Mérnöki, informatikus és vegyész végzettséggel a legkönnyebb elhelyezkedni, de pénzügyesként és nyelvtanárként sem lehetetlen gyorsan állást találni - állítják az [origo]-nak nyilatkozó karrier-tanácsadók. A válság nem változtatta meg a munkaerő-piaci helyzetet: a piacképes diplomával rendelkezőknek most sem kell aggódniuk.

Ugyan a cégek a jelenlegi gazdasági helyzetben kétszer is meggondolják, hogy felvegyenek-e új munkatársakat, akinek piacképes diplomája van, az nagy valószínűséggel most is talál állást – állítják egybehangzóan az [origo] által megkérdezett személyzeti tanácsadók és hr-szakemberek.

„A gazdasági válság számottevően nem változtatott a keresett szakmák listáján. Műszaki, informatikai, orvosi, egészségügyi, pénzügyi és egyes természettudományos végzettségekkel még mindig viszonylag könnyen el lehet helyezkedni” - mondja Juhos Andrea karrier-tanácsadó, akinek tapasztalatait a a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete és az Educatio Kht. közös, 2008-as felmérésének adatai is alátámasztják. A megkérdezett több mint háromezer vállalatvezető úgy nyilatkozott, komoly szakemberhiány van gépész- és villamosmérnökökből, de a jövőben sok termelésirányító-, közlekedési- és vegyészmérnökre, valamint gazdaságelemzőre, logisztikusra és pénzügyesre is szükség lesz.

Nem a bekerülni, hanem bent maradni nehéz

Az előző évekhez képest több hallgató választja a biztos megélhetéssel kecsegtető szakmákat – a bejutás ugyanis a piacképes diplomát adó szakokra sem lehetetlen: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mérnök szakjaira tavaly már 337 ponttól, egyes felsőoktatási intézmények informatikai képzéseire pedig már 290 ponttól be lehetett kerülni. Ezek pedig jóval alatta maradtak például az Eötvös Loránd Tudományegyetem népszerű, de a gyors elhelyezkedéssel kevésbé biztató szociológia és kommunikáció szakok ponthatárainak. Igaz, hagyományosan nehéz a bekerülés az általános orvosi szakokra – a Debreceni Egyetem orvosi képzéséhez 2008-ban 417 pont kellett.

„Ha az ember sokat tanul az érettségire, tényleg nem lehetetlen bejutni ezekre a szakokra. Az igazi nehézségek az egyetemen kezdődnek, bent maradni ugyanis nagyon nehéz. Lehet, hogy a munkavállalók azért is kedvelik például a pénzügyi vagy a műszaki diplomásokat, mert tudják, hogy aki eljut a záróvizsgáig, annak tényleg rengeteget kellett tanulnia” - mondja Kiss Máté, aki négy éve végzett gépészmérnökként. Az Educatio Kht. felmérése szerint a három-, illetve ötéves tanulás megéri – a 2008-as adatok azt mutatják, hogy a műszaki és az informatikai végzettségűek vélekednek úgy legnagyobb számban, hogy a diplomaszerzést követő egy-két éven belül el tudnak helyezkedni a szakmájukban. A végzősök közel kilencven százaléka mondta azt, hogy nem tart a munkanélküliségtől.

Műszaki és informatikai képzés – biztos út a munkahelyre?

„Az idei tavaszi Műegyetemi Állásbörze adatai szerint a legkeresettebb végzettségűek jelenleg a villamosmérnökök, a börzén nekik szólt a meghirdetett állások negyede. Őket követik az informatikusok, a gépészmérnökök és a műszaki menedzserek” - mondja Kroknay Szabó Mária, a BME állásbörzéjének szóvivője. Nem véletlen, hogy idén mérnök informatikusnak több mint háromezren, gépészmérnöknek kétezer-ötszázan, villamosmérnöknek ezerötszázan, műszaki menedzser szakra pedig ezeregyszázan jelentkeztek. Állás pedig van bőven: ha Magyarországon nem akar vagy nem tud elhelyezkedni a frissdiplomás mérnök, külföldön még mindig van lehetősége, ha beszél idegen nyelveket. Németországban és Hollandiában ugyanis több tízezres szakemberhiány van.

„Az informatikusok is viszonylag könnyen tudnak állást szerezni, de az tény, hogy a cégek elsősorban azokat a diplomásokat várják, akiknek nem csak általános informatikai, hanem speciális tudásuk van” - mondja Szathmári Ádám, a Job Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője. „A JAVA-fejlesztőket, szoftverfejlesztőket, a multimédia-fejlesztőket és a SEO-szakértőket például kifejezetten keresik a munkaadók” - teszi hozzá.

