Nem volt kellőképpen előkészített a többciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállás - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló vizsgálatában.

Az ÁSZ megalapozott, a társadalmi-piaci viszonyokhoz igazított felsőoktatási stratégia kidolgozását javasolta a kormánynak. A vizsgálat a törvény súlyponti előírásainak rendszerszemléletű ellenőrzésére és a 2005-2008 közötti időszakra irányult, s kiterjedt az Oktatási és Kulturális Minisztériumra, az Oktatási Hivatalra, valamint az állami, egyházi és magán felsőoktatási intézményekre.

A felsőoktatási törvény végrehajtásaként - összhangban az ágazati célokkal - megtörtént a többciklusú képzési rendszerre való átállás, amely azonban nem volt kellően előkészített. Az alap- és mesterképzés kialakítása időben eltért egymástól, ami az egymásra épülő szakstruktúra létrehozását megnehezítette - áll az összegzésben.

A vizsgálat során megállapították, hogy a 2005-ben elindított alapképzési szakok többségének képzési gyakorlata szétaprózódott, párhuzamos képzések vannak. Példaként említik, hogy kommunikációs és médiatudományi alapszakot tizenkilenc, gazdálkodási és menedzsment alapszakot huszonnyolc intézmény indított. A képzési szerkezet munkaerő-piaci prognózisok hiányában nem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek.

Az elhelyezkedést közvetítő szervezetek a pedagógus, közgazdász és menedzser szakokon tíz-harminc százalékos, a jogász és bölcsész szakokon harminc-ötven százalékos túlkínálatot jeleztek a múlt év végén. A törvény által előírt - a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát segítő - diplomás pályakövetési rendszer kialakításában nem történt érdemi előrelépés - közölte a számvevőszék.

Az ÁSZ szerint a törvényben biztosított tizenkét féléves képzési idő nem ösztönzi a hallgatókat tanulmányaik mielőbbi elvégzésére, ami pazarló állami támogatást jelent és a hallgatói teljesítmények színvonalának csökkenését eredményezi. Az ellenőrzött időszak éveiben több tízezres létszámkülönbség mutatkozik az utolsó évfolyamos és a diplomát szerző hallgatók száma között.

A felsőoktatásról teljes körű adatszolgáltatást előirányozó felsőoktatási információs rendszer (FIR) működése - huszonnyolc százalékos intézményi adat feltöltöttségével - a 730 millió forintos állami támogatás ellenére sem tekinthető eredményesnek, mert használhatósága erősen korlátozott.

A felsőoktatás rendszerét a 2008/2009-es tanévben hetvenegy intézmény (harminc állami, huszonhat egyházi, tizenöt magán vagy alapítványi) alkotta, a képzésben részt vevő hallgatók száma 381.019 volt. Az Európai Unió tagállamaiban 2007-ben a felsőoktatásra a GDP 1,2 százalékát költötték átlagosan, Magyarországon ez az arány csak egy százalékot ért el.

Mint írták, a felsőoktatási normatívák meghatározása nem a képzéshez szükséges költségek vagy teljesítménykövetelmények alapján, hanem bázisalapú finanszírozásként a hallgatói létszámhoz rendelten történik. Az állami intézményeknél tavaly bevezetett hároméves fenntartói megállapodási rendszer az eddigi tapasztalatok szerint nem ösztönzi az intézményeket az oktatás minőségének és a működés hatékonyságának javítására. Hozzátették: a megállapodásokban foglalt intézményi teljesítménykövetelmények nem egységesek, nem összehasonlíthatóak. A támogatások reálértékének megőrzésére irányuló állami kötelezettségvállalások nem teljesültek, elsősorban a képzések normatív támogatásának reálérték-csökkenése miatt.  A nem állami intézményeknél a fenntartókat a törvény nem kötelezi meghatározott mértékű fenntartói támogatásra.

A számvevőszék kitér arra is, hogy a felsőoktatás rendszere túlszabályozott, a törvény mellett azt több mint harminc kormányrendelet és miniszteri rendelet szabályozza gyakori módosításokkal. A felsőoktatási törvényt megalapozó szakmai programok nem számoltak kellő mértékben a demográfiai helyzetből adódó hallgatói létszámcsökkenéssel, valamint a létszám és az oktatási kapacitások összhangjával. (A 2008. évi hivatalos felsőoktatási kapacitás-akkreditáció 489 ezres hallgatói férőhelyet rögzített.)

Az ÁSZ a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasolta a kormánynak egy megalapozott, társadalmi-piaci viszonyokhoz igazított, felsőoktatási stratégia kidolgozását, különös tekintettel a képzési és intézményi szerkezetre, valamint az állami szerepvállalásra.

Az oktatási és kulturális miniszternek a felsőoktatás fejlesztési terveinek elkészítését és a képzési rendszer munkaerő-piaci prognózisok figyelembevételével elvégzett felülvizsgálatát indítványozták. Az ÁSZ szorgalmazta továbbá, hogy a tárcavezető kezdeményezze a finanszírozási rendszer átalakítását, a felsőoktatási információs rendszer és a diplomás pályakövetési rendszer jogszabályok szerinti kialakítását, működtetését.