Tomca 2009-07-03 09:19:49

Kedves Fruzsina, szerintem nagyon is helyes, hogy a 12. félév után fizetni kell. Különben ezt is egyesek megélhetésre használnák ki. Egyébként meg tanuljon a büdös kölke, ha már egyszer egyetemre jár. Nekem egyébként Varga Dániel "tanácsadó, szakértő" megjegyzése verte ki a biztosítékot: ...Nemcsak a költségtérítéses képzés tandíja jelent nagy terhet, hanem az olyan apróságok is sok pénzt elvisznek, mint a fénymásolás vagy a szórakozás... Szeretném, ha röviden összefoglalná, hogy mi a cikk problémafelvetése és mi lenne rá maga szerint a megoldás. A drága egyetem nem probléma, hiszen az egyetem ingyenes. A drága albérlet nem probléma, hiszen a koli kedvezményes. A drága fénymásolás nem probléma, hiszen ma már a legtöbb dolgot számítógépen kapják a hallgatók. A szórakozás sokba kerül, elismerem. Ez volna a lényegi mondanivaló?

Tomca 2009-07-03 09:18:27

Kedves Fruzsina, szerintem nagyon is helyes, hogy a 12. félév után fizetni kell. Különben ezt is egyesek megélhetésre használnák ki. Egyébként meg tanuljon a büdös kölke, ha már egyszer egyetemre jár. Nekem egyébként Varga Dániel "tanácsadó, szakértő" megjegyzése verte ki a biztosítékot: ...Nemcsak a költségtérítéses képzés tandíja jelent nagy terhet, hanem az olyan apróságok is sok pénzt elvisznek, mint a fénymásolás vagy a szórakozás... Szeretném, ha röviden összefoglalná, hogy mi a cikk problémafelvetése és mi lenne rá maga szerint a megoldás. A drága egyetem nem probléma, hiszen az egyetem ingyenes. A drága albérlet nem probléma, hiszen a koli kedvezményes. A drága fénymásolás nem probléma, hiszen ma már a legtöbb dolgot számítógépen kapják a hallgatók. A szórakozás sokba kerül, elismerem. Ez volna a lényegi mondanivaló?

Szabó Fruzsina 2009-06-18 14:00:39

Kedves Kenyeres Jolán! Mint láthatta, a szórakozás költségeit nem tárgyaltuk, nem részleteztük, ugyanis nem tartjuk az egyetemi tanulmányokhoz szorosan kapcsolódó költségnek. A célunk csupán az volt, hogy utánajárjunk, a valóban ingyenes felsőoktatás mennyibe kerül a családnak. Lehet, hogy Ön teljesen tisztában van a költségekkel, de sok család nem. Egyébként téved, nappali tagozaton is létezik olyan, hogy költségtérítéses képzés - persze nyilván mindenkinek el kell döntenie, hogy ezt tudja-e, akarja-e vállalni, vagy inkább újra leérettségizik, és jobb jegyekkel államilag finanszírozott képzésre megy. Abban egyetértünk, hogy gondot jelent, hogy sokan nem tudják időben befejezni a tanulmányaikat, de hogy tényleg tisztán lássunk, a hatodik év után ezt mindenkinek saját zsebből kell fizetni, 12 félévet finanszíroz az állam. A késésekről ajánlom korábbi cikkünket: http://oktatas.origo.hu/20090224/torvenytelen_a_plusz_dijak_szedese

kenyeres jolan 2009-06-18 13:50:07

És még valami: jelenleg a felsőokt. ingyenes. Azaz nem kell senkinek nappali tagozaton tandíjat fizetnie. Annak sem aki jómódú, annak sem aki végigbugdácsolja az éveket. Nagyon sokan az 5 évet 7-8 alatt végzik el, pedig semmi más dolguk nem lenne, mint tanulni. "Néhány éve már azért is fizetniük kell a hallgatóknak, ha a felvett tantárgyat nem az adott félévben végzik el"- ez nem jogos? tudatosság- na ez hiányzik. már akiből, az viszont fizessen. Szívesen olvasnék egy statisztikát arról, hogy vajon a szegényebb vagy a jómódúbb gyerekek felejtik el leadni időben az indexet, melyikük nem végzi el a felvett tantárgyat a félévben...vannak tippjeim

kenyeres jolan 2009-06-18 13:43:27

Nekem sem teljesen világos, hogy mi volt a cél ezzel a cikkel. Tele van közhellyel, felszínes és kicsit sem árnyalt. Igen a felsőokt. sokba kerül, lehet, hogy át kéne alakítani? ÁÁÁÁ, nem, dehogy, maradjon minden így, ahogy van. A kiadások közé biztosan nem számítanám be a szórakozást- ugyanis ez nem kötelező és mindig is drága mulatság volt berugni egy szórakozóhelyen.

