azonban az, hogy már így is túl sok szövetségi pénzt emésztenek fel a hat év alatti korosztály számára meghirdetett különböző programok. Ezen a területen nagyobb takarékosság kellene, és a sokféle állami és magánkezdeményezés jobb összehangolása is szükséges – hangoztatja John McCain.

Mindkét jelölt nagyra értékeli a polgárok önkéntes, jótékony célokat szolgáló tevékenységét. Barack Obama azonban konkrét javaslatokat is megfogalmazott az „önkéntes állampolgári szolgálat” kiterjesztésének szándékával. Így például megkétszerezné a békehadtest tagjainak a létszámát, és létrehozná az „iskolai hadtestet” is. Ennek a szervezetnek a tagjai az iskolákban fejtenék ki tevékenységüket. A demokrata jelölt reklámkampányt indítana annak érdekében, hogy minél több középiskolás diák kapcsolódjon be az egyes jótékonysági szervezetek munkájába.

Ami pedig a felsőoktatás kérdéseit illeti, Obama azt ígéri, növelni fogja az egyetemeken tanuló diákok támogatását. Azt is közölte, hogy áttekinti majd a felsőoktatásban tanulók számára biztosított adókedvezmények rendszerét, mert a jelenlegi szabályozás roppant bonyolult. Az egyszerűsítés a republikánusoknak is tetszik, akik általában is az adók csökkentésének hívei. Mint hangoztatják: a szövetségi kormánynak kevesebb pénzt kell beszednie, többet kell az embereknél hagynia, és rájuk kell bízni, milyen iskolát választanak gyermekeik számára. A demokraták ezzel szemben az állam nagyobb szerepvállalásának a hívei, főleg azért, mert az esélyegyenlőség megteremtését kulcskérdésnek tartják.

Hogy azután mi valósul meg a szép elképzelésekből és nagyszerű javaslatokból, más kérdés. A jelenlegi gazdasági nehézségek közepette attól lehet tartani, az oktatás ügye a háttérbe szorul. Miként háttérbe szorult a téma a kampány során is. Pedig talán éppen ilyen időkben kellene a jövőt megalapozó döntéseket meghozni.