Kisebb tanári fizetés, ingyen lakás a nagycsaládosoknak, osztálytermi reklám pénzügyi támogatásért cserébe – idén ilyen módszerekkel próbálják megmenteni iskolájukat a kistelepülések és kisvárosok. Az elmúlt évek „legnépszerűbb” sikeres és sikertelen iskolavédő akcióit ma már kevesen másolják.

Dóc, Medgyesbodzás, Bankfalu – ezeken a kistelepüléseken szeptembertől már biztosan nem kezdődik meg a tanítás. Ugyan arról még becsült adat sincs, hogy a tanév végén hány iskola zárja be végleg kapuit, nem ad okot a bizakodásra a csökkenő gyereklétszám: 2000 óta évente húszezerrel csökken az általános iskolások száma, és a tendencia várhatóan ebben az évben is folytatódni fog. „Az sem jó jel, hogy a kormány válságkezelő programjában szerepel egy olyan pont, hogy az önkormányzati kiadások csökkentése. Még nem tudhatjuk, hogy ez pontosan mit takar, de sajnos az önkormányzati forráselvonásoknak rendszerint az oktatási és szociális intézmények látják kárát. Attól tartok, van okunk azt hinni, hogy ebben az évben is sok iskola szűnik majd nem” - mondja Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A kistelepülések és kisvárosok ezért már most iskolamentő akciókba fogtak – kérdés, hogy mekkora sikerrel.

Debrecenben három iskola szűnik meg idén

Reklámmal, szórólapozással mentik az iskolát

„Mindent megpróbálunk, hogy a mi iskolánk ne szerepeljen a bezárt intézmények listáján” - mondja Gyimesi István, a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója. A tizenegyezer lakosú, Fejér megyei kisváros egyetlen középiskolája nem a csökkenő gyereklétszám, hanem a kedvezőtlen finanszírozás miatt került bajba: a megyei önkormányzat idén huszonöt-harminc százalékkal, vagyis huszonöt-harmincmillió forinttal kevesebb támogatást biztosít az intézménynek, amely már korábban is komoly adósságokat halmozott fel. Tavaly a villanyt akarta kikapcsolni a szolgáltató az épületben, nemrég pedig egy tízmilliós tartozás miatt felfüggesztették a gázszolgáltatást. Az igazgató becslése szerint az iskolának harmincmillió forintra lenne szüksége ahhoz, hogy kifizessék az összes tartozásukat.

„Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az iskolának valahonnan pénzt kell szereznie, összehívtuk a szülőket, a tanárokat és a diákokat, és megpróbáltunk együtt átgondolni, hogy hogyan tudnánk ennyi pénzt összegyűjteni. Az egyik szülői értekezleten az az ötlet merült fel, hogy reklámhelyet biztosítunk a tantermeink falán azoknak a cégeknek és vállalkozóknak, akik anyagilag támogatják az iskolát” - magyarázza Gyimesi István. A diákok vállalták, hogy fellépéseiken viselik a cégek logóját, és hogy ingyen elvállalják a szórólapos munkákat, de jótékonysági koncertet és huszonnégy órás előadássorozatot is rendeznek az iskola javára. „Szerencsére már vannak érdeklődő cégek, velük már folynak a tárgyalások. Nem is merek arra gondolni, hogy mi lesz, ha nem sikerül az akció. Sikerülnie kell” - mondja az igazgató.

Felsőnyéken csökkentik a tanári fizetéseket

A Tolna megyei Felsőnyéken máshogy védik az iskolát. A pedagógusok márciustól önként lemondtak étkezési hozzájárulásukról, a túlórákért kapott juttatásuk feléről, és ingyen foglalkoznak délutánonként a napközisekkel, így mindannyian tizenöt-húszezer forinttal kevesebbet visznek haza – mindezt azért, hogy csökkentsék az iskolai kiadásokat. „Ez egy kényszer szülte lépés volt, mert nagyon szeretnénk, ha a falu diákjainak nem kellene más településre ingázniuk” - mondja Simon Gábor igazgató.

