[origo] címlaphírcentrum197.hu[freemail]videaiWiW

RSS

Hírlevél


Belépés

[regisztráció]
[elfelejtett jelszó]

Hirdetés


Hirdetés

Hirdetés

Országos Felsőoktatási Információs Központ

Hirdetés

Apertus Távoktatás- fejlesztési Módszertani Központ

Hirdetés

Zrínyi Miklós Gimnázium

Nyelvoktatás: siker és sikertelenség

[origo] oktatás

Szabó Fruzsina
2009.03.25 12:39:49

Címkék: nyelv, iskola, tanulás, nyelvvizsga


Egyre több magyar beszél idegen nyelveket, az elmúlt húsz évben megduplázódott a legalább egy nyelvet társalgási szinten ismerők száma. Ugyanakkor az iskolai nyelvoktatás még mindig nem elég hatékony – az órákon túl sokat beszélnek magyarul, a diákok nagy része a középiskolában a nulláról kezdi újra a nyelvtanulást.

Hirdetés

Minden második-harmadik ember, vagyis körülbelül négymillióan – ennyien beszélnek társalgási szinten legalább egy idegen nyelvet Magyarországon. Ezzel az eredménnyel az ország nagyot javított a húsz-harminc évvel korábbi statisztikákon. Míg 1980-ban csupán a lakosság egytizede vallotta azt magáról, hogy ismer egy idegen nyelvet, addig 2001-ben már minden ötödik magyar képes volt kommunikálni más nyelven is, és 2006-ra ez az arány negyvenkét százalékra nőtt.

AFP
Többen tudnak idegen nyelven beszélni

Ennek ellenére Magyarország – más európai országokkal összevetve – még mindig az utolsók között van. Az Európai Unió átlaga ugyanis hetven százalék, de például Hollandiában és Dániában a lakosság több mint kétharmada minimum két nyelvet beszél folyékonyan. „Ugyan még mindig lenne min javítani, végre sikerült valamennyire felzárkózni Európához, és ez óriási eredmény” - mondja Vágó Irén oktatáskutató, pszichológus, aki úgy véli, a jobb eredmény többek között annak köszönhető, hogy nőtt a magyarok nyelvtanulási motivációja. „Az internet és a külföldi utazások ráébresztették az embereket, hogy ha boldogulni akarnak, akkor muszáj elsajátítaniuk legalább az angolt. De a szigorúbb szabályok is rákényszerítették a fiatalokat arra, hogy tanuljanak” - magyarázza a szakember. Ma ugyanis senki nem kaphat diplomát anélkül, hogy ne lenne legalább egy középfokú nyelvvizsgája, de egyre több egyetem és főiskola két idegen nyelv ismeretét követeli meg. Ha a végzős hallgató nem tudja bemutatni nyelvvizsga-bizonyítványát, nem kapja meg az oklevelet.

Iskolai nyelvtanítás: siker vagy csalódás?

Magasabb lett az óraszám, a legtöbb iskolában már első osztálytól elkezdik, és kisebb csoportokban tanítják az idegen nyelveket. A nyelvtanításra fordított sok pénz és idő ellenére az oktatás mégsem elég hatékony – állítják az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek. „A nyelvtanulás sikertelenségének oka a módszerekben keresendő. Annak ellenére, hogy jelentős változások jellemzik az idegennyelv-tanítást a rendszerváltás óra, a módszerek rendszerváltása továbbra is várat magára” - áll Nikolov Marianne egyetemi docens 2006-os tanulmányában.

Több felmérés ugyanis azt mutatta ki, hogy a tanórákon még mindig nem a nyelvhasználatra, a kommunikációra helyezik a hangsúlyt a pedagógusok, a nyelvről való tudás hangsúlyosabb a használható nyelvtudásnál. Ugyan a kommunikatív alapelvek az elmúlt két évtizedben teret hódítottak a tankönyvekben és a tanárképzési programokban is, a gyakorlatban továbbra is nyelvtanközpontú feladatból van a legtöbb. „A leggyakoribb osztálytermi eljárás a fordítás, a nyelvtani gyakorlás, a hangos felolvasás és a tábláról történő másolás, míg legritkábban párbeszédek, szerepjátékok, videónézés, pár- és csoportmunka, valamint nyelvi játékok fordulnak elő a tanórákon” - áll a tanulmányban, amely azt is kimutatta, hogy mind a diákok, mind a tanárok túl sokat beszélnek magyarul az órákon. Magyarul folyik az óraszervezés, a fegyelmezés és a személyes kommunikáció is.

