Tantárgyfelvétel, jegyzetelés, vándorlás az épületek között – vannak olyan hallgatók, akiknek mindez egy igazi kalandtúrával él fel. Mert egy lépcső áthághatatlan akadálynak tűnik, és csak akkor tudják feljegyezni az előadók szavait, ha a tanárok feléjük fordulva beszélnek. Fogyatékkal élő hallgatók a magyar felsőoktatásban.

Megsokszorozódott az utóbbi években a felsőoktatásban tanuló, fogyatékkal élő hallgatók száma Magyarországon. Míg 2002-ben 271, 2008-ban már 1176 fogyatékkal élő diák folytatott tanulmányokat valamely egyetemen vagy főiskolán. Ez annak is köszönhető, hogy 2006 óta egy kormányrendelet kimondja, hogy a felvételi eljárás során előnyben részesítés jogcímén ötven többletpontra jogosultak. De vajon az intézmények és a tanárok fel vannak készülve a fogadásukra? Akadálymentes épületek, megfelelő, a tanulásukat segítő eszközök várják őket? Van kihez fordulniuk a felsőoktatásban eltöltött évek során?

Az intézmények évente 120 ezer forintos normatív támogatást kapnak a fogyatékkal élők tanulmányainak segítésére, amelyből finanszírozható például a személyi segítő, a jelnyelvi tolmács. Az előnyök biztosítása azonban nem vezethet az alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. A segítség csupán a hátrány kiegyensúlyozását szolgálhatja, melyek között szerepel a tanulmányi- és vizsgakedvezmény, a kreditrendszer pedig bizonyos tanegységek kiváltására ad lehetőséget.

Intézményről intézményre

Az utóbbi években a Nyugat-magyarországi Egyetemen is megnőtt a fogyatékkal élő hallgatók száma - legtöbben a Savaria Egyetemi Központban (tizenkét fő), a győri Apáczai Csere János Karon (tizenegy fő) és a soproni Benedek Elek Pedagógiai Karon (tíz fő) tanulnak. Azért, hogy mindennapjaik minél könnyebben teljenek, már több fejlesztés is történt. Bár a teljes akadálymentesítés még nem valósult meg, több egyetemi épületben rámpák, liftek segítik a mozgáskorlátozottak közlekedését. A tananyag elsajátításához pedig az ingyenes fénymásolási lehetőség mellett a hallássérültek többek között jeladó-vevő készülékhez, a látássérült hallgatók pedig beszélőprogrammal ellátott számítógépekhez, laptopokhoz juthatnak. Ami viszont még mindig hiányzik, az a Braille-írással készült tananyagokhoz való hozzáférés.

„Az ELTE-n rengeteg kar van, ezek egymástól elszakadnak és eltérően is működnek. Közös bennük, hogy mindegyiknél esélyegyenlőségi koordinátor segíti a fogyatékkal élő hallgatók mindennapjait. A legfejlettebb segítő szolgálat a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon működik. Itt néhány hallgatóval szerződést kötnek, akik minimális anyagi ellenszolgáltatásért kísérik és segítik az erre rászorulókat. A BTK-n esélyegyenlőségi bizottság és iroda is működik, emellett hamarosan elindul a nyelvi labor, amelybe speciális bútorokat, informatikai eszközöket, látássérülteket segítő berendezéseket és szoftvereket vásárolnak. És persze ott van a PPK, ahol az esélyegyenlőségi koordinátor mellett, aki a pénzbeli támogatásban és a speciális eszközök beszerzésében nyújt segítséget, Kortárs Segítő Csoport működik.” – meséli Ádám, az egyik segítő.

A Kortárs Segítő Csoport egyébként több dologgal is foglalkozik. Tagjaik teljesen önkéntes alapon segítenek a fogyatékkal élő hallgatóknak a közlekedésben, a könyvtárakból beszerzik nekik a kötelező szakirodalmat, filmklubot és közös szabadidős programokat szerveznek. Emellett ügyeleti idejükben mindig van valaki az irodájukban, aki meghallgatja a rászorulókat, és segít nekik. Sőt, tanácsadásra is lehetőség van, ez négy-tíz alkalomból áll, és egy-egy konkrét kérdéssel, például tanulmányi eredmény vagy szülőkkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.

A Miskolci Egyetemen 2008-ban egy speciálisan felszerelt tanulószobát alakítottak ki. A teremben két beszélő számítógép van, ezeken biztosított az internet hozzáférés. Emellett színes nyomtató és egy scanner is a hallgatók rendelkezésére áll. Mivel a helyiség és közvetlen környezete is teljesen akadálymentes, így minden fogyatékkal élő hallgató könnyedén igénybe tudja venni. Persze ebben az intézményben is vannak még fejlesztésre váró dolgok. Bár mára az épületek nagy részénél elkészült az akadálymentesítés, egy látássérült hallgatónak még mindig nehézkes az egyetemen tájékozódni, hiszen hiányoznak a vezetősávok, és jelenleg az egyetem központi honlapja sem akadálymentes. Ezek megoldása a következő időszak feladata lesz.

