Több száz iskolaépület maradt üresen az elmúlt évek iskolabezárási hulláma után. A városi, megszüntetett intézmények többségében ma már irodák, diszkontáruházak vagy egyetemi tanszékek működnek, a kistelepülések azonban nehezen tudják eladni vagy bérbe adni az ingatlanokat. Több tucat falusi iskola még mindig üresen áll.

Nyolc üres tanterem, egy használaton kívüli konyha és évi egy-másfél milliós kiadás  – ennyi maradt a Vas megyei Oszkó általános iskolája után. „Négy éve voltunk kénytelenek megszüntetni az oktatást a faluban a csökkenő gyereklétszám miatt. Itt maradt nekünk egy nagy, emeletes épület tornateremmel, menzával felszerelve. Azóta is üresen áll az egész. Pedig mindent megpróbáltunk, eladásra kínáltuk az épületet, majd bérbe adtuk volna, de komoly érdeklődők nem voltak” - mondja Hosszú Zoltán, az alig több mint hatszáz lakosú település polgármestere. „Végül ingyen, a karbantartásért cserébe is felajánlottuk volna egy idősek otthonának, de ez sem sikerült. Most itt áll az iskolánk üresen, lehangoló látvány gyerekek nélkül, és a fenntartása még így is viszi az önkormányzat pénzét. Még mindig próbálkozunk az épület hasznosításával, de a jelenlegi gazdasági helyzetben sok jót nem remélünk” - teszi hozzá.

Mi lett a bezárt iskolákkal?

Nem Oszkó az egyetlen település, amely hasonló problémával küszködik. 2004 óta több mint hétszáz általános iskola szűnt meg vagy vesztette el önállóságát, ez pedig azt jelenti, hogy legalább két-háromszáz iskolaépület sorsa vált kérdésessé az elmúlt években – bár erről pontos információkkal még az Oktatási és Kulturális Minisztérium sem rendelkezik. „Nagyon heterogén a kép, a legtöbb település megpróbálta hasznosítani a funkció nélkül marat épületeket, a többségnek sikerült is, de sajnos nem mindegyiknek” - mondja Lányi András, az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom vezetője. Az [origo] információi szerint több tucat apró faluban még ma is üresen állnak azok az iskolák, amelyekben már évek óta nincs tanítás. 

Több millióba kerül az üres iskola

Pedig akár több millió forintba is kerülhet egy üres iskolaépület fenntartása. Fizetni kell a közműveknek, sok pénzbe kerül a karbantartás, a temperáló fűtés, az udvar évenkénti rendbetétele. „Egy egyébként is kilátástalan helyzetben lévő önkormányzatnak ez komoly gondot okoz. Nálunk több mint egymillió forint ment rá az iskolára évente, pedig nem is volt benne tanítás” - mondja Landor Gyula, a Vas megyei Olaszfa polgármestere. A faluban három éve szűnt meg az oktatás, azóta a gyerekek Győrvárra járnak tanulni, a kilenc tantermes épületet pedig több hónapig tartó keresgélés és tárgyalás után végül egy cég vette bérbe, jelenleg irattárolásra használják. „Nagyon alacsony bérleti díjat tudunk csak kérni, többért senki nem volt hajlandó kivenni. De ezzel még mindig szerencsésnek mondhatjuk magunkat, nagyon sok falu egyáltalán nem tud mit kezdeni az iskolaépületével” - teszi hozzá a település vezetője.

Teleház, közösségi ház vagy könyvtár lesz a tantermekből

Arról ugyanis már az összes, [origo] által megkérdezett polgármester letett, hogy valaha még oktatás folyhat a bezárt iskolák falai között. Ahogy fogalmaznak, kizárt, hogy annyi gyerek fog a következő években születni a faluban, hogy a kedvezőtlen oktatásfinanszírozási körülmények között is fenn tudnak majd tartani egy általános iskolát. Ezért a települések inkább megpróbálják eladni az épületeket, a hirdetési portálokon és újságokban jelenleg is legalább öt-hat település hirdetését meg lehet találni. Ha nincs vevő, a legtöbb polgármester legszívesebben olyan cégnek adná bérbe – vagy akár ingyen is – a tantermeket, amely új munkalehetőségeket teremt a helyieknek. Az álmok között cukrászüzem, varroda és összeszerelő üzem szerepel.

