Akár tizenötezer forintot is fizethet az a hallgató, aki nem adja le időben az indexét, házi feladatait, ráadásul még olyan tantárgya is van, amelyet felvett ugyan a félév elején, de végül nem vizsgázott le belőle. Egyre több különeljárási díjat szednek az egyetemek és főiskolák a diákoktól – némelyiket jogtalanul.

Háromezer forint a késedelmes indexleadás, három-hatezer forint egy felvett, de nem teljesített tantárgy, ezer forint a késve beadott házi feladat, és újabb két-háromezer az időben be nem íratott jegy ára –  egyre több különeljárási díjat szednek az egyetemek és főiskolák a hallgatóktól. Az [origo]-nak nyilatkozó felsőoktatási intézmények képviselői azt mondják, csak így lehet rávenni a diákokat arra, hogy minden hivatalos iratot és dolgozatot időben leadjanak. Ha ugyanis valaki több határidőt is megsért, egy félév alatt akár tizenöt-húszezer forintot fizethet. Ha nem fizet, nem jelentkezhet vizsgákra és órákra.

Sok pénz kell a diplomához

Két-háromezer forint a késésekért

Sokat fizet a hallgató, ha késik – a legtöbb magyarországi egyetem ötszáz és háromezer közötti összeget szed be azoktól a hallgatóktól, akik nem tartják be a tanulmányi ügyek elintézésével kapcsolatos határidőket. A legnagyobb pénzbüntetést az kapja, aki a félév elején nem iratkozik be időben, késve adja le vagy veszi fel a leckekönyvet: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ezekért például háromezer forintot kérnek el, a Budapesti Corvinus Egyetemen az indexleadással kapcsolatos késésekért háromezer-ötszáz forintot kell fizetni hetente, a beiratkozás csúszásáért pedig kétezer forintot.

A Semmelweis Egyetem és a Műszaki Egyetem másért is többezres összegeket szed: a SOTE-s hallgatóknak akkor is fizetniük kell ezer forintot, ha nem a tanár által meghatározott időpontban szeretnék beíratni a jegyeket, sőt mielőtt az oktató aláírná az indexet, a befizetést igazoló sárga csekket is meg kell mutatniuk. A BME-s diákoknak a házi feladatokkal és a ZH-kal is vigyázniuk kell: a késve beadott háziért ezerkétszáz, egy pót ZH-ért háromezer forintot kell fizetni.

A hallgatók egy része felháborodott a különeljárási díjak miatt, a felsőoktatási intézmények és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint azonban csak így lehet betartatni a szabályokat és a határidőket. „Azokat a hallgatókat védjük ezekkel a díjakkal, akik mindig mindent időben leadnak, de például később kapják meg az ösztöndíjukat vagy lassabban tudják elintézni hivatali ügyeiket azért, mert a notórius késők plusz munkát adnak a tanulmányi osztályoknak. Ráadásul a plusz munka több pénzébe is kerül az intézményeknek” - mondja Maszlavér Gábor, a HÖOK elnökségi tagja, aki úgy tapasztalja, a különeljárási díjak bevezetése óta csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik nem tartják be a legfontosabb határidőket.

Vagy betartják a határidőket, vagy fizetnek

Mindezt törvényesen teszik az egyetemek és főiskolák: a felsőoktatási törvény szerint azok a hallgatók, akik az intézmény tanulmányi- és vizsgaszabályzatában, vagy más szabályzatában rögzített kötelezettségeiket elmulasztják, azokkal plusz díjakat fizettethetnek – ennek összege az adott évre megállapított hallgatói normatíva maximum három százaléka lehet, vagyis háromezer-hatszáz forint.

Tiltja a törvény, mégis szedik a díjakat

Azt a plusz díjat azonban nem engedélyezi a felsőoktatási törvény, amelyet az elmúlt két-három évben vezetettek be több egyetemen, főiskolán: ezekben az intézményekben azoktól szednek többezres összegeket félévente, akik ugyan felvettek egy tantárgyat, de nem végezték el, nem szereztek belőle jegyet. „Az új díjtétel bevezetését az indokolja, hogy a hallgatók egy igen nagyszámú csoportja nagyon sok tárgyat vesz fel, melyek egy részéről már a felvételkor sejthető, hogy nem teljesítés lesz az eredménye. Amikor ez véglegesen tudatosul, a hallgató nem jár be az órákra, nem is vizsgázik, de ezzel elveszi a tárgy felvételének lehetőségét másoktól, akiket tényleg érdekelne az óra, hiszen korlátozottak a létszámok” - írja a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata tájékoztatójában.

Kredittúllépési díjat eddig is fizetni kellett: a kreditenként párezer forintos díjat azoknak kell kifizetnie egyetemi, főiskolai tanulmányai végén, aki több mint tíz százalékkal átlépte a mintatantervben előírt kreditmennyiséget, vagyis jóval több órát vett fel, mint amennyit előírt a szakja.

Mindez azonban ellentmond a felsőoktatási törvénynek, informálta az [origo]-t az Oktatási és Kulturális Minisztérium. „A felsőoktatási törvény a hallgatókat védve meghatározta az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatásokat, így például egy tárgy két alkalommal történő újbóli felvétele eljárási díj nélkül kérhető” - írja közleményében a felsőoktatási szakállamtitkárság.

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan kérhetnek pénzt azért a szolgáltatásért, amely a törvény szerint ingyenesen járna a hallgatóknak, a díjat bevezető intézmények nem adtak konkrét választ. Elmondásuk szerint jogi osztályuk megvizsgálta az idevonatkozó törvényrészletet, és úgy találta, hogy a két intézkedés nem mond ellent egymásnak. „Mindenki úgy értelmezi a törvényt, ahogy akarja. Aki be akarja bizonyítani azt, hogy mégis jogtalanul szedjük be ezeket az összegeket, forduljon bírósághoz” - tanácsolta a hallgatóknak az egyik fővárosi egyetem munkatársa. Egy próbaper eldönthetné, kinek van igaza...