A természettudományos oktatás a világon mindenütt gondokkal küzd, nem csak Magyarországon, noha hazánkban az átlagosnál súlyosabbak a problémák - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke annak kapcsán, hogy kedden előadást tart Párizsban a világ akadémiáit tömörítő szervezet, az Interacademy Panel (IAP) e kérdésnek szentelt tanácskozásán.

A konferencia ötletével még 2008 októberében kereste meg a nemzeti akadémiák elnökeit az IAP vezetősége, amely levelében arra mutatott rá, hogy független tanulmányok sokaságának tanúsága szerint a világon a fiatalok többsége nem jut megfelelő természettudományos ismeretekhez. Márpedig csak a természettudományos ismeretekkel felvértezve képes az ifjúság megfelelni a XXI. századi tudásalapú társadalom kihívásainak, s élni annak lehetőségeivel. "A válság olyan mély, hogy erre minden országnak kell valamilyen választ adni" - jegyezte meg az MTA elnöke.

Kifejtette, hogy bár a gondok globálisak, Magyarország valószínűleg sokkal súlyosabbak a problémák. Ennek fő okát az Akadémia elnöke elsősorban a természettudományos tanárképzés helyzetében látja.

"Előadásomban azt emelem majd ki, hogy ennek a fő oka a természettudományos tanárképzés gondjaiban keresendő" - mondta, az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a 2009/2010-es tanévre egyetlen hallgató sem jelentkezett az ELTE fizikatanár-képzésére, de az egész országban sem haladja meg a jelentkezők száma a tíz főt. Ez a gond mára elérte a kutatóképzést, ahogy súlyos gondokat okoz a mérnökképzésben is. A jövendő mérnökök az iskolában nem mérnöki tudományokat tanulnak, hanem azok természettudományos alapjait sajátítják el. Alapos matematikai, fizikai, kémiai ismeretek nélkül nem válhat senki mérnökké.

"Ez még a művészetekhez legközelebb álló építészetre is igaz, az esztétikán túl az épületek funkcionális gépészeti megtervezését is el kell végezni, ami lehetetlen matematikai és fizikai ismeretek nélkül" - magyarázta Pálinkás József.

Kifejtette: a szakemberek még mindig óvatosak a javaslatok megfogalmazásában, még mindig olyan "puha" válaszoknál tartanak, hogy érdekesebbé kell tenni az oktatást. "Helyes, tegyük érdekesebbé a természettudományos tárgyak oktatását, de ne ringassuk magunkat illúziókba, hogy olyan érdekessé lehet ezt tenni, hogy versenyezni tudjon különböző szórakoztató műsorokkal. Nyilvánvaló, hogy a jelenleginél érdekesebbé kellene tenni, közelebb kell vinni a mindennapi élethez, de a színvonalból nem engedhetünk. Ha engedünk, akkor az már nem az a természettudományos oktatás lesz. Ezért én azt gondolom, hogy a piaci módszereket kell alkalmazni, ahol hiány van, ott növekszik az ár. Elmondom, hogy a megoldást a természettudományos tárgyakat oktató tanárok magasabb fizetésében látom. Ezzel a pályát újra vonzóvá lehet tenni, s akkor már lehet magasabb követelményeket támasztani, így elhivatott tanárok kerülnek a pályára" - mutatott rá Pálinkás József.

Hozzátette: Világunkat nagyon nagy mértékben a pénz, az anyagiak mozgatják. "Ezért, ha változást akarunk, akkor, ha tetszik, ha nem, jobb anyagi viszonyokat kell teremteni, amelyek növelnék a természettudományos pálya vonzerejét."

Emellett az is fontos, hogy a közvélemény értesüljön a tudományos pálya kínálta karrierlehetőségekről, a tudósok sikereiről, ennek bemutatása nem mindig megfelelő. Pálinkás József rámutatott, ebből a szempontból jó a Magyar Tudományos Akadémia Lendület elnevezésű programja, amely az idén hat kiemelkedő fiatal tudósnak kínál lehetőséget saját kutatócsoport megalapítására.

"A pályázaton nyertes fiatalok egyrészt jobb anyagi körülmények közé kerülnek, másrészt jelentős közfigyelmet kapnak. Ez a közfigyelem fontos elismerését jelenti annak a munkának, amelyeket az érintettek hosszú évek során befektettek a természettudományos pályán a siker reményében" - hangsúlyozta Pálinkás József.

Az 1993-ban létrehozott IAP mintegy száz nemzeti tudományos akadémiát, valamint regionális és globális tudományos egyesületet tömörít. Alapvető célja, hogy felhívja a döntéshozók és a nemzetközi közvéleményt a globális problémák tudományos vonatkozásaira.