MTI
Ki mit ért, ha idegen nyelven beszélnek hozzá?

„Pedig azzal nagyon jó eredményeket érhetünk el, ha rákényszerítjük a tanulókat arra, hogy a célnyelven beszéljenek. Gyakorlatot kell szerezniük abban, hogyan kell megszólalni vagy írni idegen nyelven” - magyarázza Tóth Ilona némettanár, az egyik budapesti szakközépiskola pedagógusa, aki úgy tapasztalta, a legtöbb diák az iskolai oktatás mellett magántanárhoz is jár, ott szerzi meg a nyelvvizsgához szükséges tudást. Homm Katalin, a Business Focus Gazdasági Nyelvstúdió vezetője érzékeli ezt:  „Sajnos a hozzánk és más nyelviskolákba beiratkozó középiskolát végzettek jelentős része gyenge nyelvtudással rendelkezik, sem a kommunikációs készségük, sem a nyelvtani tudásuk nem olyan jó, mint a korábbi években".

Kilencedikben újrakezdik?

A szakemberek szerint az is komoly problémát jelent, hogy bár az általános iskolások fele már első osztályban, sőt óvodában elkezdi a nyelvtanulást, a középiskolába bekerülve kétharmaduk szinte a nulláról kezdi újra az idegen nyelv elsajátítását. „A diákok körében folytatott kutatásaink azt mutatják, hogy túl alacsony szinten folytatják a nyelv tanulását. Ennek oka lehet az, hogy a pedagógusok alábecsülik a tanulók tudását, de az is lehetséges, hogy valóban túl gyenge volt az általános iskolai oktatás, vagy annyira heterogén az osztály a nyelvtudás szempontjából, hogy a tanár úgy dönt, inkább újraveszi az elvileg már megtanult témaköröket, nyelvtani anyagokat” - magyarázza Vágó Irén, hozzátéve, az is megfigyelhető, hogy a nyelvtanárok gyakran váltják egymást, vagyis könnyen elképzelhető, hogy mire egy diák leérettségizik az idegen nyelvből, már négy-öt tanára is volt. „Az ehhez hasonló váltások pedig csökkentik az oktatás hatékonyságát” - mondja.

Nagyok a különbségek

Az országos kutatások azt mutatják, hogy míg az elitiskolákban, a nyelvtagozatos vagy két tanítási nyelvű oktatási intézményekben korszerűbb oktatási módszerekkel dolgozva kifejezetten jó eredményeket érnek el a diákok, addig számos iskolában kevésbé jók az eredmények. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek abban egyetértenek: az esélykülönbségek erősítése, amely az egész magyar oktatási rendszerre jellemző, a nyelvtanulásban még hangsúlyosabban érvényesül. Vagyis egyes csoportokban a hetedikesek az érettségi előtt állók nyelvtudási szintjét érik el, míg máshol a végzősök a hetedikesektől elvárt tudással rendelkeznek.

Az ok az oktatáskutatók szerint nyilvánvaló: az elsősorban hátrányos helyzetű tanulókat oktató, szegényebb önkormányzati fenntartóval rendelkező iskolákban nem az első osztályban, csak a Nemzeti Alaptanterv által előírt negyedik osztályban kezdik az első idegen nyelv tanítását, rendszerint nem kiscsoportokra bontva. Ezzel szemben azokban az iskolákban, ahova a tanult, jobb anyagi helyzetben lévő szülők íratják be gyermekeiket, több nyelvóra, kisebb csoportok, és több tanulható nyelv várja a diákokat.

Akár sikeres, akár sikertelen az iskolai nyelvoktatás, azok a diákok, akiknek családja megengedheti magának, különtanárhoz vagy nyelviskolába jár. Bár nem túl etikus, de az [origo] által megkérdezett középiskolások szerint nem ritka, hogy pont az a tanár tanítja délutánonként kétezer-háromezer forintos óradíjért a nebulót, aki délelőtt a katedráról okosította őt. Az árnyékiskola pedig nem kevésbe kerül: a nyelvvizsgára való felkészítésért legalább hatvan-hetvenezer forintot ki kell fizetni.