Tomca 2009-06-16 11:21:30

Kedves Fruzsina, nem így gondolom. Én egy kifejezetten szegény családból származom. Az egyetemi éveim alatt a családban az egy főre jutó jövedelem nem érte el a létminimumot. Ennek ellenére nem volt kérdés, hogy az egyetemet el kell végeznem. Elő is tudtuk mindig teremteni erre is a pénzt, valamint a húgom egészségügyi szakközepére is, amire a HID-at is megcsinálta. El lehet gondolkodni az adott családnak, hogy mit szeretne: a gyereke egyetemet végez némi lemondással, pl. nem jár minden hétvégén a diszkóba, mindezt azért, hogy jól kereső álláshoz jusson később, vagy pedig elereszti magát most a család és a gyerekből pl. kamionsofőr lesz. Csodálkozom azon, hogy az lenne a cél, hogy minden ember egyetemet végezzen, miközben hétköznap a Mátyás pincébe, hétvégenként LSD partira járhat.

Szabó Fruzsina 2009-06-16 10:59:37

Kedves Tomca! Nem tudom, hol olvasta a cikkben azt, hogy havi ötvenezer megy el szórakozásra, ilyen sehol nem szerepel. Tény, hogy lehet csökkenteni a költségeket, de sajnos még így is nagy anyagi terhet jelent az egyetem vagy főiskola három, négy, öt éve egy kevésbé jó anyagi helyzetben lévő család számára. Nem így gondolja?

Tomca 2009-06-16 10:49:54

Nagyon meghökkentem az itt leírtakon. Sopánkodik a szerző azon, hogy a büfé-ruhatáros szakon van a gyerek költségtérítéses képzésen, és ezenkívül sokba kerül az albérlet. Erre a kérdésem, hogy minek jelentkezett oda? Miért albérletben van egyedül? Az is fura volt számomra, hogy a szórakozás havi 50 ezer Forintba kerül és ez tételként szerepel. A gyerek minek jár a Gundelbe minden héten? Vagy nem a Gundelbe jár, csak ennyibe kerül a söradagja, mert ennyire alkoholista? Tulajdonképpen miért nem kerül 13 millióba a képzés összesen? Hiszen a gyereknek terepjárót is kéne venni... Meg aranyozott bicikliláncot... És miért nem tanult a gyerek? Hogyhogy nem jutott be ingyenesen? Annyi a férőhely manapság mint a pelyva, a demográfiai hullám már rég elmúlt... Én a demográfiai hullám csúcsán képes voltam tanulmányi mentességivel bejutni az egyetemre. Bulizás helyett tanultam, albi helyett a szüleimmel laktam. Kitüntetéses diplomát szereztem és elmondhatom, hogy egész jó munkahelyem van. Mit fog csinálni viszont egy fizetéses ruhatár szakos hallgató, miután mindent lelejmolt a szüleiről, és a diákhitellel együtt elbulizta? Tulajdonképpen mi a szerzőnek a mondanivalója? Hogy támogassuk ezeket a szerencsétlen csöppségeket? Azzal egyetértek, hogy a koliért bizony fizetni kell, de havi egy tízest még elő lehet teremteni. Azzal is egyetértek, hogy a tankönyv sokba kerül, viszont ott a koliban a scanner, az Internet is megy, pdf-et meg lehet olvasni ingyenes Acrobat Readerrel. Így lehet redukálni a költségeket. Nekem pl. a Landau féle Fizika könyv is ilyen formában van meg. Így már ki lehet bírni az árát, meg hozzá is lehet jutni. Azzal is egyetértek hogy az oktatási rendszert 15 éve baltával verik szét. Viszont, ha az ember nem "használja ki" a kreditrendszer, a diákhitel, a BSc "lehetőségeit", hanem próbálja tartani a poroszos tanrendet, akkor még mindig el lehet végezni egy nívósabb egyetemet.

cluster 2009-06-15 22:54:43

Szerintem a fizetőssé tétel nem megoldás, az csak tovább növelné sokak indulóköltségét. Nálunk is megvan a feleződés, de vannak páran akik az előképzettségeket 1 év csúszással bepótolva jól haladnak, illetve bizonyos szakok tanterve miatt (pl ELTE Biológia) szinte lehetetlen időre végezni. Viszont elég sokan elfekvőként tekintenek az egyetemre a szociális és egyébb támogatásokért, ami sajnos a fejpénz miatt az egyetemek érdeke is. Amig ez nem változik addig nem érdeke az egyetemnek, hogy elitképzésre álljon rá. Inkább föl kéne nyomni az ösztöndíjakat, mert a mostani max 20 000 Ft nem ösztönöz egész féléves seggelésre.

