Több tízmillió forinttal tartozik volt tanárainak a győri Vocational Academy. Az alapítvány 2007-ben több mint tíz kisiskolát vett át, ám fenntartani nem tudta azokat: nem fizették be a közüzemi számlákat, a pedagógusok hónapokig nem kaptak fizetést, volt olyan intézmény, ahol tanév közben szűnt meg az oktatás.

„Több millió forinttal, háromhavi fizetésünkkel és a végkielégítésünkkel tartozik nekünk a Vocational Academy Alapítvány. De legalább már vége az alapítvány ámokfutásának. Mind a falunak, mind a pedagógusoknak, mind a helyi oktatásnak rengeteg kárt okoztak az alatt az egy év alatt, amíg ők voltak az iskola fenntartói” - mondja Szőke Katalin, a sopronkövesdi általános iskola igazgatója.

Sopronkövesd: rosszul jártak a pedagógusok

A Győr-Moson-Sopron megyei, alig több mint ezer lakosú település 2007 nyarán döntött úgy, hogy az egyre csökkenő gyereklétszám miatt alapítványi kézbe adja az iskolát. Azt remélték, hogy az intézmény a környék oktatási centrumává válhat, és így megmenekülhet a bezárástól. A falu a Vocational Academy Alapítványt választotta. „Nagyon szép dolgokat ígértek, számítógépeket, az iskola fejlesztését és bővítését, a tanároknak ingyenes angol nyelvoktatást, sőt ingyenes angliai utazást. Persze mindebből semmi nem valósult meg, ráadásul a gondok már 2007 novemberében elkezdődtek. Hónapokig nem kaptunk fizetést, a decemberi, januári és februári bérünket áprilisban utalták, azóta pedig egy fillért sem láttunk az alapítványtól” - magyarázza az igazgató. A sopronkövesdi pedagógusok ügye azóta a munkaügyi bíróság előtt van, tizenhárom tanár anyagi követeléseit már jogosnak is ítélte a bíróság. „Ennek ellenére remény sincs a pénzre, de legalább az iskola újra normálisan működik, az önkormányzat visszavette az alapítványtól a fenntartói jogokat” - mondja Egyházi István, Sopronkövesd polgármestere.

Pórul járt települések

Nem csak a sopronkövesdi iskola tanárai jártak rosszul, jelenleg összesen hetven pedagógus ügye van a munkaügyi bíróságok előtt. 2007 nyarán ugyanis összesen tizennégy Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei település döntött úgy, hogy alapítványi kézbe adja iskoláját vagy óvodáját. Sok településen ekkor már olyan alacsony volt a gyereklétszám, hogy az önkormányzatok képtelenek voltak kigazdálkodni az intézmények fenntartásához szükséges pénzt. Azt azonban mind a szülők, mind a települések vezetői szerették volna, ha helyben marad az iskola.

Az önkormányzatok a győri Vocational Academy-vel kezdtek tárgyalni, az alapítvány ajánlata ugyanis nagyon ígéretesnek hangzott: a gyereklétszámtól függetlenül mindenhol garantálták a helyben oktatást, és arra a támogatásra sem tartottak igényt, amelyet a törvény szerint az iskolafenntartás jogát átadó önkormányzatnak kellene fizetniük a fenntartónak. Az alapítvány vezetője azt ígérte a polgármestereknek, enélkül is tudják működtetni az intézményeket.

Már ameddig. A legtöbb iskolában már tanévkezdés után két hónappal gondok voltak, az alapítvány sok helyen sem a pedagógusok bérét, sem a közüzemi díjakat nem tudta időben kifizetni, ezért az önkormányzatokhoz fordult. Cirákon több hónapig a helyi költségvetésből fedezték a számlákat és a fizetéseket, Osli és Vitnyéd is vállalta a közüzemi számlák kiegyenlítését, ahogy Kunsziget is. Nem tudta viszont kifizetni a milliós hozzájárulást Újkér és Sopronkövesd. Mindkét településtől évente huszonöt millió forintot kért volna a Vocational Academy, az önkormányzatok azonban nem fizettek.

Több helyen hónapokat késtek a fizetések, ezért számos pedagógus és technikai dolgozó felmondott. A vitnyédi óvodában márciusban rendkívüli tavaszi szünetet kellett elrendelni, mert az összes óvónő beadta felmondását, Osliban tanév közben szűnt meg a felső tagozat, a diákok a kapuvári Páli Szent Vince Általános Iskolában fejezték be az évet. A pedagógusok többsége tavasztól már egyáltalán nem kapott fizetést, ezért a munkaügyi bírósághoz, az oktatási ombudsmanhoz, a megyei jegyzőhöz és az Oktatási Hivatalhoz fordultak. Ez utóbbi az iskolákban talált jogsértésekért közel egymillióra büntette meg a Vocational Academyt.