Kapcsolódó cikkek

Belépés / Regisztráció
Email:

Jelszó:
 

[regisztráció]
[elfelejtett jelszó]

Hozzászólások

12 hozzászólás

freia 2009-03-26 22:51:59

Kedves Fruzsina, köszönöm!


Ildibildi 2009-03-26 19:55:31

Én most járok ebben a cipőben! Végzősként most küzdök az angol középfokú C nyelvvizsgával (sajnos)! Az én tanárom nem a legjobb nyelvtanár, nem magyar anyanyelvű, de nem is angol és mivel számára a magyar is "idegen nyelv" - annak ellenére, hogy 20 éve él Magyarországon - nincs tisztában a dolgokkal! Vagyis angolul tudja, magyarul viszont nem így kb. azt mondunk neki amit akarunk és ha alá tudjuk támasztani, akkor elfogad bármilyen választ. Az már csak másodlagos, hogy a 4 éva alatt kb. 10 mondatot mondott el angolul! Én is különtanárhoz jártam egy évig, aki rákényszerített arra, hogy beszéljek! Oldalakat írt helyettem amikor nála voltam csakhogy beszéljek. És jó volt! Persze az is hozzátartozik, hogy különböző netes programokkal (msn) külföldiekkel tartottam és a mai napig is tartom a kapcsolatot és rá vagyok kényszerűlve, hogy angolul beszéljek, különben a kapcsolat megszakadna. És sajnos ez a nyelvvizsgámon is meglátszik. A szóbelim 90%os lett, az írásbeli viszont még mindig nincs meg, mert szóban tudom használni a nylvet, írásban azonban, amikor konkrétan rákérdeznek valahogy mégsem vagyok biztos magamban. Mindenesetre az biztos, hogy a tanárok és a diákoknak is változtatni kellene a hozzáállásukon, mert a legtöbb tanár alig szólal meg órán az adott idegen nyelven, hanem a diák sem tanu. Na de kérdem én, miért tanulna ha egyszer úgysem kérdezi ki tőle senki és a németről megy az angolórára. Szerintem nem épp egészséges! Ennek ellenére szeretem az angol nyelvet és szerencsére sikerült is eddig ahol kell és kellett megértetnem magam, de tény, hogy nem az iskolai nyelvoktatásnak köszönhetően!


Papp Anikó 2009-03-26 18:18:17

Én is még a "gengszterváltás" előtt kezdtem el tanulni az első idegen nyelvet, az oroszt, méghozzá 5. osztálytól, mert 3.-os koromban sajnos, nem nyertem felvételt orosz nyelvi tagozatos osztályba (a felvételi vizsga ugyanis abból állt, hogy orosz szavakat kellett hallás után megismételni, és nekem sajnos, születésemtől fogva rossz a hallásom, sokszor még a magyar beszédet is elértem). Hát bizony, nem volt túl színvonalas az akkori orosz nyelvoktatás, sem általános iskolában, sem gimiben: pl. fejből kellett tudni részleteket Tatjána leveleiből, miközben csak nagyon kevesen mondhatták volna el magukról, hogy tudnak oroszul egy pohér vizet kérni! Én egyébként szerettem az oroszt, számomra nem volt nyűg a tanulása, sőt, orosz nyelvi táborokba jártam, és volt 20(!) orosz levelezőtársam, akiknek mindig nagyon vártam a leveleiket, és mindig minden levelükre azonnal, és részletesen, hosszú levelekben válaszoltam is, miközben szótárhasználat helyett inkább a levelekben szereplő mondatok tartalmából próbáltam következtetni egy-egy ismeretlen orosz szó jelentésére, így jobban is rögzült, és én is igyekeztem a minimálisra korlátozni a szótárhasználatot, miközben megválaszoltam a leveleket: így természetesen, előfordult, hogy nem mindig azt írtam, amit akartam, hanem azt, amit tudtam:)), de így fejlődött a nyelvtudásom..... Egyetemista koromban aztán le is tettem előbb a középfokú, majd a felsőfokú, élettelen természettudományok (csillagászat, fizika) szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgát..... A gimiben az orosz mellett latint tanultam, ami ugyan csupa nyelvtanból állt, de én szívesen foglalkoztam az érdekes nyelvtani szerkezetekkel is, és a latin hasznos olyan szempontból, hogy fejleszti a nyelvérzéket: biztos vagyok abban, hogy a latin fejlesztő hatására sikerült elsajátítanom 2 év alatt az arabot a nullától a felsőfokú nyelvvizsgáig, és másfél év alatt az ógörögöt szintén a nullától a felsőfokú nyelvvizsgáig, ez utóbbi nyelvet ráadásul teljesen autodidakta módon tanultam: egy fillért sem fizettem nyelvtanárra, sőt, én korrepetáltam már 1 év tanulás után egy filozófia szakos fiatalembert ógörögből! Biztos vagyok benne, hogy ezt a képességemet a latin nyelvtanulásnak köszönhetem, úgyhogy, a klasszikus nyelveket sem kell ledegradálni, meg igenis, fontos a nyelvtan tanulása is!


