Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) megfelelő tájékoztatást adott a többciklusú felsőoktatási képzés bevezetésekor, és a mesterszakok egységes követelményrendszere is kidolgozott volt - reagált közleményében az OKM az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön közzétett, a felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló vizsgálatára.

Fenntartásait fogalmazta meg az OKM a jelentés olyan megállapításaival szemben is, mint a differenciált minőségi bérezés elmaradása. Észrevételeit az OKM már az előkészítés szakaszában megfogalmazta, azok a véglegesített számvevőszéki jelentés mellékleteként, a tárca május 12-ei álláspontjaként nyilvánosak és mindenki számára elérhetőek – írták.

A szaktárca szerint "kategorikus megfogalmazás helyett differenciáltabb értékelést igényelnének" az ÁSZ olyan megállapításai is, mint "az országos pályakövetési rendszer kialakításában tapasztalható késedelem" vagy "a munkaerő-piaci prognózisok és a beiskolázáspolitika összehangolatlansága".

Meglátásuk szerint szintén differenciáltan kell vizsgálni az olyan új - több évtizedes felsőoktatási gyakorlatot megváltoztató - törvényi szabályozást, mint a többciklusú képzés, amelynek második, mesterképzési szakasza csak 2009 szeptemberében indul, vagy a hároméves fenntartói megállapodásokat.

Ugyanígy kell megközelíteni a képzési szerkezet átalakítását, az új felvételi rendszer bevezetését, és a támogatott félévek új rendjének egyidejű bevezetését is - tették hozzá.

A minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a 2005. évi CXXXIX. törvény, valamint módosításainak eredményessége, a gyakorlati megvalósulás két-három évében elsősorban a változás tendenciáinak megítélésére ad lehetőséget.

A szaktárca kijelentette: a jelentésben és mellékletében a felsőoktatási törvény végrehajtási időszakáról közzétett adatokkal alátámasztott tényszerű megállapításokat felhasználja intézkedési terve, stratégiája kidolgozása során.

Az ÁSZ jelentése megállapította: nem volt kellőképpen előkészített a többciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállás; a 2005-ben elindított alapszakok többségének képzési gyakorlata szétaprózódott, párhuzamos képzés valósul meg, s a képzési szerkezet a munkaerő-piaci prognózisok hiányában nem felel meg az igényeknek.

A vizsgálat a törvény súlyponti előírásainak rendszerszemléletű ellenőrzésére és a 2005-2008 közötti időszakra irányult, s kiterjedt az Oktatási és Kulturális Minisztériumra, az Oktatási Hivatalra, valamint az állami, egyházi és magán felsőoktatási intézményekre.