Teleház, közösségi tér, néptáncklub

„De melyik cég jönne egy hatszáz-hétszáz lelkes faluba?” - kérdezi keserűen Zöld Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei Szilsárkány vezetője, aki felhagyott az épület hirdetésével és a falun befektetni szándékozó vállalkozók keresésével, és inkább úgy döntött, a 2007 nyarán bezárt iskolában négy szociális bérlakást és egy nyugdíjasklubot hoz létre. Azaz létrehozna, ha lenne rá pénz. Hasonló tervei vannak Undnak és Beleznának is – ezek a települések a régebb óta iskola nélkül működő falvak mintájára közösségi vagy teleházat, könyvtárat és klubokat telepítenének az iskola termeibe, így pótolnák az iskolával együtt elvesztett közösségi helyszínt.

„A gond csak annyi, hogy a több tízéves iskolákat fel kell újítani, valamennyi belső átalakításra mindig szükség van, egy teleházhoz pedig számítógépeket is be kell szerezni. Erre azonban egy falunak sem telik a saját költségvetéséből, így csak a pályázati pénzekből gazdálkodhat, már ha nyer. Nekünk most úgy tűnik, hogy végre sikerül, és létrehozhatunk egy olyan teret, ahol a munkanélküliek akár távmunkát is végezhetnének a számítógép és az internet segítségével” - mondja Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere.

Akik szerencsések, és akik nem

Csapodon úgy sikerült rendezni az iskolaépület sorsát, hogy még pedagógusi állásokat is megmentettek. A Fertőszentmiklósra járó gyerekek családi napközijét működtetik az épületben – a tanítási idő végén nevelők várják a gyerekeket a csapodi buszmegállóban, és a napközibe viszik őket, ahol a segítségükkel a diákok elkészítik a leckéjüket, és szabadidős foglalkozásokon is részt vehetnek.

A csapodi iskola - családi napközi lett a tantermekben

A zagyvarónai iskola már nem volt ennyire szerencsés. A nyolc évfolyamos intézményt 2003-ban szüntették meg a folyamatosan csökkenő gyereklétszám miatt, az évek folyamán aztán minden mozdíthatót elloptak ismeretlenek az épületből. Felmerült a bontása is, de a lakossági tiltakozás hatására végül letettek erről a tervről. Az [origo] úgy tudja, az iskola azóta is üresen áll.

Városban könnyebb: pláza, irodaház, üzem lett az iskolából

Ugyan az elmúlt évek iskolabezárási hulláma elsősorban a kistelepülések oktatási intézményeit érintette, több város is kénytelen volt összevonni vagy végleg lakatot tenni általános iskoláira. Ezeket az ingatlanokat azonban szinte az összes önkormányzat gyorsan el- vagy bérbe tudta adni. Az 1999-ben megszüntetett szegedi Móricz általános iskolából fonalfeldolgozó üzem lett, a Gutenberg iskolát irodaházzá alakították, a többibe pedig vagy egyetemi tanszékek, vagy alternatív iskolák költöztek.

Egy hódmezővásárhelyi, 2007-ben bezárt iskolaépületnek kalandosabb sorsa volt: előbb le akarták bontani, majd a felszabaduló területet ingyentelekként szétosztani a rászorulók között, végül azonban maradt az épület, és egy alapítványnak adták át ingyen, cserébe a karbantartásért. A legszembetűnőbb változás a dunaújvárosi régi Barátság Általános Iskolával történt – az épületet egy plaza-csoportnak adta el az önkormányzat, így ma már a tantermek helyén diszkontáruház működik. Igaz, az oktatási intézmény volt tanárai és diákjai a mai napig harcolnak azért, hogy legalább egy emléktábla emlékeztessen az áruház oldalán a megszüntetett iskolára.