A műszaki és az informatikai területre nemcsak a könnyű elhelyezkedés, hanem a viszonylag magas pályakezdő fizetés is csábítja a fiatalokat – a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet felmérése szerint az informatikus frissdiplomások átlagosan bruttó 272 ezer, a villamosmérnökök bruttó 221 ezer forintot keresnek.

Orvosok: biztos állás, alacsony fizetés

Idén az orvosi és egészségügyi képzések sem veszítettek népszerűségükből: ápolás és betegellátás szakra ezerötszázan, általános orvosi képzésre több mint kétezren jelentkeztek. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint az orvosi pálya vonzó, ugyanis biztos megélhetést ad, és még mindig magas a szakma presztízse. „Általánosságban igaz, hogy szakemberhiány van mind orvosból, mind egészségügyi dolgozókból. Az viszont, hogy egy szakorvos mennyire könnyen tud elhelyezkedni, nagyban függ attól, hogy az ország melyik részén szeretne állást szerezni, és hogy milyen szakvizsgája van” - mondja a kamara elnöke. „A fővárost és az egyetemi városokat kivéve szinte mindenhol szükség lenne még orvosokra, és sok településen háziorvosból is hiány van” - teszi hozzá Éger István.

Évek óta jellemző tendencia, hogy az orvosi diplomával rendelkezők nemcsak a hazai rendelőintézetekben és kórházakban keresnek állást. Több százan próbálkoznak külföldön, és sokan vállalnak orvoslátogatói, gyógyszerismertetői állást is. „2008-ban annyi magyar orvos vállalt munkát külföldön, ahányan abban az évben végeztek a hazai orvosi karokon. Az Európai Unióban ugyanis minden további vizsga nélkül elfogadják a magyar diplomát” - mondja Éger István, hozzátéve: „Külföldön sokszorosát keresik meg az orvosok az itthoni bérüknek, de sokan a jobb munkakörülmények miatt döntenek úgy, hogy nem Magyarországon keresnek munkát”.

Pénzügy, számvitel: a válság miatt több az állás

„Ugyan a gazdasági végzettséget igénylő pozíciók telítettek, a BME 2009-es tavaszi állásbörzéjén úgy tapasztaltuk, hogy a válság miatt megnőtt az igény a pénzügyi területen dolgozókra, elemzőkre és könyvelőkre” - mondja Kroknay Szabó Mária, akinek véleményével egyetértenek a karrier-tanácsadók is. Pénzügyi tanácsadóként, könyvvizsgálóként vagy könyvelőként most is lehet állást szerezni. Igaz, utóbbihoz egy könyvelői tanfolyamot is el kell végezni, amely legalább száz-kétszázezer forintos plusz költséget jelent. Szathmári Ádám személyzeti tanácsadó ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a szükséges képzettség mellett a komoly nyelvtudást is döntő. A cégek ezen a területen is előnyben részesítik azokat, akik két nyelvet beszélnek, az angol mellett legalább egy kisebb nyelvet is - a szakember szerint jó választás lehet a szlovák, a lengyel és akár a török is.

Átlagos pályakezdő bruttó munkabérek a versenyszférában
Informatikus, programozó: 272 ezer forint
Vegyészmérnök: 228 ezer forint
Villamosmérnök: 222 ezer forint
Marketing munkatárs: 220 ezer forint
Gépészmérnök: 205 ezer forint
Kereskedő, értékesítő, üzletkötő: 204 ezer forint
Logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó: 202 ezer forint
Közlekedési mérnök: 201 ezer forint
Könyvelő, számviteli munkatárs: 188 ezer forint
Gyártástechnológiai mérnök: 187 ezer forint
Termelésirányító mérnök: 185 ezer forint
Építészmérnök: 185 ezer forint
Gazdaságelemző: 182 ezer forint
Minőségbiztosító mérnök: 182 ezer forint
HR munkatárs: 181 ezer forint
Ügyfélkapcsolati munkatárs: 175 ezer forint
Építőmérnök: 174 ezer forint
Pénzügyes: 171 ezer forint
Termelésirányító közgazdász: 160 ezer forint
Egyéb asszisztens, ügyintéző: 142 ezer forint
Turisztikai és vendéglátó munkatárs: 135 ezer forint
Mezőgazdasági mérnök: 130 ezer forint
Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete

Természettudomány és idegen nyelv: van esély az állásra

„A természettudományi karon végző hallgatóinktól azt a visszajelzést kapjuk, hogy találnak állást maguknak, a biológusok, a vegyészek, a fizikusok és a matematikusok is viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni” - mondja Forgó Melinda, az ELTE Karrierintézetének vezetője, aki szerint a nyelvtanári szakon végzettek többsége is talál állást. „A végzettség azonban nem minden. A cégek odafigyelnek arra, mennyire motivált a jelentkező, milyen nyelveket beszél, mennyire tud csapatban dolgozni, és hogy szerzett-e bármilyen szakmai gyakorlatot egyetemi, főiskolai évei alatt”.