Még mindig kevés középiskolában tanítanak pénzügyi ismereteket – bár a Nemzeti Alaptanterv évek óta lehetővé teszi, hogy ez a tantárgy is bekerüljön a diákok órarendjébe, az intézményeknek nincs pénze szakoktatók alkalmazására, így csak az erre kiírt pályázatokban bízhatnak.

A hitelfelvétel buktatói, az elektronikus banki szolgáltatások, a hitelkártya használata, a családi költségvetés összeállítása és a takarékos pénzügyi gazdálkodás alapelvei – a következő években már ezekről a témákról is tanulhatnak a szolnoki általános- és középiskolások. A megyeszékhelyen a napokban kezdték meg az egyeztetéseket az oktatási intézmények, a pedagógusok és a szakemberek, és rövid időn belül elkezdik a pénzügyi ismeretek tantárgy anyagának kidolgozását is.

Még mindig nem minden iskolában tantárgy a pénzügy

Ugyan az elmúlt években több olyan pályázatot kiírtak iskolák számára, amelyek anyagilag támogatták a pénzügyi ismeretek oktatását, több száz intézményben a mai napig nem tanulnak a diákok arról, hogy mi a tőzsde, hogyan működik a hitel, és mitől függ a törlesztőrészlet összege. Pedig a Nemzeti Alaptanterv 2007-es módosítása a kiemelt fejlesztési feladatok közé sorolta a gazdasági nevelést, ezen belül a pénzügyi ismeretek közvetítését. Igaz, a tanintézményeket nem kötelezték az új terület oktatására, és központi támogatást sem kaptak erre – így csak azokban az iskolákban tartanak pénzügyi órákat, amelyek pályázati pénzt nyertek erre a célra.

Pénz, pénz, pénz - hogyan tanulja meg kezelni a diák?

Az elmúlt két évben összesen hatvanöt intézményben kezdtek el pénzügyi alapismereteket oktatni a Magyar Nemzeti Bank Tudatos Pénzügyekért Alapítványa és a Budapesti Értéktőzsde Öngondoskodás Alapítványa közös pályázatán nyert pénzből – az értéktőzsde magára vállalta az oktatók képzését, a diákok pedig ingyenes tankönyvet kaptak, de a szintén ingyenes internetes tananyagot is igénybe vehették. A többi középfokú iskolának egyelőre marad a „Pénz beszél! – Te is érted?” című kiadvány, amelyet 2007 óta minden végzős középiskolás megkap, vagy részt vehetnek a pénzintézetek által meghirdetett oktatási programokban.

Tanácstalanok a diákok, ha pénzről van szó

Pedig a válság miatt pénzügyi képzésekre most valóban nagy szükség van, a tizenévesek és a felnőttek ugyanis nagyon kevés pénzügyi ismerettel rendelkeznek – hívják fel világszerte a figyelmet szakértők. A Magyar Nemzeti Bank 2006 végén készített közvélemény-kutatása szerint a magyar diákok többsége például egyáltalán nem érdeklődik a téma iránt – igaz, ez valamelyest változhatott a válság hatására. „A tizennégy-tizenhét éveseknek mindössze tíz százaléka érdeklődik a pénzügyi világ hírei, valamint a pénzügyi szolgáltatások iránt, de a tizennyolc-harmincévesek körében sem sokkal nagyobb ez az arány, mindössze húsz százalék” – áll az MNB összefoglalójában, amely azt is kiemeli, hogy a tanulók többsége teljesen passzív, ha banki szolgáltatások igénybevételéről van szó. A legtöbben elfogadják a szüleik vagy munkahelyük által javasolt bankot, csekély azoknak a száma, akik a díjak és kedvezmények ismeretében választanak pénzintézetet.

Egy másik hazai kutatás még siralmasabb képet fest: a fogyasztók az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában, a megkérdezettek hetven százaléka nem tudta például, hogy mi az az infláció. Hasonló eredményre jutott egy Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban végzett felmérés is, amely kimutatta, hogy az alacsony jövedelműek jelentős része nem képes értelmezni a pénzügyi intézmények feltételeiről és díjairól szóló tájékoztatókat.

Keveset tud a magyar diák a pénzről

„A magyar gyerekek nagyon keveset tudnak a pénzügyekről, arról, hogy hogyan lehet spórolni, pénzt félretenni, gyűjteni. Ennek két oka van. Egyrészt a szülőknek eszébe sem jut, hogy beszélniük kellene a gyermekükkel arról, milyen a családi kassza, mennyire fontos a megtakarítás. Másrészt a szülők egy része rossz példát mutat, hiszen maga sem tudja, milyen lépéseket tehet anyagi helyzete javításáért” – mondta el az [origo]-nak Alkér Orsolya gyermeknevelési tanácsadó, az eletrevalogyerek.hu magazin szerzője. „A zsebpénz az egyik legegyszerűbb módszer lenne a gyerekek pénzügyi tudatosságának kialakítására. Viszont a zsebpénzt nem arra kell adni, hogy a tizenéves az utolsó fillérig elköltse, hanem arra, hogy megtanulja, hogyan kell befektetni a pénzt. Már ekkor ki kell alakítani bennük a pénzügyi felelősséget, az önkontrollt és a döntési képességet” – magyarázta a szakértő.

Pénzügyi tanórák – külföldön

A kutatási eredmények nemcsak Magyarországon, hanem Európa más államaiban, és az USA-ban is ráirányították a figyelmet a pénzügyi ismeretek oktatásának fontosságára – az Európai Bizottság már 2005 óta sürgeti a pénzügyi oktatási programok kidolgozását, ezért jó néhány iskolai program már évek óta működik.

Ausztriában például 2001 és 2007 között több mint négyezer diák vett részt az „Adósságmentes élet” elnevezésű kampányban. A szervezők három csoportot céloztak meg: a tizenegy-tizenkét évesekkel olyan alapvető pénzügyi kérdésekre keresték a választ, mint hogy honnan jön a pénz, a tizennégy-tizenöt évesekkel azonban már gyakorlatiasabb témák is szóba kerültek, mint például a megtakarítási módszerek, a bankszámlakezelés és a bankkártya használata. A tizennyolc éven felüli résztvevők a szakemberek segítségével az adósságok elkerülésével és a hitelekkel foglalkoztak.

Az USA-ban és Nagy-Britanniában évtizedes hagyománya van a pénzügyi és az üzleti ismeretek oktatásának: az 1963 óta működő brit Young Enterprise szervezet a középiskolás fiatalokat valóságos vállalkozások létrehozásán keresztül tanítja gazdálkodásra, üzletvezetésre. A programot ma már nemcsak a szigetországban, hanem a Baltikum, Lengyelország és Szlovákia mellett itthon is alkalmazzák.