Szabó Fruzsina 2009-03-26 15:58:29

Kedves Freia, a hivatkozott felméréseket összefoglalva megtalálja Nikolov Marianne Az idegennyelv-tanítás megújulásának hatásai című tanulmányában, amelyet az Új Pedagógiai Szemle honlapján keresztül érhet el.


egy szülő, aki nyelvtanár is... 2009-03-26 15:15:00

Gyermekem most második osztályos. Az iskolában az angol nyelvet még alapítványi formában tanulják, heti kettő alkalommal. Első osztályban nagyon szerette az angolt, mára azonban megutálta (tanárváltás volt). Az órán a tanítónéni magyarul beszél hozzájuk, nem beszédközpontú, hanem másolásközpontú nyelvtanítás folyik. Házi feladat: másold le a verset! Angoltanárként - bár nem gyakorlom a hivatást - úgy gondolom, hogy első két osztályban a legfontosabb a nyelv megszerettetése, mondókákkal, versekkel, dalokkal, játékokkal, nem pedig szótárfüzetvezetéssel (!), idióta másolási feladatokkal kellene elrémiszteni a gyerekeket. Vallom, hogy amíg a gyermek nem tud helyesen beszélni és írni a saját anyanyelvén, addig ne kényszerítsük rá újabb nyelv tanulására. Én 13 évesen saját elhatározásomból kezdtem angolul tanulni, mára pedig üzleti tárgyalásokat folytatok, műszaki szöveget fordítok, ha kell. És imádom! Most próbálom megértetni a gyermekemmel, hogy az angol fontos és hasznos, mesélek neki az angolokról, a szokásaikról, a városokról, zenét hallgatunk és énekeljük együtt, a meséket lehetőség szerint angol hanggal és magyar felirattal (ha van) nézzük. Nem erőltetem a nyelv tanulását, csak ha szeretné és akarja. Mert kötelezően nem lehet egy nyelvet (egyetlen egyet sem) megszeretni.


freia 2009-03-26 00:12:16

Nem hiszem, hogy a memoriterek, szövegek megtanulása sokat segítene a nyelvtanulásban. Attól fogja megtanulni a "szerkezeteket" a hallgató, hogy megérti milyen helyzetben kell használni- az angol esetébe ilyen lehet például az igeidők használata. Szituációkon keresztül lehet megérteni. De pl. németben a melléknévragozást nem lehet kommunikatívan tanulni. Ez bizony gyakorlás, munka,és idő.


