Több hétig tartó tanulás után, maximális tudás ellenére mégis megbuktatott a professzor? Ismeretlen tételsorból kérdez a tanár, vagy olyan szakirodalmat kér számon, amely nem szerepelt a hivatalos olvasmánylistán? Utánajártunk, mit tehetnek, hova fordulhatnak a hallgatók, ha úgy gondolják, sérültek jogaik a vizsgaidőszakban.

Sosem hallott kérdések, ismeretlen tételek, „pikkelő” professzor és túl kevés vizsgaidőpont – ezek a leggyakoribb hallgatói problémák a vizsgaidőszakban. Gyors közvélemény-kutatást végezve megkérdeztünk néhány főiskolást, egyetemistát arról, mit érdemes tenni ilyenkor, és egyáltalán megéri-e ilyen esetben reklamálni.

Mit tehet a hallgató, ha sérülnek a jogai?

Tízből kilencen azt válaszolták, hogy nem nagyon érdemes forszírozni a dolgot. A legtöbben attól tartanak, hogy később pont azért buktatják meg őket a vizsgákon, mert túlságosan is élni akartak jogaikkal. Persze ha már nem először történik hasonló eset, a hallgatók a Hallgatói Önkormányzathoz és az Oktatási Hivatalhoz fordulnának, ahol nagy eséllyel választ kapnak kérdéseikre. De olyanok is vannak, akik először a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatot tanulmányoznák át.

Olyan diákot azonban nem találtunk, aki már élt diákjogaival, és panasszal fordult az egyetem vezetéséhez vagy a hallgatói önkormányzathoz. Pedig szinte mindannyian érezték már úgy, hogy megalapozatlanul kaptak rossz jegyet házi dolgozatukra vagy vizsgájukra. A diákjogi hercehurcák között azonban találtunk egy városi legendát: az ELTE angol szakján egyszer az egész évfolyam összefogott és aláírásgyűjtésbe kezdtek, mert az egyik vizsgájukon több ezer oldalból kellett felkészülniük, a tanár pedig egy harminc perces teszttel mérte fel a tudásukat, amelyben megválaszolhatatlan kérdések tömkelege volt. Az aláírások gyűltek, ám a jegy és a vizsgakérdések változatlanok maradtak.

Mi az irányadó?

„Tanulmányi- és vizsgaügyekben az intézmény jár el első- és másodfokon is. A hallgatót és az intézményt sem mentesíti a jogszabály nem ismerete. Az intézményekben a tanulmányi- és vizsgaszabályzat határozza meg a jogokat és kötelességeket” – igazít útba az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

Tehát ha baj van, először ezt a dokumentumot lapozzuk át. Általánosan elmondható, hogy ez minden intézményben kimondja, hogy a vizsgahelyek száma a tantárgyat felvett hallgatók számának minimum kétszerese kell, hogy legyen. De azt is meghatározhatja, hogy a javító, illetve az ismétlő vizsgát a sikertelen vizsga után hány nappal lehet ismét letenni. Ez a Semmelweis Egyetemen például három nap.

Az is intézményenként eltérő, hogy hányszor lehet újra próbálkozni, de általában a sikertelen vizsgát még kétszer lehet újra felvenni, illetve tanévenként egy tárgyból harmadik alkalommal is lehet vizsgázni. Írásbeli vizsgák után a hallgatónak pedig lehetősége van megkeresnie oktatóját, hogy a vizsgakérdésekkel kapcsolatban kérdéseket tegyen fel.

És az egyik legfontosabb passzus: ha az első és a második alkalommal sem sikerül egy vizsga, és ugyanaz a tanár vizsgáztatott, harmadik alkalommal lehet más vizsgáztatót kérni, akkor is, ha a harmadik vizsgára csak a következő félévben kerül sor. Vannak olyan intézmények is, ahol már az első sikertelen vizsga után is kérhetünk másik vizsgáztatót vagy bizottságot.

„Nálunk ha egy hallgatónak nem sikerült a vizsgája, a második alkalommal már kérheti, hogy bizottság előtt vizsgázhasson. Bár bonyolultabb a szervezése, de ezt a lehetőséget akkor is megadjuk, ha írásbeliről van szó. Ilyenkor az adott vizsganapra a bizottság állítja össze a kérdéssort, majd annak a hallgatónak, aki kérte, a bizottság javítja ki a dolgozatát” - meséli Stribl Tünde, a veszprémi Pannon Egyetem Oktatásszervezési Igazgatóságának vezetője. Azt is hozzáeszi, hogy bár körülbelül tizenkétezer hallgatójuk van, félévente csak egy-két esetben szokták a hallgatók a bizottság előtti vizsgázást kérni.

Biztosság előtt is vizsgázhat a hallgató

A másik kérdéses pont az idegen nyelvi alapvizsga, amely bizonyos szakokon szükséges a továbbhaladáshoz. Ennek teljesítése kreditet nem ér, de államilag elismert nyelvvizsgával ki lehet váltani. Tünde szerint a hallgatók mára elfogadták, hogy ez is szükséges a sikeres félévhez, ha pedig még nem rendelkeznek nyelvvizsgával, az intézmény által meghirdetett órákat és számonkérést úgy fogják fel, hogy legalább ingyen tanulhatnak nyelvet.

A Pannon Egyetemen az első utóvizsgáért nem kell fizetni, de a másodikért is csak ezer forintot. Az UV-díjakból beszedett pénz a HÖK kasszáját gyarapítja. Egyébként az UV-díjak mértékét a felsőoktatási szabályzat csak annyiban szabályozza, hogy az nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát, így intézményként változik, hogy mennyit kell fizetniük a hallgatóknak.

A HÖK is segíthet

A sikertelen vizsgázók nem szívesen mennek azonnal az oktatási igazgatóhoz, hiszen azonnal nyilvánossá válik a tanárok számára is, hogy a hallgatóknak problémáik vannak az egyik vizsgáztatókkal. Így sokan először a Hallgatói Önkormányzathoz fordulnak. „Leggyakrabban azért jönnek hozzánk, mert egy tárgyból nem hirdettek meg elég vizsgaidőpontot, vagy későn kerülnek fel a jegyek az ETR-be, és így akár egy másik tárgyból is csúszhatnak. Ilyenkor rögtön intézkedünk, és szerencsére mindig sikerül a diákok jogait érvényesíteni – mondja Huszka Annamária, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának tagja.

„Persze sokan olyankor is minket keresnek meg, ha a vizsga elbírálásával van gondjuk, hiszen ameddig csak lehet, titokban tartjuk a nevét, nehogy visszaüssön a dolog. Ilyen esetben az oktatási dékánhelyettest keressük fel, aki minden esetben kivizsgálja az ügyet. És általában arra is ad lehetőséget, hogy a diák más tanárnál vagy vizsgabizottság előtt vizsgázzon. Érdemes szólni, ha valaki úgy érzi, igazságtalanság történt vele, hiszen van kiút ebből a kilátástalannak tűnő helyzetből”.