Három évvel ezelőtt még csak találgathattuk, milyen is lesz a többszintes bolognai rendszer, idén pedig már végeznek az első BA-diplomások. Az alapszak az általános tudásanyag megszerzésével kecsegtet, azt azonban már kevesen tudják, hogy az itt megszerzett ismeret mire elég a munkaerőpiacon.

Kezdjük a száraz tényekkel. Az Európában is elismert, azaz EU-konform kétciklusú képzés lényege, hogy a hallgatók előbb alapképzésre járnak, melynek végén alap-, vagyis Bachelor (BSc, BA) fokozatot szereznek. Ezzel azonnal munkába is állhatnak, vagy tovább is tanulhatnak mesterszakon. Ha az utóbbit választják, a második ciklusban másfél-két év után mesterdiplomát, úgynevezett Master (MSc, MA) fokozatot kaphatnak. A legkitartóbbak pedig ezután még doktori (Phd) fokozatért is padba ülhetnek.

A nehézségek most kezdődnek

Most, a gazdasági világválság idején azonban még azok sem lehetnek biztosak a munkahelyükben, akik hosszú évek óta dolgoznak. És akkor még nem beszéltünk azokról, akik ebben az időszakban lesznek pályakezdők. Hiszen válság ide vagy oda, idén is több ezren szereznek diplomát a főiskolákon és az egyetemeken. Az OKM tájékoztatása szerint a 2006/2007- es tanévben 80 991 fő iratkozott be alapképzésre, közülük jelenleg 28 287 fő utolsó éves áll a diploma megszerzése előtt. A helyzetüket az is nehezíti, hogy ők az első olyan évfolyam, akik a bolognai rendszer szerint tanultak, azaz idén először kerülnek alapfokozatos diplomások a munkaerőpiacra. Viszont a munkaadók nem vettek aktívan részt a kimeneteli követelmények megfogalmazásában, így csak most fog eldőlni, hogy mire elég az alapszakon megszerzett ismeret.

Ez nem az önmegvalósítás időszaka

„Igazából még senki sem tudja megmondani, hogy a munkaerőpiac hogyan fogja fogadni a frissen végzett alapszakosokat. Jelenleg is rengeteg diplomás van a piacon, és az igazi gond az, hogy a gimnazisták nem aszerint döntenek a továbbtanulás mellett, hogy milyen szakmára van kereslet, melyik szakma kecsegtet a legbiztosabb jövővel.” – mondja Joó Zsuzsanna, karriertanácsadó. 

Szerinte ebben az időszakban nem biztos, hogy a mesterszak megszerzése a legjobb befektetés. Egy magasabb fokozatú diploma ugyanis nem feltétlenül jelent minőségibb munkát vagy több fizetést. Sőt, a túlképzés miatt a diplomások egy részének alacsonyabb végzettséggel is megszerezhető munkával is be kell érnie. Sokan jelentkeznek például kommunikáció, pszichológia vagy szociológia szakokra úgy, hogy igazából amikor beadják a jelentkezésüket még nem is tudják, hogy igazából mit is takar az adott szak.

Akik nyugodtabbak lehetnek, azok a műszaki pályán végzettek, a közgazdászok közül pedig azok, akik speciálisabb területeken tanultak, ilyenek például a piackutatók vagy a statisztikusok. A magas nyelvtudással rendelkezők is jobb eséllyel indulnak, ugyanis a telített piac miatt még azoknál az állásoknál is követelménynek számít a jó nyelvtudás, ahol a munka során valószínűleg nem is lesz szükség az idegen nyelv használatára.

A legtöbb mesterképzési helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (2688) és a Szegedi Tudományegyetem (2353) kapta, ezeket követi a Debreceni Egyetem 2191, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 2115 hellyel. A Budapesti Corvinus Egyetem 1221 hellyel számolhat.
A legkevesebb hely a Budapesti Kortárstánc Főiskoláé (4), de kevesen lehetnek mesterképzésesek a Kodolányi János Főiskolán (13), az Általános Vállalkozási Főiskolán (20) és a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskolán (24) is. Főiskolák közül a legtöbb helyet a Budapesti Gazdasági Főiskola szerezte meg, ők 486 államilag támogatott mesterképzési helyet tölthetnek fel a tavaszi felvételi eljárás során.

De akkor mihez is kezdjen egy alapszakos pályakezdő? Joó Zsuzsanna szerint a legfontosabb gyakorlatot szerezni, megtanulni helyzeteket és problémákat kezelni, és persze minél több embert megismerni. Az állások többségét ugyanis nem az interneten vagy újságokban hirdetik, hanem szóbeszéd útján lehet tudomást szerezni róla. Fontosnak tartja azt is, hogy a válság miatt ez most nem az önmegvalósítás időszaka. Mindenkinek szüksége lehet B tervre, érdemes alacsonyabb beosztásokat is elfogadni, és ebben az időszakban egy költséges továbbképzés sem feltétlenül a legjobb befektetés.

