Az összes olyan tanári mesterszak elindul idén szeptembertől, amelyre szüksége van a magyar közoktatásnak, állítja az oktatási minisztérium. Az azonban aggodalomra adhat okot, hogy a fizika, kémia és biológia tanári mesterképzésre kevesen jelentkeztek. Sokak szerint tartani kell attól, hogy előbb-utóbb elfogynak az iskolákból a reáltanárok.

Közel kilencezren jelentkeztek idén tanári mesterszakokra – közülük azonban csupán alig több mint háromezer hallgatót vettek fel a képzésekre. A probléma nem a magas ponthatár és a túl szoros verseny, hanem az alapdiploma hiánya volt. Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára a ponthatárok meghúzásakor ugyanis úgy tájékoztatta az [origo]-t, hogy nem minden BA-képzésben részt vevő diák szerezte meg a diplomáját három év alatt. „Vannak olyan szakok, amelyek nem hat-, hanem hét félévesek, így ezek a hallgatók csak decemberben, januárban fejezik be a tanulmányaikat, és akkor jelentkeznek majd mesterképzésre. De valószínűleg vannak olyan fiatalok is, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy nem három év, hanem hosszabb idő alatt végzik el a szakjukat, és csak utána felvételiznek, hiszen tizenkét félévig ingyenes az oktatás” – mondta el a szakállamtitkár.

A legnépszerűbbek a nyelvtanári szakok

Az oktatási tárca tájékoztatása szerint ennek ellenére minden olyan tanári mesterszak elindul szeptemberben, amelyre szüksége van a magyar közoktatásnak. Az előző évekhez hasonlóan azonban idén is a nyelvtanári képzések voltak a legnépszerűbbek, több mint ezerhétszázan szerették volna ez irányban folytatni tanulmányaikat – közülük hatszáz hallgatót fel is vettek az egyetemek, főiskolák. Ugyancsak 2009 tanári sikerszakja volt az ember és társadalom műveltségi területébe tartozó történelem és társadalomismeret, illetve a magyar nyelv és irodalom, sőt a speciális pedagógiai modulok is.

Nem okozott nagy meglepetést, hogy a kémia, a biológia és a fizika korántsem ért el ekkora sikert, sőt a tanári mesterképzések listáján az utolsók között van: a Nemzeti Alaptanterv által ember a természetben elnevezésű műveltségi területre az egész országban mindössze kétszázkilencvenheten jelentkeztek, és közülük is csak százhuszonöten teljesítették a felsőoktatási intézmények által előírt feltételeket, illetve tudták bemutatni a továbbtanuláshoz szükséges alapdiplomát. Ezzel az eredménnyel a természettudományos tanári szakok csupán három, hagyományosan kevés hallgatót vonzó szakmai képzést előztek meg.

Változóak voltak a ponthatárok

Nem csoda, hogy ezekre a tanári szakokra nem volt túlságosan nehéz bekerülni – igaz, a ponthatárok összehasonlítását nehezíti, hogy az egyetemek és főiskolák szabad kezet kaptak abban, hogy hogyan választják ki azokat a hallgatókat, akik részt vehetnek a mesterképzésben. Volt, ahol csupán egy rövid, kötetlen beszélgetést írtak elő, máshol komoly írásbeli vizsgát kellett tenniük a felvételizőknek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológiatanári képzésére már ötvennyolc ponttal be lehetett jutni, a fizikatanári mesterszakhoz pedig még kevesebbet, ötvenkét pontot kellett megszerezni – sőt, nappali tagozaton el sem indul szeptembertől a kémia- és a fizikatanári képzés. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán a pedagógus szakok közül a legalacsonyabb ponthatárt a biológiatanári képzésnél húzták meg, itt ötvenhat pont kellett a sikeres felvételihez.

Már nem vonzó a természettudomány

Nemcsak a természettudományi mesterképzések, de az alapképzések sem túl népszerűek – a fizika-, kémia- és biológiaoktatás mélyrepülése évek óta tart. Míg 2001 és 2006 között átlagosan hat-nyolcezer végzős középiskolás döntött úgy, hogy ilyen irányban folytatja tanulmányait, addig 2008-ra ez a szám ötezerre, idén pedig alig több mint háromezerre csökkent. Miközben például a bölcsészettudományi karokra évente húszezernél is többen szeretnének bejutni, de többszörös a túljelentkezés a társadalomtudományi, a jogi és a pénzügyi karokra is.

Ugyan a biológia és kémia szakra jelentkezők száma is folyamatosan csökken, a népszerűtlenség igazi vesztese a fizika – az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai szerint míg biológiára több mint ezren szerettek volna idén bejutni, addig például a Debreceni Egyetem fizika alapszakjára alig több mint ötvenen adták be jelentkezésüket, de az ország más felsőoktatási intézményeiben sem sokkal jobb a helyzet. Így évről évre lejjebb tolódnak a bekerüléshez szükséges pontszámok: tíz éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakára csak kitűnő tanulmányi eredménnyel lehetett bejutni, tavaly azonban ugyanide már kétszázhatvan ponttal, vagyis egy erős közepes átlaggal is felvették a diákokat.