Több száz iskolát zártak be az elmúlt években pénzhiány és a csökkenő gyereklétszám miatt. Vannak azonban olyan iskolák, amelyeknek nem kell a diáklétszám miatt aggódniuk. A Budapest környéki településeken és az alternatív iskolákban egyre több a gyerek, ezért iskolaépítésbe kezdenének, ha lenne rá pénz.

„Szerencsések vagyunk, mert sok más településsel szemben nekünk nem kell azon gondolkodnunk, hogyan csábítsuk a családokat Tárnokra, jönnek maguktól. Egyre több a gyerek, de az iskola már most is tele van, ötszáznegyven diák tanul nálunk. Többen egyszerűen nem férnek el az épületben, pedig igény lenne bőven. Ha tudnánk építeni egy új iskolát, százhúsz-százharminc diákot még fel tudnánk venni, nekik így nem kellene a környező városokba vagy Budapestre ingázniuk minden nap” - mondja Szolnoki Gábor, a Budapesttől alig húsz kilométerre fekvő nagyközség polgármestere. Tárnokon ugyanis nyolc év alatt majdnem harmadával nőtt a lakosság száma, az önkormányzat szerint többnyire kisgyermekes családok költöztek ide. A számítások szerint 2020-ra már legalább tizenkétezren fognak a településen élni. „Ennek ellenére úgy tűnik, egy ideig nem lesz  még egy iskolánk. Beadtunk egy pályázatot, de azt elutasították, önerőből pedig nem tudunk felépíteni egy ekkora épületet” - magyarázza.

Iskolák az agglomerációban – nincs gond a létszámmal

Hasonló cipőben jár Biatorbágy, Érd, Budaörs és Göd is. Mind a négy település kinőtte meglévő iskoláit, ezért már évek óta tervezik az épületek bővítését és újak építését. Budaörsön huszonnégy tantermes iskola készül, amely összesen hétszáz diákot tud majd befogadni. Az épülethez egy óriási tornaterem is tartozik majd, a tervek szerint idén már be is fejezik a komplexumot. A város lakosainak száma folyamatosan nő, már 28 ezren élnek Budaörsön, így a gyereklétszám is megugrott az elmúlt évtizedben.

Budaörsön már építik az iskolát

Biatorbágy még csak tervezi, Érd azonban pályázati pénzekből már megkezdte a meglévő nyolc iskola egyikének bővítését, felújítását. „Évente hatszáz-hétszáz gyerek születik a városban, de a diákok egy része sajnos nem itt jár iskolába, kétezren inkább Budapestre ingáznak. A bővítéssel és modernizálással pont az a célunk, hogy a szülőket rávegyük arra, hogy helyben taníttassák gyermekeiket. Most sincs létszámproblémánk, de a felújítás után még több érdi tanulhatna a meglévő nyolc iskolában. Szeretnénk, ha hétszáz-hétszázötven fős intézmények működnének, ezeknek a fenntartása a leggazdaságosabb” - mondja Segesdi János, Érd alpolgármestere.

Kiköltöznek a városból a kisgyermekes családok

Kocsis János Balázs településszociológus szerint nem meglepő, hogy a Budapest környéki települések iskolaépítésbe vagy -bővítésbe kezdenek. „A Budapestről való kiköltözés mértéke alig-alig csökkent az utóbbi időben, még mindig nagyon sokan döntenek úgy, hogy pár kilométerre a fővárostól telepednek le. Jellemzően még mindig a kora harmincas, kisgyermekes családok választják az agglomerációba tartozó városokat, falvakat, ezért az iskolákban tanulók létszáma is folyamatosan emelkedik, úgyhogy ezeken a területeken biztosan nem zárnak be iskolát azért, mert nincs elég gyerek” - mondja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szociológia tanszékének egyetemi adjunktusa.

„Az iskoláknak és a fenntartóknak fel kell készülniük arra, hogy a jövőben is egyre több diákot kell majd fogadniuk. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a szülők eleinte behordják gyermekeiket budapesti iskolákba, de jellemzően egy-két év múlva felhagynak ezzel, és inkább helyi intézménybe íratják be őket” - teszi hozzá a településszociológus.