Tudd, hogy mit akarsz!

Gerlei Béla a Karrier Intézetben vezető tanácsadója szerint ilyen kiélezett munkaerő-piaci helyzetben is érdemes elvégezni a mesterszakot, de csak akkor, ha előtte mérlegeltük, mit is lehet vele kezdeni. Ugyanis ahhoz, hogy valaki megtalálja az álomállását, tudnia kell, hogy mit akar csinálni, melyek azok a tevékenységek, amikkel szívesen foglalkozik. Tehát, ha úgy érezzük céljaink eléréséhez szükséges a master diploma, nyugodtan menjünk mesterszakra.

Ha valaki pedig munkába állna, annak fel kell készülnie arra, hogy a munkáltatók még nem igazán tudják mennyit ér egy BA-diploma. A legtöbb cégnél bizonytalanok abban, hogy mennyire állják majd meg a helyüket a frissen végzett alapszakosok a munka világában. Ezek a diplomások fiatalabbak az eddigi pályakezdőknél, és két-három évvel kevesebbet töltöttek el az iskolapadban. Ráadásul sok cég tapasztalat hiányában, és a kimeneteli követelmények pontos ismerete nélkül nem igazán tud különbséget tenni egy régi főiskolai és egy mostani BA-diploma között. Gerlei Béla az utolsó éveseknek azt tanácsolja, pontosan határozzák meg, mivel szeretnének foglalkozni, már most kezdjenek el állást keresni, és beszéljenek minél több emberrel, hiszen az igazi információk náluk vannak.

Mesterszakra fel!

Akármilyen tanácsokat is adnak a karrier-tanácsadók, a diploma előtt álló alapszakosok egy része biztosan a mesterszakok mellett fog dönteni. Az ELTE kommunikáció alapszakának egyik végzőse szerint butaság lenne nem jelentkezni mesterképzésre. „Ha sikerül bejutnom egy államilag finanszírozott helyre, miért ne tanulnék tovább ingyen, élvezve a diákélet minden előnyét. Ráadásul bár nagyon vonz az újságírás, szeretném folytatni a már megkezdett kutatásaimat, sőt a későbbiekben sem szeretnék elszakadni a kutatói pályától, ehhez pedig tényleg szükség van a master fokozatra. Azt azonban már elsőben láttam, hogy ha szeretném megtanulni a szakmát, akkor mindenképp szükséges a gyakorlatban is hasznosítanom az iskolapadban megszerzett ismereteket, így amikor csak lehet, szakmai gyakorlatra megyek. Minden tanárunk azzal riogat a suliban, hogy a kommunikáció és a szabad bölcsész szakok előnye, hogy bármit kezdhetünk vele, de igazából semmit sem érünk vele igazán. Szerintük hamar kell találni mellé egy másik szakot is. De én mégsem vagyok elkeseredve. Ha ügyes és kitartó vagyok, biztosan lesz állásom.”

Álláshirdetések - kicsi a választék

AZ ELTE-n egyébként a hetvenkét alapszakos kommunikáció és a százhetven szabad bölcsész alapszakosra ötven-hatvan kommunikáció mesterképzéses hely jut. Ráadásul nemcsak ők indulnak ezekért a helyekért, hiszen más iskolák alapszakosai, sőt a régebben végzettek is jelentkezhetnek. 2009 szeptemberében országosan mintegy háromszáz mesterszak fog indulni. Ezekre a keretszámot összesen 21 700 főben határozták meg.
A karrier-tanácsadók szerint a gyakorlati ismeretek előnyt jelentenek a munkakereséskor. Ahogy régen, úgy ma sem jelent a végzettség önmagában garanciát az elhelyezkedésre. Az alap- és mesterszakon végzettek között sem lehet egyértelmű különbséget tenni. Azonos tudás esetén azonban valószínű a magasabb diplomával és nyelvtudással rendelkező friss diplomás mellett a döntenek a cégek. Míg a gyakorlati tudást a jelentkező elsajátíthatja a munkahelyen, a felmerülő elméleti kérdéseket a mesterképzésben megszerzett ismereteik alapján tudják megválaszolni a fiatalok

A megoldás: tanulni és dolgozni egyszerre. Alapszakosként az jár jól, aki sok szakmai gyakorlatot szerez, ha pedig már megszerezte a diplomát, beiratkozik egy mesterszakra, és azt már munka mellett végzi el.