Fizetés nem, csak fizetési bizonylat volt

Az [origo]-nak nyilatkozó tanárok szerint ugyanis nemcsak a fizetéssel voltak gondok. „Már az első héten kiderült, hogy a kötelező huszonkét óra helyett minden tanítási napon délután négyig kell dolgoznunk, ráadásul a közalkalmazottak számára a törvény által előírtnál jóval alacsonyabb fizetésért” - mondja Ambrus Terézia, a vági általános iskola volt magyar-történelem szakos tanára. A Győr-Moson-Sopron megyei település iskoláját a többi faluhoz hasonlóan a Vocational Alapítvány vette át, és – legalábbis papíron – két tannyelvű intézményként működtette. „Pedig decembertől más szakos tanárok tartották a nyelvórákat, mert a nyelvszakos kollégák felmondtak, hiszen nem kaptak időben fizetést. Ugyanebben a hónapban már a konyhai és takarító személyzet is felmondott, ezért innentől mi, tanárok osztottuk ki az ételt, mi mosogattunk, majd délután négytől mi takarítottuk ki az iskolát. Ugyan több ember munkáját láttuk el egyszerre, még a saját fizetésünket sem kaptuk meg. De a fizetési jegyzéket minden hónapban átadták, mintha kifizették volna a bérünket” - teszi hozzá.

Egymilliós büntetés az Oktatási Hatóságtól
Az Oktatási Hatóság 2008. február 12. és március 12. között ellenőrizte a Vocational Academy által fenntartott oktatási intézményeket – tizenegy óvodát, tizenhárom általános iskolát, egy alapfokú művészetoktatási intézményt, ez szakközépiskolát és egy kollégiumot. A hivatal a legsúlyosabb jogsértéseket a pedagógusok foglalkoztatása terén tapasztalták, az alapítvány a pedagógusok óraszámának, túlmunkadíjazásának, pótszabadsága kiadásának terén a jogszabályi előírásoktól eltérően járt el, nem tartotta be a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket annak ellenére, hogy azok a nem állami, nem önkormányzati intézményekben is kötelezőek. Bebizonyították, hogy a személyi feltételek bizonytalansága veszélyezteti a működést, a szakos ellátottság hiánya miatt egyetlen intézménytípusban sem biztosított a teljes körű szakrendszerű oktatás.
Forrás: Oktatási Hivatal

A Pedagógusok Szakszervezete szerint az alapítvány sem osztályfőnöki pótlékot, sem túlóra- és helyettesítési díjat nem fizetett, a munkaszerződések nem tartalmazták a bérek kifizetésének határidejét és az óradíjat, az iskolák átvételekor pedig megszüntették a tanárok közalkalmazotti státuszát is. Az alapítvány a családi pótlékot sem fizette ki a dolgozóinak, pedig csupán tovább kellett volna utalni az államkincstártól kapott összegeket. A Pedagógusok Szakszervezetének egyik, nevét nem vállaló tagja szerint az alapítvány ráadásul olyan feltételeket teremtett, hogy a tanároknak le kellett mondaniuk szakszervezeti tagságukról. „Hamar feltűnt számunkra, hogy azok a tanárok, akik ezekben az átvett intézményekben dolgoznak, sorra lépnek ki a Pedagógusok Szakszervezetéből. Hiába kértük őket, hogy ne tegyék, féltek attól, hogy elvesztik az állásukat. Így persze senki nem tudta őket megvédeni ebben a jogsértő helyzetben” - magyarázza a szakszervezeti tag.