Alex323 2009-03-25 23:33:26

Annak ellenére, hogy jelentős változások jellemzik az idegennyelv-tanítást a rendszerváltás óra, a módszerek rendszerváltása továbbra is várat magára  feltélezem, hogy a kutató nem tanult nyelvet a rendszerváltás előtt iskolában. Én igen, 1981-ben, hétévesen kezdtem angolt tanulni, (20 fő feletti osztályban, nem kislétszámú csoportban), de: angol órán kezdettől fogva csak angolul beszélt velünk a (magyar anyanyelvű) nyelvtanár, ez nekünk nem volt furcsa, ezt szoktuk meg. Ez folytatódott a középiskolában (vidéki kisvárosi gimnázium!). Sokat olvastunk hangosan (az angol kiejtéssel és a helyesírással nem is volt gondunk sem akkor, sem később), sok szöveget kellett szóról szóra megtanulni (memoriter)  ezzel rögzültek a nyelvtani szerkezetek. Rengeteg szerepjátékunk volt (pl. éttermi szituációhoz mi készítettünk otthon angol nyelvű étlapot), házi feladatként angol nyelvű keresztrejtvényt készítettünk (jó játék volt: mindenki a másik által készítettet fejtette meg), a tanár újságokból szerzett nekünk külföldi levelezőtársakat (élesben tudtunk gyakorolni). Rengeteg szót megtanultunk, fordítottunk. Tankönyveink nem voltak olyan színesek, képpel teliek, mint a mostaniak. Nyelvtant úgy direktben középiskolában kezdtek nekünk tanítani. A hozzászólásokból úgy tűnik, hogy a nyelvtanítás módszertana nem javult a rendszerváltás óta, hanem romlott, és nem is keveset! A baj szerintem az, hogy a gyerekeket elhalmozzák passzív feladatokkal (másolás a tábláról pl. ), a tanár nem beszél folyamatosan az adott idegen nyelven (fárasztóbb neki, mint kiadni bármilyen feladatot). A lényeg a gyerekek életkorának megfelelő tanítási módszerben van, nem a csoportnagyságon. Alsó tagozatban elsősorban a nyelv és a nyelvtanulás megszerettetésén kellene hogy legyen a hangsúly, és nem a nyelvvizsgára való felkészítésen. És persze  tisztelet a kivételnek  tanár oldalon is gond van: a legjobb nyelvszakos hallgatók nemigen mennek el tanítani, mert anyagilag nem éri meg.


kistanár 2009-03-25 23:21:19

Az utolsó betűig ugyan azt gondoltam a cikk olvasása közben mint Freia hozzászólása. Magam is gyakorló nyelvtanár vagyok, de még pálya elején és így a cikk azokat a diák-viselkedésformákkal való szembesülést amiket egy fiatal női tanár tapasztal, még csak nem is taglalja... A diák hozzáállása nagyon sok pénzt spórolhatna meg!! - üzenem ezt minden kedves szülőnek és a tárcának, nem utolsó sorban a cikk írójának.


freia 2009-03-25 22:59:41

Kíváncsi lennék arra, milyen felmérésekre hivatkozik a cikk írója, amikor arról ír, milyen módszerek elterjedtek még mindig a középiskolákban. Mint nyelvtanár érdekelne. Az anyanyelvet is utánzással tanuljuk meg, ahogy Csilluska64 írta. DE azért azt is hozzá kell tenni, hogy még így is kb. 7év mire hibátlanul tudunk beszélni. Pedig akkor a nap nagy részében a "célnyelvet" halljuk. Nyelvvizsgát viszont mindenki minél gyorsabban szeretne, tehát az imitáláson alapuló nyelvtanulást fel kell gyorsítani. Egyébként pedig nem elég eljárni a nyelvtanárhoz. Mert én vért izzadhatok, ha a hallgató nem hajlandó tanulni,illetve a tanulás abban merül ki, hogy gyorsan levakarja a házit. Tanulni kell, gyakorolni, ismételni. Írni otthon(házi, gyakorlás, szótárazás).Mert magától nem megy bele a fejébe a szókincs sem,órán pedig sokat beszélni.


kriszti.md 2009-03-25 22:16:44

egyetértek a cikkel, bár legtöbbször nem az oktató hibája az, hogy a gyerek nem fejlődik. érdekes módon hiába volt az én esetemben is tanárváltás szinte minden évben mióta angolt tanulok, mégis magabiztosan beszélek. ez azért van, mert a nyelvtanuláshoz nem úgy kell hozzáállni, mint a többi tantárgyhoz: FOLYAMATOSAN és INTENZÍVEN gyakorolni kell. a legtöbb gyerek ezzel szemben azt hiszi, elég ha benn ül órán és max megcsinálja a háziját. nem csoda, hogy ha megállítják őket az utcán útbaigazítást kérő külföldiek, megszólalni sem tudnak. soha nem volt magántanárom, és saját erőből, folyamatos gyakorlásból és tanulásból eljutottam oda, hogy felsőfokúm van, és az amerikai (kisebbrészben az angol) szlenget is teljesen megértem. minden csak gyakorlás, és a belefektetett idő kérdése, viszont senkit nem szabad hitegetni gyors, munka nélkül elért eredményekkel.