Ha pedig Debreceni Egyetem, akkor Támpont Támogató Szolgálat. Ők segítik az intézménybe járó, és náluk regisztráló, idén összesen százhuszonkét speciális szükségletű hallgatót. Juhász Roland, a szolgálat vezetője elmondta, úgy próbálnak segíteni, hogy közben önállóságra is fejlesszék a fogyatékkal élő diákokat. Ha például iskolai ügyintézésről van szó, ha képesek rá, a segítővel nekik is el kell menniük sorba állni a TO-n. Irodájukban egyébként ingyenesen kölcsönözhetők laptopok, diktafonok, USB-k és akkumulátorok, tehát minden olyan eszköz, ami a speciális igényű hallgatók tanulmányait segítheti. Emellett a náluk regisztráltak évente hétszáz oldalt ingyenes fénymásolhatnak, beköttethetnek. Sőt, hogy a szülőket tehermentesítsék, a hallgatói igényeket felmérve a személyszállítást is biztosítják a kampuszok között, de szabadidős és kulturális eseményekre is. Legérdekesebb próbálkozásuk pedig a jegyzetelő szolgáltatás, amely a hallássérült hallgatókat segíti: minden hallássérült hallgató mellé kiválasztanak három diákot, akik az órán úgy jegyzetelnek, hogy azt később a hallássérült diáknak is lefénymásolják, így neki csak figyelni kell.

A Budapesti Műszaki Egyetemen is Támpont Iroda működik. Itt is lehet nyomtatni és szkennelni, eszközöket kölcsönözni és számítógépet használni. Emellett a fogyatékkal élő hallgatók Szadai Krisztinához, az egyetem esélyegyenlőségi koordinátorához is bármikor fordulhatnak. „Sokan önállóan vagy szülői segítséggel oldják meg a dolgaikat, de szerencsére egyre többen fordulnak hozzám. Egyre jobb tapasztalataim vannak, de még mindig megesik, hogy egy-egy tanárhoz külön el kell mennem, hogy segítse a speciális igényű hallgató tanulmányait. Itt például arra kel gondolni, hogy ha van egy hallássérült tanuló, akkor az előadáson úgy magyarázzon, hogy a hallgató felé forduljon, hiszen ő csak szájról tud olvasni. Van, hogy külön ki kell járni, hogy egy mozgássérült diák, aki a kezét sem tudja megfelelően mozgatni, laptopon vagy szóban tehessen vizsgát. Fontos még, hogy a speciális igényű tanulók egyes esetekben többlet időre jogosultak a számonkérésnél, ilyenkor a szervezésnél figyeli el arra, hogy a terem annyival több ideig legyen használható.”

Akik személyesen élik át

Több olyan hallgatóval próbáltunk beszélni, akik mozgás- vagy látássérültként jelenleg is a felsőoktatásban tanulnak. Legtöbbjük azonban elzárkózott attól, hogy élményüket másokkal is megosszák. A segítők szerint ez azért lehet, mert már túl sokszor csalódtak az emberekben. Sokszor megélték azt, hogy semmibe veszik vagy kihasználják őket. Durvább esetben pedig az is megtörténhet, hogy egy iskola felveszi őket a fejkvóta miatt, de ahhoz, hogy sikeresen be is fejezzék a tanulmányaikat, nem kapnak segítséget. Így ha nincs mellettük egy szülő vagy egy barát, eleve csalódásra és kudarcra vannak ítélve.

Szerencsére azért pozitív példát is lehet találni. Zsolt másodéves mérnök informatikus hallgató a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mozgássérült, a termek és épületek közötti közlekedésben segítségre szorul. Ő úgy érzi, az Egyetem minden támogatást megad ahhoz, hogy sikeresen elvégezze tanulmányait. Az első három félévben gyakran az iskola esélyegyenlőségi koordinátora és a Támpont Iroda munkatársai segítettek neki a helyváltoztatásban. Mostanában azonban már ritkultak ezek az alkalmak, mivel egyre ritkábban kell épületek között mászkálnia, ha mégis, akkor pedig a barátai segítenek neki.

A másik nagy támogatás, amit az egyetemtől kapott, egy tablet pc, amire kézzel tud írni, jegyzetelni. Korábban ugyanis szájjal írt, mivel a keze nem elég erős a papírra íráshoz. Mióta az Egyetemtől megkapta a nagy értékű laptopot, kézzel írhat, és így a kézhasználata is fejlődik. Azt is fontosnak tartja, hogy a tanárok nagyon rugalmasak. Többször előfordult, hogy elkülönítetten, felügyelet alatt írhatott zárthelyiket, vizsgákat, és rendszerint megkapja a korábban megítélt harminc százalékos extra időt is.  Zsolt tehát jó élményeket szerez az egyetem falai között. Diáktársai között több barátra, és még több ismerősre lelt, akiknek a segítségére bármikor támaszkodhat.