Alternatív iskolák: egyre népszerűbbek

Egyre népszerűbbek az alternatív iskolák is, az agglomerációban lévő oktatási intézmények mellett ezeket sem fenyegeti a bezárás az alacsony gyermeklétszám miatt. Az [origo] által megkérdezett igazgatók szerint ugyanis a szülők egyre nyitottabbak a hagyományostól eltérő pedagógiai módszerek iránt. A többségükben a kilencvenes években nyolc-tíz diákkal létrehozott intézményekben megsokszorozódott a tanulók száma, így ők is iskolaépítésbe fognának – ha lenne rá pénz, és a helyi önkormányzatok is segítenének.

„Három éve kezdtünk el foglalkozni az új épülettel, már készen volt a tervrajz, amikor Debrecen önkormányzata úgy döntött, mégsem járul hozzá, hogy a tőlük bérelt területen felépítsük az iskolánkat, pedig így a város is gazdagabb lenne egy új épülettel” - mondja Jenei Edit, a debreceni Napraforgó Waldorf Iskola vezetője. Az eredetileg általános iskolaként induló intézmény ma már gimnáziumként is működik, a százötven diák pedig nem fér el a jelenleg is a várostól bérelt épületben. „Már most több telephelyet használunk a helyhiány miatt, ez pedig nagyon megnehezíti a munkánkat. Ami bánt minket, hogy az önkormányzat úgy érzi, konkurens iskolát támogat, ha engedélyt ad az építkezésre. Hasonló okból az sem merült fel eddig, hogy a már bezárt oktatási intézmények egyikét engednék át nekünk, természetesen bérleti díj ellenében" - magyarázza.

Diákok a debreceni Waldorf-iskolában - nem támogatják őket

„Nem tagadható, hogy van érdekellentét az önkormányzati és az alternatív iskolák között, mivel nem jut mindenhová annyi gyerek, amennyi a meglevő kapacitásokat kitöltené. De hát nem is az a gyerekek dolga, hogy kész tantermeket töltsenek meg, státuszokat őrizzenek meg, nem ezért születnek erre a világra. Sokkal fontosabb, hogy olyan iskolába járhassanak, ami a legjobb nekik, ahol testi-lelki-szellemi fejlődésük kiteljesedhet” - magyarázza az iskola vezetője.

Nemcsak a debreceni, hanem a pesthidegkúti és a solymári iskola is építkezésbe fogna, ha lenne rá lehetőség – utóbbiba az 1994-es alapításkor még csak nyolcan jártak, ma már azonban kétszázhetven diák tanul a tizenhárom évfolyamon, köztük számos különleges bánásmódot igénylő fiatal, ezért szükség lenne különtermekre, ahol velük is foglalkozni tudnak. Ebben a tanévben a szülők, a tanárok és az iskolafenntartó alapítvány együttes munkájával meg is kezdték az építkezést. Ahogy Pilisszentlászlón is. A régi épületet a többi iskolához hasonlóan ők is kinőtték, most újat építenek, méghozzá szalmából. Olyan anyagot kerestek, amely olcsó, és amelyből szakemberek segítségével laikusok is képesek házat emelni – pénzhiány miatt Pilisszentlászlón a tanárok és a szülők építik az új iskolát. 

Csak pénzre van szükségük

Pénz, pénz, pénz - csak erre lenne szükségük az agglomerációs településeknek és az alternatív oktatási intézményeknek. Ugyan 2008 őszén Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Magyarország nagy iskolaépítési korszakáról beszélt, az [origo]-nak nyilatkozó településvezetők és igazgatók egy része szerint nem volt elég az erre fordított összeg, a közeljövőben pedig - úgy tűnik - nem indítanak hasonló programot.

A szinte kivétel nélkül alapítványi fenntartásban működő alternatív iskolák számítanak a szülői és alapítványi anyagi segítségre. Debrecenben téglajegyet bocsátottak ki, aki ezt megveszi, hozzájárul az új épület felhúzásához, Pesthidegkúton, Solymáron és Pilisszentlászlón is várják a szülői adományokat. "Cserébe" a szülői szervezeten keresztül vétójoguk van a diákokat érintő döntésekben. Az önkormányzatoknak pályázati lehetőség nélkül azonban esélyük sincs az építkezés elkezdésére, a kisgyermekes szülőket sokkal nehezebben tudják mozgósítani, mint a már meglévő iskolai közösségek.