Az alapítvány vezetője tagad

A Vocational Academy vezetője tagadja, hogy arra kérte volna a pedagógusokat, hogy lépjenek ki a szakszervezetből. „Soha nem érdeklődtem az átvett iskoláknál, hogy működött-e ott szakszervezet, erről nem is tájékoztatott senki. Mivel nem tudtam, hogy vannak-e szakszervezeti tagok, a tagságot sem én, sem más munkatársam meg nem tiltotta, a kilépésre sem kértünk senkit” - mondja Nagy Ottó László, aki a kiegészítő normatíva hiányával indokolja a kisiskolákban kialakult siralmas anyagi helyzetet. „Amikor átvettük az intézményeket, előzetes költségvetést készítettünk, amelynek bevételi oldalán három fő forrás szerepelt: az állami normatíva, a kiegészítő, kistérségi normatíva és egyéb bevételek, mint például szülői vagy önkormányzati befizetések, adományok. Azért állapodtunk meg úgy az iskolákkal 2007 nyarán, hogy nem tartunk igényt az önkormányzat által fizetendő hozzájárulásra, mert ezek a bevételek elegendőek lettek volna a működtetésre. A kistérségi normatívához azonban csak akkor férhettünk volna hozzá, ha a kistérség vagy az oktatási minisztérium köt velünk közoktatási megállapodást.  A kistérség érintett tagönkormányzatai azonban nem voltak elég erősek, hogy elérjék a megállapodás megkötését. Ez okozta az anyagi problémákat mindegyik iskola esetében” - magyarázza Nagy Ottó László, aki azt állítja, a családi pótlékot pedig azért nem kapták meg a tanárok, mert a számlavezető bank a beérkezett pénzt inkasszóra utalta az alapítvány engedélye nélkül. „Ezt az összeget még nem sikerült teljesen pótolnunk, de harmadát már kifizettük, és forrásaink függvényében folyamatosan pótoljuk” - teszi hozzá. Az alapítvány elnöke az [origo] többszöri megkeresésére sem adta át közhasznúsági jelentésüket, a 2007-es évről szóló a mai napig nincs fent a Vocational Academy honlapján.

Élet a Vocational Academy után

Az iskolákon az ígéretek már nem segítettek, a 2007-2008-as tanév végén sorra zártak be: a vitnyédi és az osli felső tagozatos diákok Kapuváron tanulhattak tovább, csak az alsó tagozat maradt helyben, de már nem az alapítvány fenntartásában. A ciráki és a gyórói gyerekek Mihályiban kezdték a következő tanévet, a rábapordányi iskola pedig a bágyogszováti iskola tanintézményeként működik tovább, az önkormányzat egyedül ugyanis továbbra sem tudta biztosítani az oktatást. A szanyi oktatási intézmény a várpalotai iskolát bízta meg a helyi gyerekek tanításával, Marcaltőn az evangélikus egyház, Sopronkövesden pedig az önkormányzat vette át, vette vissza az iskolát.

Vágon is balul sült el az iskolamentési kísérlet

A balul elsült iskolamentési akciót a vidéki kisiskolák közül egyedül a kunszigeti intézmény vészelte át – igaz, ott a helyi önkormányzat a kistérségi kiegészítő normatíva hiányát folyamatosan pótolja. A csornai és a kapuvári intézmények azonban jelenleg is komoly anyagi problémákkal küzdenek. Azt az alapítvány vezetője sem tagadja, már nem tudják finanszírozni a két épület költségeit a bevételeikből, ezért megvizsgálják, milyen másik épületbe vagy más településen működő iskolájukba tudják elhelyezni a diákokat.

A mai napig több mint harminc pedagógus vár elmaradt fizetésére, végkielégítésére és egyéb juttatásaira – hiába ugyanis a munkaügyi bíróság határozata, az alapítvány számláján nincs pénz.  Nagy Ottó László már 2008 tavaszán úgy nyilatkozott, ahogy most: jelentős ingatlanvagyonuk értékesítésével próbálnak pénzt szerezni. Az alapítvány álláspontja szerint ugyanakkor nem illeti meg a végkielégítés azokat, akik ugyanabban a munkakörben, legtöbbször ugyanabban az épületben, egyetlen nap megszakítás nélkül továbbdolgoztak. „Ők kvázi jogfolytonos munkavégzőknek tekinthetők, így nem jár nekik végkielégítés, erre 1990 óta vannak precedens értékű lezárt példák” - mondja a Vocational Academy vezetője.

Ambrus Terézia szerint még mindig azok jártak a legjobban, akik – hozzá hasonlóan - peren kívül egyeztek meg az alapítvánnyal. „Másfél millió forinttal tartoztak nekem. Amikor egy részét kifizették, aláírattak velem egy nyilatkozatot, hogy a Vocational Alapítvány minden tartozását kiegyenlítette, több pénzt nem követelhetek. Pedig valójában még több havi túlóradíjjal és étkezési hozzájárulással is tartoznak nekem” - mondja a pedagógus, aki úgy tudja, akik nem egyeztek meg peren kívül Nagy Ottóval, eddig egyetlen fillért sem kaptak.

Az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó tanárok elkeseredettek. Úgy látják, hiába az Oktatási Hivatal büntetése és a megyei jegyző vizsgálata, nekik halvány reményük sincs arra, hogy megkapják a pénzüket. Pedig sokan – állításuk szerint az alapítvány vezetőjének tanácsára – több százezres hitelt vettek fel, hogy átvészeljék a fizetés nélküli hónapokat.