redzzs 2009-02-11 18:56:20

ez mekkora sz@arság! én amúgy köszönöm, jól érzem magam az iskolámban (gimi). és mi az hülyeség, hogy nem lehet külön felvételit tartani? hát már bocsánat, de ha arra hivatkoznak, hogy más más szinten tanítják az anyagot, akkor a "nagyurak" lehetnének (jaj legalább ők..) olyan okosak, hogy arra is rájöjjek, hogy ez alapján a vitt jegyekben is óriási eltérés van. tehát nem mindegy hogy a putritelepen kap ötöst a kisdiák, csakmert tudja, hogy 1+1 az kettő, vagy egy nagyvárosi "nehéz" iskolában, ahol igenis tudni kell azért az ötösért. ha például 6 osztályos spec matekra akarnak felvenni valakit akkor az a holt egyszerű kis ratyi teszt nem mutatja meg hogy az a 100 jelentkezőből ki az a 20 akivel érdemes fogalakozni. baromság az egész. aki ezt kitalálta annak a gyereke biztos nem tud megszólalni...

D A 2009-02-10 08:21:08

Mi a szövegértési kompetencia? Az a készség, hogy valaki egy rosszul megfogalmazott feladatnál ki tudja találni, mire gondolt a feladat készítője. Példa: négyévfolyamos felvételi anyanyelvi feladatlap 3. feladata. (Emlékeztetőül: TIbor ma megnyerte a versenyt. Hurrá! stb.) Javaslatom: Válassza ki a számítógép (kozfelvir.hu) azokat a dolgozatokat, amelyek összpontszámban elérték az 50 %-ot. Ezután nézzék meg, hogy ezen nem hülye gyerekeknek hány százaléka oldotta meg helyesen az egyes feladatokat. Ahol ez a szám 20 % alatt van, ott a feladatban van a hiba. S ezután "rosszul teljesítés címén" vonják vissza az adott feladat megfogalmazóinak kifizetett megbízási díjat. Na, mit szóltok?

Marcsi 2009-02-09 13:10:19

Tiszteletben tartva valamennyi hozzászóló véleményét, a magam részéről a következőket gondolom: a hazai és a nemzetközi mérésekből azt a következtetést vonják le a szakemberek, hogy gyermekeink nem jeleskednek a szövegértés területén. Márpedig az ismeretek elsajátítása enélkül nem valósítható meg. A feladatok utasításának értelmezése is elsősorban szövegértés. Hiába kiváló egy gyermek logikus gondolkodása, ha pl.egy szöveges feladatot pontatlanul értelmez.Több helyen olvasni arról, hogy a felsőoktatásba kerülő hallgatók között is milyen nagyok az egyéni eltérések az alapképességek területén. Hogyan kerülhetnek be azok a fiatalok, akiknek pl. a biológiai ismeretek feldolgozása komoly nehézséget okoz, főleg az orvosi karokon.Igaz, a puskázási lehetőségek száma már végtelen, és ehhez is ész kell! Egy orvos döntéseibe, hogy operáljon-e vagy más módszerekkel gyógyítson, ki mer beleszólni? A pedagógusok munkájához mindenki ért? Miért nem bízunk meg a feladatkészítők szaktudásában? Egyszer könnyű? Egyszer nehéz? Egyáltalán mihez képest alkotunk ítéleteket, amikor még teljes képet nem is látunk az eredményekről? Igen, nagyon sok minden múlik egy vizsgán, nagyon sok az ún. körülmény. Minden élethelyzetet átéltem már a gyerekeimmel kapcsolatban -igaz, ők csak az általános iskola elvégzése után mentek középiskolába-, és egy sebészorvosnak köszönhetem a fiam életét, aki a felgyógyulás után folytathatta a tanulmányait. Eszembe nem jutott megkérdőjelezni orvosi szaktudását. Egyik gyerekem sem zseni, de tisztességes, józan, gyakorlatias gondolkodású felnőttek lettek.Persze lehet, hogy szerencsénk volt/van, hogy olyan pedagógusokkal találkoztunk, akikre mi még felnézhettünk.Hiszem, hogy még ma is vannak sokan, akik a számtalan nehézség ellenére is mindent megtesznek a gyerekekért. Ugyanis ez is hivatásuk! A sok információ tengerében valahogyan el kell tudnunk igazodni, és a mai fejlesztő-nevelő-oktató munkának ez a fő célja. Ezt minden józan gondolkodású embernek meg kell értenie.Ez nem kis feladat! Nagyon bonyolult, soktényezős problémakör

kvinto 2009-02-08 12:58:19

Egy országos jelentőségű ügyben kissé kevésnek tűnik a négyfős bizottság. Egybként, milyen pedagógusok? Egyetemi tanárok? Miért nem lehet elismerni, hogy egyszerűen elszúrtuk?

