A pénteki nap újabb fejezetekkel járult hozzá a hazai szegregációs kérdéshez. Két, a sajtó figyelmét is felkeltő eset újabb fordulójához érkeztünk. Egyik érdekesebb, mint a másik – és ha szegregáció kérdésének megoldásával kapcsolatban nem is lépünk tanulmányozásukkal előre, azért érdekes látleletet vehetünk az országról, ahol semmi sem megy egyszerűen.

Kaposváron és Hajdúhadházon is az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány emelt panaszt a két település oktatási intézményeivel szemben. A szervezet szerint mind a hajdúsági, mind  a somogyi városban úgy találta, a cigány diákokat elkülönítetten oktatják.

Kaposvár: kell, még ha szegregált is

A kaposvári iskola ügyében az alapítvány keresetében azzal a kéréssel fordult a Somogy Megyei Bírósághoz, hogy az állapítsa meg a kaposvári Pécsi utcai iskolába járó roma gyerekek jogellenes elkülönítését, hátrányos megkülönböztetését, továbbá kötelezze a fenntartót a szegregáció megszüntetésére és a roma diákok integrált oktatására.

A polgári per első tárgyalásán - október 20-án - mind a felperes, mind pedig az alperes kaposvári önkormányzat jogi képviselője fenntartotta álláspontját. A felperes szerint a város önkormányzata jogellenesen elkülöníti a cigány gyerekeket - az iskola százhetvenhárom tanulójának nyolcvanöt százaléka roma -, ezért "látható határidőn belül" szükségesnek tartja a fenntartásában működtetett oktatási intézmény megszüntetését, az ott tanuló gyerekek integrálását a város más iskoláiba. Az alperes vitatta a jogellenességet, hangsúlyozva: az önkormányzat nem érdekelt az iskola megszüntetésében, mert "az nem szolgálná az ott élők érdekeit". A bíróság a tárgyalást elhalasztotta, egyúttal tizenöt napon belül mind a két féltől újabb, álláspontjukat bizonyító adatok beadását kérte. Az újabb tárgyalást november 26-ára tűzték ki.

Időközben azonban a szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek az iskola fennmaradásáért – a városi önkormányzat és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat közös sajtótájékoztatóján Boti Tiborné, a cigány kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese arról számolt be: a településrész lakosai aláírásgyűjtést kezdeményeztek annak érdekében, hogy az önkormányzat utasítsa vissza a Pécsi utcai Általános Iskola megszüntetésére vonatkozó javaslatokat. Az aláírásgyűjtő ívet kétszáztizenöten írták alá - közölte. Hozzátette: a szülők tudják, hogy szabad az iskolaválasztás, de nem akarják máshova vinni a gyerekeket.

Hajdúhadház: nincs szegregáció, nincs iskola

A hajdúsági település két iskolájának ügye már kilépett a város hatásköréből. A pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány indította a hajdúhadházi önkormányzat és a fenntartásában lévő Bocskai István két tanítási nyelvű általános iskola, és a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola ellen, mert szerintük a településen élő cigány tanulókat jogellenesen elkülönítetten oktatják, szegregálják. Az elsőfokú ítéletet, mely a jogsértés abbahagyására szólította fel az intézményeket, a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta – az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával.

Ha a gyerekek már az általános iskolában azzal a "mintával" szembesülnek, hogy társaik egy részét kizárólag bőrszínük miatt helyezik elkülönített osztályokba, akkor később ők maguk is természetesnek tartják majd, ha valakit pusztán a származása miatt közösítenek ki - emelte ki a közleményben Borovszky Tímea, az OKM esélyegyenlőségi főigazgatója.

Mint írta, továbbra is harcol az elkülönítés minden formája ellen, s minden eszközt be kell vetni azért, hogy sem az önkormányzati fenntartású iskolák, sem más intézmények ne folytathassanak szegregált oktatást. Az iskolák sajnos gyakran nem egyeztetnek semmilyen felsőbb szervvel, mielőtt egy ilyen súlyú döntést meghoznak - mutatott rá a főigazgató.Borovszky Tímea hozzátette: a tárca minden szakmai segítséget felajánl a fenntartónak a hajdúhadházi gyermekek szegregációmentes oktatása érdekében. A Legfelsőbb Bíróság szerdán helybenhagyta a hajdúhadházi szegregációs perben hozott elsőfokú ítélet azon rendelkezését, amely kimondta: jogellenes elkülönítés miatt jogsértést követett el a település két általános iskolája.

A segítségre pedig szükség is lesz. Hajdúhadház polgármestere, Béres László természeti katasztrófához hasonlította a Legfelsőbb Bíróság szerdai határozatát. Azt egyelőre nem tudni, mekkora veszteséget szenved a település az ügy kapcsán, hiszen az intézményektől kártérítés is követelhető. Biztos azonban, hogy Hajdúhadház az eddiginél is nehezebb anyagi helyzetbe kerül, hiszen elesik minden uniós és hazai pályázati lehetőségtől.

A polgármester szerint az intézményeikben nincs szegregáció, csak kisebbségi oktatás-nevelés. Azt mondta: arról, hogy a cigány tanulók száma folyamatosan emelkedik, nem ők tehetnek, hanem a jelenlegi szociálpolitika, amely a gyerekekkel tartatja el a családokat. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, Hortó József elismeri a város vezetőinek és pedagógusainak munkáját, szerinte ők az elmúlt években mindent megtettek az integrációért.

Tanulságok

A kaposvári iskola tehát valószínűleg fennmarad – ha szegregál, ha nem. A hajdúhadházi pedig elkezd életéért küzdeni – így ahelyett, hogy a város két iskoláját fejlesztenék, ahelyett, hogy átgondolnák a két intézmény oktatáspolitikáját és szakképzett nevelőket vennének fel, össze fogják vonni iskoláikat. „Mindenki örömére.”

Mind a kaposvári, mind a hajdúhadházi intézményben felmerül egy fontos kérdés. Az előbbi esetben a szülők maguk vetik fel azt – Hajdúhadházán a polgármester említi meg, aki azt mondja: nem szegregált, hanem kisebbségi oktatás-nevelés folyik iskoláikban. Vajon mi különbözteti meg az egyiket a másiktól? Valószínűleg a tanterv és a szakképzett pedagógusok. És mit jelenthet az, ha maguk a szülők gyűjtenek aláírást az iskola fenntartásáért?