zsuzska 2009-03-25 21:51:56

Teljesen igaz amit a cikk leír. Nagyon vegyes a kép, van ahol tényleg jó az oktatás de sok helyen, borzalmas. A lányom öt tanárt "fogyasztott" el a négy év alatt és tényleg újrakezdtk kilencedikben az anyagot mai napig nem tudom miért... mire a két gyerekem levizsgázott majdnem félmilliót fizettem ki. Pedig nem hülye gyerekek


Csilluska64 2009-03-25 13:26:37

Az én fiam az egyik angol nyelvű mesecsatornából tanul meg angolul, olyan szinten, hogy ma márC középfokúja van angolból, és szakmai ( idegenforgalmi) ngolból is. NOst egy olyan cégnél avn, ahol azt kell ellenőriznie, hogy a forglamazott film tartalma( angolul) egyezik-e azzal, amit leírtak magyarul, valamint a szinkron jó-e, ami le van írva egy word dokumentumban. A nyelvtanról, a szerkezetekről fogalma sincs, hiszen gyerekkorunkban mi is a szüleinktől tanuljuk az anyanyelvet, és nem tudjuk, mi a perdikatív szerekezet (ami, hogy őszinte legyek nem is érdekel senkit, csak helyesírás legyen jó, és a beszéd is). A fiamtól sem tudok nyelvtant kérdezni, pl egy szerkezetet, mert nem tudja, mi az, csak alkalmazza. A nyelvvizsgán is úgy ment át nyelvtanból, hogy tudta, érezte milyen szerkezet való oda, anélkül, hogy risztában lett volna vele... Valahogy így kellene itthon is tanítani a nyelvet, nem a nyelvtannal kínozni az ifjúságot, hogy feleltetés a nyelvtani szerkezetből.... Főleg, ha nem is tudja mihez kötni. A nyelveket nálunk mindig is rosszul tanították, ez a nagy baj. Nem beszélve arról, hogy a diákokat nem is akarja az órán a tanár megtanítani, majd leszedi az óradíjat délutá.. felháborító! Talán középiskolákban anyanyelvi tanárok alkalmazása lenne célszerű. A gyerek anyanyelvi tanárával, aki hazament Amerikába, mai napig is kapcsoltban áll. A nő sohasem tanult meg magyarul, mindössze két évig élt itt, a kollégái vagy tanítványai segítettek neki itthon ügyeket intézni.. Így kellene szerintem oktatni...

Szóljon hozzá ön is!

Ha hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük jelentkezzen be!


HIRDESSEN ÖN IS AZ ETARGET-TEL!

24 óra hírei
Legolvasottabb hírek

Hirdetés

feljelentő fejléc

Packázik veled a tanulmányi osztály? A prof helyett rendre évfolyamelsők tartják meg az előadást? Semmiért cserébe húzzák le rólad a tandíjat? Sírva jár iskolába a gyerek? Esetleg téged néznek hülyének? Kényelmetlen a katedra? Eleged van a tömény agresszióból?

 

Akkor írj nekünk! Ha tudunk, segítünk. Beszerezzük az infókat, illetékesekkel értelmeztetjük saját rendelkezéseiket, mert így nem mehet tovább!

A feljelentések - a személyiségi jogok védelme miatt - szerkesztői kontroll után kerülnek fel a honlapra.

Hirdetés



Mindentudás egyeteme 2.0

Mindentudás Egyeteme

Mesterkurzussal és új weboldallal folytatódik a nagysikerű program.


Szakértők

Dr. Gyarmathy Éva

Tehetséggondozás, hiperaktivitás, tanulási zavarok, diszlexia

Tárnokiné Törő Krisztina

Klinikai gyermekpszichológus
gyermekdepresszió, szorongások és fóbiák

Fügedi László

A Tempus Közalapítvány ügyfélszolgálati munkatársa
pályázatok, képzések


Ajánlat

Nagyot álmodtak

Gigantikus méretű, Európa energiaigényének 15 százalékát biztosító napfarmot építenének Észak-Afrikában.

Fenyeget a nyugdíjbomba

Az állami és magánrendszerek problémái miatt a pénzügyi válság több évtizedes szociális krízisbe torkollhat.

Nagy Zsolt-interjú

"Semmi mást nem csinálsz, csak sárkányt eregetsz, meg- tanulsz főzni, viszed a gyere- ket az oviba, és nem pofázol."