Ki ne emlékezne iskolai csetepatékra, vagy bunyókra a nagyszünetben. Az iskolai erőszak nem új jelenség, mindig is volt és valószínűleg bizonyos mértékben mindig is lesz. Azonban olyan brutális jelenségek, amelyek az elmúlt egy évben történtek, eddig ismeretlenek voltak a hazai oktatási intézményekben.

A jelenség

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa szerint évről évre nő a testi fenyítéssel kapcsolatos ügyek száma. 2007-ben mintegy harminc ügyben folytattak konkrét vizsgálatot, ugyanakkor rengeteg levél érkezik a hivatalhoz; a tanárok egyre drámaibb jelenségekről számolnak be, s úgy érzik, sokszor eszköztelenek. Egyre több fiatal követ el erőszakos cselekményeket, és egyre súlyosabbakat, igen súlyos a helyzet a szakiskolákban.

A konfliktusok természetesek az iskolákban gyakori jelenségek - akár a diákok közötti vagy tanár-diák viszonyt nézzük. Ezeknek a konfliktusoknak a feloldása általában nem történik meg és végül a halmozott feszültség fajul tettlegességig. Varga Sándor a VIII. kerületi Molnár Ferenc Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója kiemelte, hogy soha azelőtt nem voltak ilyen nagyok a különbségek a diákok között, akár szociális, akár kulturális értelemben. Ez a heterogenitás pedig óhatatlanul konfliktusokhoz vezet.

Nem csupán arról van szó, hogy az egyik gyerek szegényebb családból származik, másik gazdagabból, de emellett jelentősek lehetnek az etnikai különbségek is. Fekete, kínai, arab, cigány és magyar gyerekek tanulnak együtt és mindenki hozza magával a saját szokásait, saját kultúráját. Ez új jelenség, amelynek kezelésére a pedagógusok nem tudtak felkészülni.

Ez a fajta multikulturalizmus leginkább a fővárosi iskolák sajátossága, az anyagi helyzetben mutatkozó különbségek azonban az ország bármely iskolájában fellelhetők és konfliktusforrást képeznek. A nézeteltérések, verekedések kiváltó okait az iskolák megszüntetni nem tudják, és az erőszak össztársadalmi szinten lévő terjedését sincs lehetőségük visszafordítani.

Megoldási kísérletek országosan

Hiller István, oktatási miniszter idén júniusban egy országosan elismert szakemberekből álló testületet kért fel az iskolákban kialakult helyzet elemzésére. Az „Iskola Biztonságáért Bizottság” nem csupán elméleti megoldásokat keres, hanem konkrét cselekvési javaslattal igyekszik válaszolni az oktatásügy égetően fontos kérdéseire. A bizottság mellett a minisztérium egy országos reprezentatív vizsgálatot is indít a témában, hogy feltárja a probléma mértékét és okait. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az iskolában elkövetett erőszakos események jelentős része soha nem derül ki, mert a verekedések, kisebb diákok terrorizálása az udvar végében történik. A gyerekek pedig egyrészt félelemből, másrészt félreértelmezett betyárbecsületből nem mernek szólni sem szüleiknek, sem tanáraiknak.

A problémát az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet más oldalról fogja meg. Tolnai József, az Intézet Oktatási Szolgáltatási Központjának igazgatóhelyettese és a Biztonságos Iskola projekt vezetője szerint a hazai iskolák többsége még mindig biztonságos, és az erőszak nem jelent akut problémát. Ezekben az intézményekben létezhet számos jó gyakorlat, amellyel képesek megelőzni a komolyabb konfliktusok kialakulását.

Ezeknek a jó gyakorlatoknak az összegyűjtésére hirdetett pályázatot az OFI, amelyre száz intézmény küldött be pályaművet. A dolgozatok arra adnak választ, hogy helyi szinten hogyan lehet kezelni a diákság vagy a tanárok és diákok között felmerülő problémákat. A legjobb pályaműveket az Intézet publikálni fogja az Új Pedagógiai Szemlében, illetve szervez egy konferenciasorozatot, hogy minél több pedagógus ismerkedhessen meg a különböző módszerekkel, és kiválaszthassa közülük a számára leginkább megfelelőnek tűnő metódust.

Az Intézet ezen felül két másik programjával kívánja kezelni a problémát. Indítanak egy akkreditált továbbképzést, amelyen további gyakorlati információkat kapnának a résztvevő pedagógusok. A másik kezdeményezés célja, hogy az oktatásban teret kapjanak az alternatív vitarendezési módszerek. Az elképzelés szerint a vitás ügyeket egy mediátor segítségével peren kívüli eljárással intéznék el a felek. Ez a szolgáltatás már ma is működik az Intézeten belül, az elmúlt három-négy évben több mint 90 százalékos sikerrel rendeztek el konfliktusokat. A program keretében kiemelten három régióban (Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) lesz ilyen szolgáltatás, amit a továbbiakban fokozatosan az egész országra kiterjesztenek. A projektre Tolnai szerint van elegendő pénz, ez több száz milliós nagyságrendet jelent a három évre vetítve, pontos számot azonban még nem árulhatott el.