egy-diak 2009-06-15 02:11:31

Hát sajnos egyet kell értsek az előttem szólókkal, az évfolyam félévente megfeleződik és nem véletlenül. Így is csodálkozom, hogy egyik másik, hogy jutott el a negyedik év végéig, államavizsgára... A költségekről pedig annyit, hogy a diákhitel mellett még kénytelen jellemzően valamilyen munkát is vállalni a diák, jómagam is. Szerencsére az első munkavállalás alkalmával az http://www.iskolaszovetkezetek.hu/ oldalon megtaláltam minden szükséges infót, meg hogy mire érdemes figyelni, diákmunkásként.

dominicus 2009-06-14 22:51:27

Egyetemi oktatóként sajnos azt látom, hogy a bekerülő diákok eléggé jelentős részének igen nagy gondjai vannak az anyag elsajátításával, egyáltalán, nem tudnak annyit OLVASNI, mint amennyit megkövetelne egy diploma megszerzése. Sok hallgató még a alapvető általános iskolai/középiskolai ismereteket is nélkülözi, így az órákon hiába próbálkozik az oktató az egyetemi anyag leadásával, mintha birkáknak beszélne: nem is értik, miről van szó, mert egyszerűen nincsen meg a megfelelő szintű alapismeretük hozzá. A legutóbbi vizsgán azzal szembesültem, hogy egy biológus hallgató nem tudta elmondani a szén-dioxid képletét (általános iskolás anyag). Én is ott látom a hibát, hogy a politikusok elhatározták, hogy egy korosztály 50%-ának diplomát kell szereznie (ha jól emlékszem, Pokorni minisztersége alatt) ami egy hatalmas marhaság. Egyszerűen statisztikailag nincsen ennyi ember, aki megfelelő intelligenciaszinttel bírna egy diploma megszerzéséhez. Lehet, hogy szentségtörésnek hangzik, de én a megoldást 2 részben látom: 1. Az egytemek és főiskolák akkreditációjának SZIGORÚ FELÜLVIZSGÁLATA) (egyes főiskolák informatikus, stb. karára 3-as a bekerült hallgatók matematika érettségi ÁTLAGA 3-as volt, tehát a hallgatók JÓ RÉSZE 2-es matematika érettségivel nyert felvételt) 2. A felvételi követelmények egységesítése és a tanulmányi alapú tandíj bevezetése. Így a szelekció a tanulásra, diplomaszerzésre ALKALMAS hallgatók felé fog eltolódni. Egy évfolyam 30-40%-a legyen tandíjmentes, a többi fizessen a képzésért. Aki nem tanul jól, nem képes teljesíteni, az igenis bukjon ki az egyetemről, és ne kapjon diplomát. Vagy fizessen az oktatásért.

Kovács János 2009-06-14 13:26:56

Én is úgy gondolom, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium és annak szinte megszámlálhatatlan egyéb intézménye, csak azért van, hogy maguknak kényelmes jól kereső állást biztosítsanak. Eredeti feladatukat egyáltalán nem látják el, hiszen semmilyen más szervezet annyi kárt nem okozott Magyarországnak, mint ezek. Tönkretették az oktatás minden szintjét. A felsőoktatást a kívánatosnak mintegy kétszeresére növelték, most pedig annak leépítését végzik kaotikus viszonyok közt. Részben ennek következménye a szakképzés leépülése, hiszen az új rendszerben, ha valakit érettségi utáni szakképzésre kényszerítenének, akkor az már inkább elmegy valami himi-humi főiskolára. De súlyos hiba volt a hagyományos szakmunkásképzés és szakközépiskolai képzés felszámolása is. A felnőttoktatás területén lényegében megszűnt a piac, nem a jó képzők válogatódnak ki, hanem a korrupcióban járatos szervezetek, akik az átláthatatlan pályázati rendszerben (különösen a munkanélküliek képzésében) érvényesítik kapcsolataikat. A közoktatásban nagy hiba volt a tanköteles kor 18 éves korra való felemelése. A nevelhetetlen, tanulni már nem akaró diákok révén az osztály többi tanulójának is lehetetlenné teszik a tanulását, még a pedagógusnak az idegrendszerét teszik tönkre. Az OKM és szerveik évtizedekre tönkretették Magyarország jövőjét. Kizárólag azzal foglalkoznak, hogy milyen magasztos célok hangoztatásával tömhetik tele a zsebüket. Úgy, mint a felnőtt képző szervezetek akkreditációja (mintha nem a piacnak volna a feladata a piac szereplőinek megítélése!). A tankönyvminősítés (mintha a pedagógus nem tudná kiválasztani, hogy miből taníthatna az adott osztálynak a legjobban!). A szakképzési hozzájárulás (vajon mire lett felhasználva, ha itt tart a szakképzés?). A kulturális járulék (rákényszerítik a magyarokat, hogy külföldön vegyék meg a kulturális járulékkal sújtott termékeket, mert ott olcsóbb), stb.