Alex323 2009-03-26 00:06:37

Kedves Zoli, egyetértek veled! De még egy dolgot szeretnék kiemelni: a gazdasági nyelvvizsgák esetében az egyetemekhez, főiskolákhoz kötődő szakmai nyelvvizsgák témakörei több esetben sajnos nem a gyakorlathoz kötődnek, hanem az egyetem hallgatóinak (kb. másod-harmadéves szintig) megtanított elméleti tananyaghoz. Pl. Oekonom vizsga néhány témaköre: A jegybank működése és feladatai, Magyarország, mint EU tagország, de sorolhatnám tovább. Azt hogy sok nyelvtanár nem is érti, hogy mit tanít, csak megerősíteni tudom, ráadásul el sem fogadja, ha a hallgató elmondja neki, hogy nem egészen jó, amit mond. Saját példa: angol szaknyelvi vizsgára előkészítő tanfolyamra jártam, az egyik órán előkerült a discount és a rebate szó is, ugyanabban a szövegben. Óra után kedvesen elmondtam a tanárnőnek, hogy ez a két szó nem ugyanazt jelenti, és magyar nyelvben is megkülönböztetik (bár a szótárban mindkettőnél ott áll az árengedmény szó, de amíg a discount (magyarul skontó) = fizetési határidő előtti fizetés miatt adott árengemény, a rebate (magyarul rabatt) = mennyiségi árengedményt jelent. Nem nagyon érdekelte, ő ezt nem tartotta fontosnak.

Kovacs Zoli 2009-02-25 18:20:24

A szakmai nyelvvizsgaztatassal es nyelvvizsga elokeszitessel kapcsolatban keseru tapasztalatokat szereztem, mint nyelvtanar es gazdasagi vegzettseggel rendelkezo. Bizonyos egyetemek mellett mukodnek nyelvvizsga kozpontok, ahol az oktatast es vizsgaztatast az adott nyelvvi lektoratuson tanito tanarok vegzik. Ezzel sokan visszaelnek az ott tanitok kozul, mivel tudjak, hogy a sikeres vizsga erdekeben a diakok akar tobb ezres felarat is fizetnek egy nyelvi maganoraert, mivel biznak abban, hogy esetleg annal vizsgaznak, akitol orakat vettek, vagy esetleg olyat is megtudhatnak, amit egy onerobol keszulo diak nem. A fent emlitett vizsga centerekben kialkul egyfajta szoros klikkrendszer, melyet kemeny gazdasagi eredekeltseg cementez ossze es a kivulrol jovok szamara athatolhahatlan. Velemenyem szerint valamilyen modon egysegesiteni kellene a szakmai nyelvvizsgaztatast, es a vizsganak egy idegen es veletlenszeruen kisorsolt bizottsag elott kellene megtortennie. Az is elonytelen, ha a diak egybol csak szakmai elokeszitore megy, mivel a szakbarbar az nem teljes ember. Szamos kulfoldi uzleti targyalason vettem reszt, amit nem ugy kell elkepzelni, hogy ropkodnek a szakzsargonok, persze ez is resze a targyalasnak, de ezt menet kozben konnyen fel lehet szedni. A jo targyalas haromnegyed altalanos es kb negyednyi szakmai tema. Az a baj, hogy tul van misztifikalva Magyarorszagon az uzleti nyelv tanitasa, ami persze megint gazdasagi erdekeltsegekre vezetheto vissza. Hala Istennek 2004-ben megnyiltak a hatarok, ami szinte nevetsegesse teszi a fentieket, hiszen az emberek es az informaciok sokkal szabadabban aramolhatnak, mint korabban. Az internet szamos lehetoseget nyujt a nyelvtanulashoz, ahol a legujabb szakmai ismeretek, sot alapismeretek is rendelkezesre allnak. Tovabba, nem vagyok mindig meggyozodve arrol, hogy sok nyelvtanar erti, hogy mit tanit, hiszen itt mar szakmarol is szo van. Tisztelet persze azon keves kolleganak, aki vette a faradtsagot es elvegezte a kozgazt, csak azert, hogy megtapasztalja, hogy nem kerult kozelebb az igazsaghoz..... A jo szakmai nyelvtanitashoz nem eleg az elmelet, hanem tobbeves uzleti tapasztalatra is szukseg lenne!!