A felsőnyéki általános iskola három éve vesztette el önállóságát, azóta tagiskolaként oktatják a diákokat. Akikből egyre kevesebb van. Míg öt évvel ezelőtt több mint százhúsz tanulójuk volt, ma már alig kilencven gyerek jár a felsőnyéki intézménybe. Igaz, sok falusi iskolával ellentétben itt minden évben tudnak indítani első osztályt. „Összesen hatmillió forinttal csökkentettük az iskola költségvetését, így az önkormányzat segítségével és a  pedagógusok felajánlásával egy ideig helyben maradhat az oktatás. De ez is csak átmenetileg enyhíti az anyagi gondjainkat, ha nem találunk más, hosszútávú megoldást, a diákoknak pár éven belül Iregszemcsére kell majd átjárniuk” - mondja Simon Gábor.

Fertőszéplak: újra házat adnának gyerekért

Két éve az egész ország megismerte a Győr-Moson-Sopron megyei települést, Fertőszéplakot. Az önkormányzat akkor egészen sajátos ötlettel próbálta megmenteni az alacsony gyereklétszám miatt kilátástalan helyzetbe került iskolát. Pár hónap alatt tíz házat építettek fel, amelyekben két évig ingyen lakhattak nagycsaládok, ha a szülők vállalták, hogy a gyermekeiket a helyi általános iskolába járatják.

Az akció sikeres volt, huszonegy diákot szerzett így a falu, az ötletet pedig több, hasonló helyzetben lévő település is lemásolta. Tápszentmiklóson 2007-ben először egy családi házat, ingyen füzeteket és tankönyveket ajánlottak olyan családoknak, amelyeknek van ötödikes gyermekük. Az ötödik évfolyamból ugyanis pont egy fő hiányzott, ami miatt a falu harminckét millió forinttól esett volna el. Azóta építettek egy nyolclakásos társasházat, a Csongrád megyei Mártélyon pedig ingyen telket adtak a sokgyermekes családoknak.

Tápszentmiklósi ház - gyerekért cserébe

„Akkor megmenekült az iskola, most azonban újra bajban vagyunk. Úgy néz ki, hogy osztályösszevonásokra lesz szükség” - mondja Bozsvári István, Fertőszéplak polgármestere. „Most jár le a szerződésük azoknak a családoknak, akiket akkor költöztettünk ide, így valószínűleg újabb házat gyerekért akcióba kezdünk, persze ma már átgondoltabban” - teszi hozzá.

Iskolamentés anno – gyűjtés, sport, alapítvány

Nem ez az első év, amikor szokatlan ötletekkel mentik iskolájukat az önkormányzatok. 2007-ben Alsóörsön az MKB Veszprém segítségével kézilabda akadémiát hoztak létre, ezzel csábították az ezerötszáz lakosú település általános iskolájába a diákokat. Ugyanebben az évben a Békés  megyei Geszt iskolájából cigány nemzetiségi oktatási intézmény lett, pedig a településnek még cigány önkormányzata sincs – de így tizenöt fő helyett nyolc gyerek is elég egy osztály elindításához. Akkor a Zala megyei Tófej is hasonlóan döntött, Beregdaróc és Nógrádsipek azonban inkább egyházaknak adta át a fenntartást.

Egyre népszerűtlenebb iskolamentési taktika viszont az alapítványi kézbe adás – nem véletlenül. 2007 nyarán tizennégy kistelepülés adta át általános iskoláját a Vocational Academy Alapítványnak finanszírozási problémák miatt. Az alapítvány minőségi, két tannyelvű oktatást ígért, az átvett falusi intézmények azonban pár hónapon belül becsődöltek, a dolgozók hónapokig nem kaptak fizetést. Az iskolák egy részét visszavette az önkormányzat vagy átvette egy egyház, de sok intézmény kapujára végleg lakat került. A pedagógusok azóta is várják elmaradt bérüket.