Kiváló eredményeket érnek el Hollandiában a bevándorlók lánygyermekei. Az elmúlt öt év adatai szerint a nem holland származású középiskolás lányok 51,6 százaléka továbbtanult, és megszerezte a bachelor diplomát.

Míg a bevándorlók közül egyre többen jelentkeznek egyetemre, a holland származásúak tanulási kedve folyamatosan csökken. Mindez azonban csak a lányokra igaz, a bevándorló szülők fiúgyermekei nem jeleskednek tanulmányi téren: alig 38 százalékuk kívánja tanulmányait valamely felsőfokú intézményben folytatni. Huug de Deugd, a Rotterdami Egyetem tanulmányi igazgatója úgy véli, a bevándorló diáklányok körében hihetetlenül erős a tanulási vágy. „Sokkal több az ambíció bennük, mint a fiúkban” – mondja Huug de Deugd. A Rotterdami Egyetemen hetven százalék körül van a nem holland származású hallgatók száma, akiknek a többsége a gyengébbik nemhez tartozik. „A lányok sokkal keményebben és elszántabban tanulnak, míg a fiúk lényegesen könnyebben adják fel a harcot, és fejezik be a tanulást” – magyarázza az oktatási igazgató.

A bevándorló családok lányainak teljesítménye annál is inkább figyelemre méltó, mivel igen sok akadállyal és nehézséggel kell megküzdeniük. Az első egyetemi évfolyamokon például húsz százalékkal több bevándorló hagyja abba a tanulmányaikat, mint ahány holland fiatal dobja be a törülközőt. Az idegen származású hallgatók ráadásul általában „első generációs diákok”, vagyis olyan szülők gyermekei, akik maguk nem végeztek egyetemet, de sok esetben a középiskolát sem fejezték be. A bevándorlók többsége rendszerint szerényebb anyagi körülmények között él, mint a hollandok, és nagy problémát jelentenek a nyelvi nehézségek, illetve a kulturális különbségekből fakadó gondok.

Huug de Deugd arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy a különböző országokból érkezett bevándorlói csoportok között vannak-e lényeges különbségek a tanulmányi eredményeiket tekintve. Főképpen azért nem tud erről a kérdésről nyilatkozni, mert a téma bolygatása hosszú időn át „nem kívánatosnak” minősült. Most azonban már lenne lehetőség alaposabban megvizsgálni, a világ mely tájairól érkező bevándorlók a sikeresek a tanulásban, és miért. „A tanulságok mindannyiunk számra érdekesek lehetnek” – szögezi le a Rotterdami Egyetem oktatási igazgatója.