Bár már majdnem két hete minden államilag finanszírozott képzésre járó, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatónak meg kellett volna kapnia első két havi ösztöndíját, sok egyetemen csak a jövő héten utalják a pénzt. Az [origo] utánajárt, mi a késések oka, és hogyan számolják ki a havi juttatás összegét.

„Már majdnem három hete várom az ösztöndíjamat, de még egy fillér sem érkezett a számlámra. Kérdezősködtem, hátha valaki tudja, miért nem utalták még a pénzt, de csak azt mondták, legyek türelmes. Az a baj, hogy sokaknak az ösztöndíj jelenti az egyetlen bevételt, és amíg nem érkezik meg, sem a kollégiumi díjat, sem a bérletet nem tudjuk kifizetni” - panaszkodik Bea, a Debreceni Egyetem másodéves hallgatója. Nem ő az egyetlen, aki idén márciusban hiába várta az ösztöndíját, az [origo] legalább három-négy olyan egyetemről és főiskoláról tud, amely a mai napig nem utalta a hallgatóknak járó összeget.

Állami zsebpénz: jó tanulóknak sem időben

Tanulmányi osztály, HÖK, gazdasági igazgatóság – ahol a pénz elakad

„Általában adminisztrációs hibák, a Neptunra vagy az ETR-re késve felvitt jegyek, vagy a beiratkozások késése miatt utalják később az ösztöndíjat az egyetemek, főiskolák” - magyarázza Maszlavér Gábor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja. A megkapott érdemjegyektől az ösztöndíj kifizetéséig ugyanis hosszú az út, és sok a hibalehetőség – a jegyekből a tanulmányi osztály számítja ki a hallgatók ösztöndíjátlagát, ezt elküldi az intézményi hallgatói önkormányzatnak, amely a tanulmányi eredmény alapján beosztja, pontosan ki mennyi pénzt fog kapni. A HÖK a listát eljuttatja a gazdasági igazgatósághoz, amely lehívja a Magyar Államkincstártól a szükséges összeget. A hallgatók csak ezután kapják kézbe a pénzt.

„Elég, ha csak húsz-harminc hallgatónak nem kerül fel időben a jegye a rendszerbe, esetleg a tanár nem írja be az indexbe, vagy nem egyezik a leckekönyvben és a Neptunban vagy az ETR-ben szereplő jegy, rögtön csúszhat az ösztöndíjak kifizetése, hiszen pontosan össze kell vetni a hallgatói teljesítményeket ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az ösztöndíjakat” - mondja Maszlavér Gábor, hozzátéve, olyan is előfordul, hogy nincs semmiféle adminisztrációs probléma, egyszerűen lassan dolgozik a tanulmányi vagy a gazdasági osztály, esetleg a HÖK.

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán ebben a félévben más ok miatt nem tudták utalni időben az ösztöndíjakat: mindkét karon késve iratkozott be a hallgatók egy része, ezért nem tudták elküldeni az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak (OKM) az államilag finanszírozott, nappali képzésben részt vevő diákok számát, amely után az egyetemek megkapják a fejkvótát. „Márpedig ebből az összegből fizetik ki a felsőoktatási intézmények az ösztöndíjakat. Mivel az idén később jelentette be az egyetem, hogy a második félévben hányan folytatják a tanulmányaikat, az államkincstárból nem tudtuk időben lehívni az összeget” - magyarázza Hircsu Ákos, a Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzatának alelnöke.

Szabálytalan, mégis lehet

Akármi is az oka az ösztöndíjak késésének, törvénybe ütközik az egy-kéthetes csúszás is – egy 2007-es kormányrendelet ugyanis előírja, hogy a tavaszi félévre járó ösztöndíjat legkésőbb március 10-ig el kell utalni a hallgatóknak. Az [origo] kérdésére azonban az összes tanulmányi osztály és hallgatói szervezet azt mondta, semmiféle kárpótlást nem kaphatnak a hallgatók, legfeljebb annyi kedvezményt kapnak, hogy nem kell időre befizetniük a kollégiumi vagy egyéb díjakat. Igaz, eddig nem is volt olyan hallgató, aki komolyabban harcolt volna az ösztöndíj pontos kifizetéséért.

Csak a jó jegyért harcolnak a hallgatók, az ösztöndíjért nem?

„Azt tanácsolom, hogy ha sokat késnek a pénzek, forduljanak az intézményi HÖK-höz, amely kideríti, mi az oka a lassú ügyintézésnek. Ha maga a helyi hallgatói önkormányzat a hibás, akkor pedig a HÖOK-ot érdemes felkeresni” - mondja Maszlavér Gábor, aki tagadja, hogy igazak lennének azok a hírek, melyek szerint azért érkezik késve az ösztöndíj, mert az erre elkülönített keret így hónapokig kamatozhat az intézmény számláján, majd a plusz pénz a HÖK-vezetők zsebébe vándorol. „Ez már csak azért sem lehetséges, mert ez az összeg mindvégig a Magyar Államkincstár számláján van, ott nem kamatozik, és onnan egyenesen a hallgatók számlájára kerül” - magyarázza.

Sok kreditért sok pénz?

Kreditek száma, érdemjegyek és a többi hallgató teljesítménye – ez a három legfontosabb szempont, amely alapján az egyetemek, főiskolák kiszámolják az ösztöndíjakat. Ugyan a kiszámítási mód intézményenként eltérő lehet, a térítésekről és juttatásokról szóló kormányrendelet néhány kötelezően betartandó szabályt előír. Tanulmányi ösztöndíjban - intézményenként - az államilag finanszírozott, nappali tagozatos diákoknak maximum fele részesülhet, a havi összegnek minimum hatezer forintnak, vagyis a hallgatói normatíva öt százalékának kell lennie. Felső határt azonban nem szab a rendelet – vagyis elvileg előfordulhat, hogy akár havi hatvan-hetvenezer forintot is felvehet a jól tanuló diák. 

Hogyan számítják ki az ösztöndíj összegét?
Minden egyes tantárgy kreditpontját megszorozzák a megszerzett érdemjeggyel, majd az így kapott értékeket összeadják, a végösszeget pedig elosztják harminccal. Ez utóbbi az ideális kreditszám évente - ha valaki ennél többet vesz fel, és teljesíti is a tantárgyait, az nagyobb ösztöndíjra számíthat. Míg azok, akik csak huszonöt-huszonhat kreditet vesznek fel, de nagyon jó eredményeket érnek el, kevesebb pénzt kapnak.