Egy jó gyakorlat

Józsefvárosban az országos programtól függetlenül ez év tavaszán elfogadta az önkormányzat az Erőszakmentes Iskolai Programot. A cél itt is hasonló: a konfliktusok normális kezelését szeretnék megtanítani a gyerekeknek. A kezdeményezés a prevencióra koncentrál - az erőszakos helyzetek kialakulását akarja megakadályozni.

„A lényeg, hogy ne jussunk el odáig, hogy a gyerek vagy pedagógus nem lát kiutat, mert akkor alakulnak ki agresszív megnyilatkozások” – mondja Varga Sándor. A programot az önkormányzat felkérésére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az Összjáték Alapítvány koordinálja. Előbbi a tanárok pedagógiai és jogi ismereteinek a felfrissítését vállalta, míg utóbbi a gyerekek és később a szülők számára nyújtott tréningek levezetését biztosítja.

„Szomorú jelenség, hogy a tanárok el vannak bizonytalanodva. Nincsenek tisztában a jogaikkal, hogy mit tehetnek, milyen eszközökhöz nyúlhatnak a fegyelmezés terén. Lassan egy egyest sem mer beírni, mert fél a diákok reakcióitól. A PDSZ ezért nyújt jogi képzést is, hogy tudják meddig mehetnek el fegyelmezésben.” – mondja el dr. Kocsis Máté, Józsefváros oktatási ügyekért felelős alpolgármestere.

A program jelenleg három kerületi általános iskolában fut, kezdetben iskolánként csupán húsz diák bevonásával, ám a résztvevők számát fokozatosan növelni fogják. „Ez nem egy egyszeri program. Számomra az lenne az ideális megoldás, ha egy józsefvárosi általános iskolás legalább kétszer találkozna ezzel a programmal, alsó és felső tagozatban is. Ne hagyjon el  diák úgy józsefvárosi iskolát, hogy nem vett részt legalább egy, de inkább kettő konfliktus megelőző és kezelő tréningen” – fejti ki az alpolgármester. „A probléma nem mérhető pénzben. Első ütemben 5,2 millió forint ennek legalább a részleges kezelése, éves szinten a költségek elérhetik a 20 millió forintot is. Ez tipikusan olyan ügy, amelyre áldozni kell.”

Pozitív fogadtatás

„Egyelőre két foglalkozás volt. A gyerekek érdeklődése az én várakozásomon felüli. Először
azt gondolták, hogy indul egy ilyen tréning és ez azért van, mert ők rosszak voltak. Aztán elmondtuk nekik, hogy nem csak ők vesznek részt ezeken, hanem pedagógusok és szülők is. Tizennyolc-húsz gyerekkel beszéltünk előzetesen és végül huszonöten jöttek el a tréningre – és végig is csinálták a képzést. Most már ott tartunk, hogy két csoport lesz, csoportonként tizenöt-tizenhét gyerek vesz részt. Az eddigi eredmények tehát egyértelműen pozitívak.” – mesél Varga Sándor, iskolaigazgató.

Az erőszakellenes nevelés nem merülhet ki csupán a tréningekben, beszélgetésekben. A pedagógusok részéről szükség van újfajta szemlélet kialakítására. Az itteni képzés lényege, hogy a tanárok jobban koncentráljanak az egyének megismerésére és kevésbé kezeljék homogén csoportként az osztályokat. Továbbá fontos lenne a csoportmunka előtérbe helyezése a megszokott frontális oktatásnál. Ezek persze többletenergiát kívánnak a már így is túlterhelt és rosszul fizetett oktatóktól.

A legveszélyeztetettebb réteg a középiskolásoké, azon belül is a szakiskolákon belül legégetőbb a probléma. A józsefvárosi program erre mégsem tud választ adni, azon egyszerű oknál fogva, hogy a józsefvárosi középiskolák fenntartója a Fővárosi Önkormányzat, amely ugyan tett arra ígéretet, hogy valamiképpen ők is folytatják a kezdeményezést, azonban az önkormányzat kerekei túlságosan is lassan őrölnek. Remélhetőleg nem egy újabb tragédia kell hozzá, hogy a középiskolákban is történjen valami.

Összességében abban mindenki egyetért, hogy a jelenséget kezelni kell. Abban is, hogy az ügy rettentően fontos, hiszen a gyerekek szocializációján a jövő társadalmának erkölcsi állapota múlik. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évek sajnálatos eseményei és tragédiái kapcsán a döntéshozók is felismerték, hogy a helyzet több iskolában tarthatatlanná vált, a konfliktusok általános megoldási módjaként nyúlnak a diákok, némely esetben szülők és tanárok is az erőszakhoz. A különböző programok talán végre a konferenciákon, tanulmányokon és kerekasztal beszélgetéseken túl valós eredményekkel is szolgálnak majd.