A szülők anyagi háttere, az iskola légköre és a tanárok demográfiai jellemzői egyaránt meghatározóak lehetnek abban, milyen teljesítményt nyújtanak a magyar diákok a nemzetközi TIMSS-vizsgálaton - olvasható a felmérés magyar nyelvű összegzésében.

A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérés célja, hogy a negyedik és a nyolcadik évfolyamon tanuló diákok matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálja, ezzel összefüggésben képet adjon az iskolai és az otthoni tanítási-tanulási szokásokról. Tavaly, az ötvenkilenc ország és nyolc kiemelt oktatási rendszer négyszázhuszonöt ezer tanulójának részvételével végzett felmérésben a magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek. A vizsgálat megerősítette, hogy a szülők gazdasági háttere jelentősen befolyásolta a diákok teljesítményét.

Magyarországon az igazgatók véleménye alapján az átlagosnál kevesebb diák járt olyan iskolákba, ahol tíz százalék alatti a kifejezetten hátrányos gazdasági helyzetű tanulók aránya, s a diákoknak csaknem egyharmada tanult olyan intézményben, amelyben a hátrányos helyzetűek aránya meghaladta az ötven százalékot.

A különböző iskolák tanulóinak eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy legjobban azok teljesítettek, akiknek a körében nagyon alacsony volt a rossz gazdasági helyzetű diákok aránya. A negyedikesek körében matematikából nyolcvan, a természettudományokból hetven ponttal, míg a nyolcadikosok közül matematikából hatvan, a természettudományi teszten ötven ponttal teljesítettek jobban azok a tanulók, akik olyan iskolába jártak, ahol legfeljebb a diákok tíz százaléka számított anyagilag hátrányos helyzetűnek.

A vizsgálat az intézmények hangulatára is kitért. A magyar diákok közül a nemzetközi szintnél többen jártak átlagos légkörű intézménybe, a diákok több mint a fele jó légkörű iskolában tanult a vizsgált időszakban. A felmérés készítői azt tapasztalták, hogy a jobb légkörű iskolákba tanulók jobb teljesítményre voltak képesek.

A felmérés szerint a diákok teljesítménye szempontjából a családi háttér és az iskolai légkör mellett meghatározóak lehetnek a tanárok társadalmi-demográfiai mutatói is. Magyarországon a negyedikesek kilencvenöt százalékának, a nyolcadikosok nyolcvan százalékának nő tanítja a matematikát, míg a természettudományoknál ez az arány hetvenhat százalék volt. Ezzel Magyarország az egyike azon országoknak, amelyekben a legegyenetlenebb a nemek megoszlása. Hasonlóan magas arányt csak a volt szocialista országokban és Olaszországban, valamint nyolcadikban Izraelben és Malajziában mutattak ki.

A többi volt szocialista országhoz hasonlóan magas Magyarországon az idősebb tanárok aránya: negyedik osztályban a diákok hetvenöt, nyolcadikban pedig hetvenkét-hetvenhat százalékát negyven évnél idősebb pedagógusok tanítják.