Médiaművész, vaisnava jógamester és közszolgálati szakember – aligha akad túl sok olyan érettségiző, aki bármit is tudna ezekről a képzésekről. Hol a kacifántos elnevezések, hol egy-egy furcsa tudományterület lepi meg a felvételi tájékoztatót böngészőket. Az [origo] utánajárt, melyek 2009 legfurcsább egyetemi szakjai.

Melyek a magyar felsőoktatás legkülönlegesebb vagy  legfurcsább nevű szakjai? Ezt a kérdést tettük fel végzős középiskolásoknak, akik a felvételi tájékoztató átböngészése után egyöntetűen azt mondták, halvány sejtelmük sincs, mit tanulhatnak a hallgatók médiaművész vagy közszolgálati szakon, és mire jó a moderátor vagy a szcenikai szakasszisztens OKJ-s végzettség. Az [origo] most lerántja a leplet a kacifántos nevű képzésekről – lássuk, mit tanulhatunk, milyen végzettséget szerezhetünk 2009 legfurcsább szakjain.

Vaisnava jógamester szak

A vaisnava jógamester alapszak 2009 egyik újdonsága – igaz, aligha lesz többszörös túljelentkezés az első alkalommal szeptemberben induló szakon. Az érettségizők többsége nem hogy a szakról, de még az azt elindító Bhaktivedanta Hittudományi Főiskoláról sem hallott. Pedig a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége által alapított, államilag is elismert intézmény már 2001 óta működik Budapesten. A főiskola a hinduizmus vaisnava ágának filozófiáját, kultúráját oktatja, az első végzett teológusok 2005-ben kapták meg diplomájukat.

„A vaisnava jógamester képzésben helyet kapnak a jógaszentírások mellett a hindu vallásfilozófia alaptanításai, általános és speciális egészségtani ismeretek, a szanszkrit nyelv, és természetesen nagy óraszámban a különböző tradicionális jógatesthelyzetek, légzőgyakorlatok és relaxációs-meditációs technikák” - áll a főiskola tájékoztatójában. A felvételizőknek részt kell venniük egy felvételi beszélgetésen és egy gyakorlati vizsgán, valamint egy pszichológiai alkalmassági interjún. Aki megfelel a feltételeknek, az a hároméves alapszakon két szakirány, a dzsánya- és a bhakti-jóga közül választhat.

Médiaművész szak

Okleveles médiaművész – igencsak elbizonytalanodtunk a végzettség hivatalos megnevezése láttán, pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem szakján sem médiasztárokat, sem médiamogulokat nem képeznek. A furcsa nevű, 1993-ban indított ötéves mesterszakon olyan műformákat és művészeti technikákat sajátítanak el a hallgatók, amelyek a huszadik században jelentek meg. Az öt év során ezért nemcsak hagyományos művészetelméleti, művészettörténeti és rajz kurzusokon kell részt venniük, hanem programozást, webtervezést, filmkészítést, fotótechnikát és médiatörténetet is tanulnak. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tájékoztatója szerint a szak célja olyan médiaművészek képzése, akik képesek egyedi technikai megoldásokat igénylő művek és multimédia alkalmazások megvalósítására.

Közszolgálati szak

A közszolgálati alapszak a bolognai rendszer terméke, így nem csoda, ha az elnevezésről első hallásra semmi nem ugrik be az érdeklődő diákoknak.  A képzés ugyanis a hagyományos, ötéves rendszer három szakjának – az európai közszolgálati és üzleti szervező, a közszolgáltatási közgazdász és a nonprofit gazdálkodási szak – összeolvadásából jött létre. „A közszolgálati közgazdász képzés célja, hogy elsajátítsák a közszektor gazdaságtanának alapvető összefüggéseit, a költségvetési gazdálkodás és közszolgálati menedzsment alapfogalmait, a gazdálkodásra ható tényezőket és azokat a módszereket, amelyekkel ezt befolyásolni lehet” - áll az Országos Felsőoktatási Központ tájékoztatójában.

Kacifántos nevű felsőfokú szakképzések
Nemcsak az egyetemi szakok, hanem az OKJ-s képzések között is van jó néhány kacifántos nevű – tanácstalanul álltunk például a szcenikai szakasszisztens vagy a moderátor elnevezés előtt. Ez utóbbi végzettséggel a hallgatók szerkesztői, riporteri és műsorvezetői munkakört láthatnak el az elektronikus médiában, de dolgozhatnak színházakban, művelődési házakban is különféle rendezvények szervezőjeként, irányítójaként és műsorvezetőjeként. A másik, kissé kacifántos nevű szcenikai szakasszisztens képzettséggel a végzettek filmek és tévés produkciók készítésében vehetnek részt, ők gondoskodnak a szükséges berendezésekről, kellékekről és anyagokról.

A képzést hét felsőoktatási intézmény indította el, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara. Ez utóbbi szakleírása szerint a végzett hallgatók mintegy százezer intézményben helyezkedhetnek el: közintézményekben, önkormányzatoknál, non-profit szervezeteknél. Aki pedig mesterdiplomát szeretne szerezni a közszolgálati közgazdaságtanból, ezt is megteheti a közgazdálkodás és közpolitika mesterszakon.

Elektronikus ábrázolás szak

Az elektronikus ábrázolás sem tartozik a közismert szakok közé, pedig három főiskola – az Eszterházy Károly Főiskola, a Harsányi János Főiskola és a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kara - is indít ilyen képzést, és jelentkező is van bőven. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tájékoztatója szerint az alapszak „az elektronikus képalakítás gyakorlatát, a digitális képnyelv, a technikai kép, a tervezőgrafika, valamint a vizuális kommunikáció különböző területeit fedi le”. A hallgatók nemcsak a digitális és elektronikus eszközök használatát tanulják meg, elsajátítanak tipográfiai és tervezőgrafikai ismereteket is, sőt – többek között – kulturális antropológiát, filozófiát, művelődéstörténetet, vizuális kommunikációt és jogot is tanulnak, de a három év alatt részt kell venniük egy kéthetes művésztelepi gyakorlaton is.

A szakra csak azt veszik fel, aki teljesítette az alkalmassági és gyakorlati vizsgát: a jelentkezőknek egy tanulmányrajzot kell készíteniük, illetve egy általános műveltségi tesztet kell kitölteniük. „Végzős hallgatóink grafikai stúdiókban, reklámügynökségeknél helyezkedhetnek el, a régi elnevezés szerint alkalmazott grafikusként dolgozhatnak” - mondja Tóth Yoka Zsolt grafikus, a Harsányi János Főiskola elektronikus ábrázolás képzésének szakvezetője. „Mivel a főiskolán idegenforgalmi képzés is folyik, a hallgatók valós feladatokat oldhatnak meg, például megtervezhetik egy hotel vagy egy étterem weboldalának, étlapjának arculatát. Aki pedig szeretne, tovább is tanulhat mesterképzésen” - magyarázza.