Konfliktus itt is, ott is. Az iskolában összeveszünk barátainkkal, a tanárok nem értenek minket. Aztán hazamegyünk és jöhetnek a szülőkkel vívott párharcok. Majd véget érnek az iskolás évek, és kikerülünk az életbe. Ahol még komolyabb összetűzések várnak ránk, amelyek akár bíróságon is végződhetnek. Hogy ne így legyen, tanuljunk mediációt!

„Két nő áll a zöldségesnél, mind a ketten citromot szeretnének. Szegény zöldséges bajba kerül, hiszen már csak egy citromja van. Mit tesz ilyenkor, ha mediációt tanult? Megkérdezi, hogy mire kell a citrom! Jó esetben egyiküknek sütéshez, a másikuknak teába. Vagyis a citrom megosztható. Sütős asszony lereszeli a héját, a teázós pedig kifacsarja a levét.” A trénerek legtöbbször egy ehhez hasonló történettel szokták elmagyarázni a mediáció lényegét. Vagyis, ha mediátort alkalmazunk, a konfliktust akkor is a két szemben álló fél oldja meg, a mediátor csak segítséget ad hozzá, válaszokat nem.

Az egyezségteremtés művészete

Konfliktussal mindenki mindenhol találkozhat. Virág András, a Lege Artis vezető mediátor-trénere szerint egy konfliktus csak akkor okoz problémát, ha rosszul kezelik. A jól kezelt konfliktus inkább előnyös változást idéz elő. Szerinte nem szégyen, ha a válófélben lévő szülők elakadnak a gyerek láthatásában, vagy a szomszédok a kerthasználat vitás ügyeiben. Ilyenkor azonban nem kell rögtön a bírósághoz fordulni. Felkereshetnek egy mediátort is, akinek segítségével és felügyeletével nem külső döntés születik – mint egy peres eljárás során -, hanem a felek hozzák meg azt. Így kialakulhat az „én tudtam megoldani” érzése - ráadásul kimaradhat életünkből a bírósági eljárás hosszú procedúrája, és még a perköltséget is megspórolhatjuk.

A mediátor „közbenjáró”. Akkor célszerű alkalmazni, ha a felek között nyílt érdekellentét van, és ezt nem tudják egymás között megoldani. Ilyenkor a mediátor olyan katalizátor funkciót tölt be, amelyben elsősorban a felek érdekeire, és nem a múlt eseményeire és az elfoglalt pozíciókra fókuszál. Megakadályozza a vita kiterjedését, és hozzásegíti a feleket a lehetséges megoldások kidolgozásához. Segítségét polgári peres ügyekben, de céges konfliktusok esetén is kérhetjük. A témáról bővebben itt olvashatnak.

Mediáció a gyakorlatban

A mediáció angolszász eredetű. Vannak olyan országok, ahol kötelező részt venni alternatív vitarendezésen, mielőtt bírósági perre kerülne sor. Nálunk egy bíró polgári ügyek esetében nem javasolhatja a mediátor segítségét, büntetőeljárásban pedig csak olyan esetekben, ha a cselekmény öt év szabadságvesztésnél súlyosabban nem büntethető. Válóper esetén pedig csak egy apró kérdés utal a mediáció lehetőségére a kitöltendő kérdőíven: „Részt vett-e mediáción?”Ilyenkor persze legkönnyebb a nemet beikszelni.

Virág András szerint szükség lenne arra, hogy a mediáció kultúránk integráns részévé váljon. Ennek egyik legfontosabb eszköze az lehet, ha bírósági eljárás kezdetén kötelező lenne megpróbálni a mediációs eljárást. Persze - ha áttörésről még nem is beszélhetünk - a folyamat már elkezdődött. A büntetőmediáció törvényi szabályozás alá került, szociális területen a családsegítők is alkalmaznak mediációs technikákat – sőt már párkapcsolati problémáinkkal is fordulhatunk mediátorhoz.

Hogyan lehetek mediátor?

Egy 2007-ben elfogadott törvény szerint a mediációhoz nem szükséges szakirányú végzettséget szerezni. A diplomával már rendelkező szociális munkások, ügyvédek, pszichológusok közül bárki bekerülhet a mediátorok névjegyzékébe azok közül, ha legalább öt éves, szakterületükön eltöltött gyakorlattal rendelkeznek. Azonban, hogy a megfelelő technikákat elsajátítsuk, érdemes képzésen részt venni.

„Képzéseink a törvénnyel összhangban működnek. Bár hozzánk már azok is jöhetnek, akik még nem rendelkeznek öt éves szakmai tapasztalattal. Legritkább esetben fordul elő, hogy valaki azért végzi el a tanfolyamot, hogy azután csak mediációval keresse a kenyerét. Legtöbb hallgatónk munkakörében tudja használni ezt a technikát. Tanulnak nálunk közjegyzők, humánpolitikusok, családsegítők, de még  menedzserek is, hiszen a mediáció jó vezetői technika is lehet” –meséli Virág András.

Ha valaki a Lege Artishoz jelentkezik mediátor képzésre, először megismeri, milyen területeken lehet alkalmazni a mediációt, majd megtanulja a konfliktuskezelés módszereit. Ezután egy tréningmodul keretében – az önismeretet sem mellőzve - megismerkedik a konfliktusok mibenlétével. Erre épül a mediáció folyamatát ismertető rész. Végül szerepjátékok, szituációs gyakorlatok következnek. A résztvevők a három napos tanfolyam elvégzése után államilag elismert oklevelet kapnak. A pedagógusoknak még kreditpont is jár a képzésért, sőt a szociális munkásoknak is, bár nekik előbb még a való életben is ki kell próbálniuk a technikát. Ezután egy vizsga következik, amin a konkrét esetet kell ismertetniük.

Persze mediációt máshol is tanulhatunk. A Kapcsolat Alapítvány nemcsak általános mediációs, hanem családi és kapcsolatügyeleti mediációs képzést is hirdet. Erre humán végzettséggel és gyermekvédelmi gyakorlattal lehet jelentkezni. A hatvan órás tanfolyam középpontjában a szituációs játékok állnak, amelyeket videón rögzítenek, majd együtt elemez a csoport. Arra törekednek, hogy a résztvevők a mediáció minden szakaszában és formájában saját élményeket szerezzenek.

A Kisebbségi Mediációs Intézetben család- és kisebbségcentrikus mediátorok lehetünk, ha elvégezzük az ötször három napos blokkot. Olyan cég is van, amelyik párkapcsolati és válási mediátorokat képez. A Magyar Coachszövetség szakmai irányításával exkluzív környezetben hatvan óra alatt szerezhetünk papírt. De azoknak sem kell aggódniuk, akik az egyetemi kereteket részesítik előnyben. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ugyanis négy féléves mediátorképzésre jelentkezhetünk.

Bár úgy tűnik, az még messze van, hogy főfoglalkozású mediátorként élhessünk Magyarországon, a technikát azért mindenkinek érdemes elsajátítani. Főleg, ha hiszünk Derek C. Bok, a Harvard Egyetem elnökének jövendölésében: „Megjósolom, hogy a következő generáció legnagyobb lehetősége abban rejlik, hogy az emberi hajlamot az együttműködés és a megegyezés irányába tudjuk terelni a versengés és a rivalizálás helyett. Ez lehet napjaink legkreatívabb tapasztalata.”