Sárga 2009-02-07 13:54:37

A 12 évesek legtöbbjére az jellemző, hogy szóban jobb teljesítményt képes nyújtani, mint írásban. A szóbeliken a legtöbb iskolában eddig sem szigorúan vett lexikális tudást kértek számon, hanem ott is készségeket, képességeket mértek. Így ha az írásbelin apróbb figyelmetlenségek miatt nem is ért el a jelentkező elég magas pontszámot, de azért a jelentkezési ponthatár felett volt az eredménye, kapott még egy esélyt. Sokkal árnyaltabb kép alakulhat ki a gyerekről az írásbeli és a szóbeli teljesítménye együttes figyelembevételével, mint hogyha pusztán két ilyen-olyan dolgozatot vesznek alapul. Az igazán jó, elitképzést nyújtó iskolák sikerességéhez az "alapanyag", a megfelelően okos-értelmes, tanulni képes és hajlandó, önmagát szóban is kifejezni tudó gyerek is döntő fontosságú. Az idei felvételivel, az új szabályokkal pont annak a lehetőségét vették el az intézményektől, hogy az ilyen gyerekeket kiválaszthassák. Szomorú jövő vár így az oktatásra.

Gyu 2009-02-07 12:12:01

A mai oktatási rendszer fő hibájának azt tartom, hogy sem a diákok nem érzik jól magukat benne, sem a szülők, a tanárok érzéseit nem tudom, ezért arról nem nyilatkozhatok objektíven. Az oktatásban sem valósult meg a teljes rendszerváltás a fejekben. A posztkommunista oktatási módszerek hibái, ami az elmúlt 20 év felgyűltek, most halmozott formában éreztetik hatásukat. Nem vagyok nyugat vagy amerikai mániás, viszont ami náluk kiforrt rendszer( amit pártideológia nem befolyásolt) annak értelmes, vagy hasznos elemeit szerintem be kellene építeni a mi oktatási rendszerünkbe. Mint gyakorló apa tudom, hogy mi gyerekünk se tudta, és mint gyerekek, mi sem tudtuk nyolcadik végén mi akarunk lenni, és mire lennénk képesek, mik a különbségek az iskolák, vagy végzettségek, és szakmák között.(a szülők persze magyarázták)Akik gyerekkorukban legkorábban tudják, hogy mik legyenek, azok úgy 16 évesek. A 12 osztályos általános alap érettségit ad, mellé jogsit, vagy sport ösztöndíjat lehetne szerezni. Nem mindegy, hogy plusz 4 évet az általánosba, vagy a gimibe, vagy szakközépbe jár a gyerek? Azonkívül hogy többet kell a legtöbb gyereknek utazni a 8. után, ráadásul még ki is szakítják őket a jól megszokott életterükből, barátaiktól. Aki nem akar érettségit, vagy rossz az átlaga, az 10. után átmehetne szakmunkásba szakmát tanulni. Így sokkal átláthatóbb lenne a közoktatás mind a gyerekeknek, mind a szülőknek.

p-Aga 2009-02-06 09:25:57

Úgy őszintén! Van olyan -valamit magára adó- pedagógus aki azt hiszi, hogy beszélgetés (személyes megjelenés) nélkül hitelt érdemlő kép kialakuljon a leendő tanulójáról? Ugyanígy minden munkáltatónak meg kellene tiltani a munkaerőfelvétel előtti állásinterjúkat. Emögött az intézkedés mögött "politikai döntést" sejtek. Hogy milyent, hadd ne részletezzem...

Gaabris 2009-02-06 06:31:52

Komoly hibának tartom azt, ha a minőségi munkát le akarják szállítani a középszerűség szintjére. Van épp elég olyan intézmény, amely képes a jó-közepes szintű tanulókat felvenni. Azt a keveset, akik a legjobbakat akarják tanítani, hagyni kellene, hogy válogathassanak. Mindannyian tudjuk, hogy jeles és jeles között vannak különbségek. Az igazán tehetségesek, szorgalmasak kerüljenek oda, ahol lehetne más ütemben, nagyobb színvonalat tartva haladni. Ez vonatkozik az általános iskolák specifikus osztályaira is. Egy kéttannyelvű osztályba sorsolással bekerülni abszurdum szerintem. Óriási hiba!

Papp Anikó 2009-02-06 05:06:27

A mi időnkben még csak 4 osztályos gimi létezett, de nálunk nem volt semmiféle felvételi: csak a 7. és 8. osztályos bizonyítvány eredménye számított, annak alapján rangsoroltak bennünket. Ha mindenféle képességvizsgáló tesztek alapján döntöttek volna, lehet, hogy felvételt sem nyertem volna, mert én inkább a vasszorgalmamnak köszönhettem azt, amit elértem, nem pedig a képességeimnek! És még a matekot is meg lehet tanulni szorgalommal is, akármilyen hihetetlennek hangzik is!:)) Csak megfelelő alkalmazási terület kell hozzá, ami érdekel, nem pedig öncélúan!