A matematikai tanulmányok, amelyeket minél fiatalabb korban kell elkezdeni, az egyén gondolkodására, egész életszemléletére is kihatnak - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter agykutató-akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.

A tudós annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) elnökeként tárgyalt Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel egyebek közt a matematika és a természettudományos tárgyak oktatásáról, a felsőoktatás korszerűsítéséről.

Vizi E. Szilveszter elmondta, a tárgyalás alapját az úgynevezett Zöld Könyv képezte, amelyet az Oktatás és Gyermeksegély Kerekasztal dolgozott ki a magyar közoktatás megújítása érdekében. Az ajánlások között szerepel, hogy válság idején feltétlenül prioritásként kell kezelni az oktatást, amelynek meg kell felelnie az Európai Unión belüli gazdasági elvárásoknak, a piac igényeinek. Ez mindenekelőtt a természettudományos és műszaki diplomával rendelkezők számának növelését feltételezi. Míg Magyarországon ezer munkavállalóra 3,7 természettudományos vagy mérnöki végzettségű szakember jut, az Európai Unióban ennek a duplája - 7,4. Ugyancsak a duplája a szomszédos Szlovákiában, de Finnországban, vagy Svédországban a magyarországi háromszorosa ez a mutató.

"A modern gazdaság alapvető elvárása, hogy növeljük az ilyen képzettségű szakemberek számát, hogy annyi ilyen diplomás legyen, amennyire a hazai gazdaságnak szüksége van. Sajnos, jelen pillanatban ennek az elvárásnak a magyar felsőoktatási rendszer nem felel meg. Egyrészt mert lényegesen kevesebben jelentkeznek természettudományi és műszaki képzésre, másrészt a természettudományi diszciplínák nem szerepelnek a kötelező érettségi tantárgyak között. A Magyar Tudományos Akadémia is számtalanszor kifogásolta már ezt a gyakorlatot" - emelte ki Vizi E. Szilveszter.

A találkozón szó esett arról is, hogy a tudomány legújabb eredményeihez kell igazítania a felsőoktatási képzés tartalmát. "A tudomány, a tudós mindig a jövő technikájával, technológiájával foglalkozik, az oktatás pedig a múlt eredményeit jeleníti meg. A tankönyv két-három vagy akár öt-hat évvel korábban jelent meg, ezt kell az előadásokon pótolni. Ezért fontos, hogy az egyetemeken olyanok oktassanak, akik tudománnyal is foglalkoznak, mert így a jövő gondolkodásmódjával ismertetik meg a hallgatókat" - mutatott rá az akadémikus, megjegyezve, hogy az Európai Egyetemi Charta csak azt a felsőoktatási intézményt tartja egyetemnek, ahol kutatások is folynak.

Vizi E. Szilveszter a találkozón kifejtette, hogy teljesen elfogadhatatlannak tartja azokat a médiában újabban nyilvánosságot kapott elgondolásokat, amelyek szerint csak tizenkét éves kor után oktatnák komolyan a matematikát. "Az agyműködés sajátosságaiban rejlik, hogy mikor kell elkezdeni valamit oktatni, mikor lehet nagy tehetségeket kinevelni" - hangsúlyozta az agykutató. Ezekből a sajátosságokból kiindulva a matematikát igen korán kell elkezdeni oktatni. Ennek azonban nem csak a megszerzett matematikai ismeretek szempontjából van haszna.

"Köztudott, hogy a zenei, sakk és matematikai tehetség reprezentációja az agykéregben nagyon közel van egymáshoz. Világhírű sakkozók kiváló zenei, matematika képességekkel rendelkeztek. Portisch Lajos nemzetközi sakknagymester például kiváló énekművész" - magyarázta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy matematika nélkül "itt nem lesz zeneszerző, sakkozó".

A fiatal korban elsajátított matematikai gondolkodásmód egy életen keresztül megmarad, ezt nem lehet később pótolni. "Nagyobb a valószínűsége annak, hogy sikeres életpályát fut be az, aki nagyon fiatal korban kezdi elsajátítani a matematikát, a matematikai gondolkodásmódot. Nagyon érdekes, hogy az akadémikusok egy része matematikai versenyeken szerepelt sikerrel középiskolai tanulmányai során, noha később nem matematikusok lettek" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.