Szakiskolai igazgatók szerint minél kisebb egy település, annál inkább problémát jelent a tanulók gyengébb képessége, illetve hátrányos családi helyzete - többek között ez derül ki az Oktatás és Fejlesztő Intézet legfrissebb elemzéséből.

Régiók szerint Észak-Magyarországon és Észak Alföldön értékelték a legrosszabbnak az igazgatók a tanulók képességét, előképzettségét, a hiányzást és a pénz hiányát. Ezzel szemben a nyugat- dunántúli igazgatók a leginkább elégedettek tanulóikkal.

A középiskolákhoz hasonlóan a szakiskolai képzést folytató intézményekben is emelkedett a tanulólétszám az elmúlt három évben, az összes középiskolával összehasonlítva, azonban a növekedés mértéke a szakiskolákban csekélyebb. Így a szakiskolai képzést folytató intézményekben sem a szakmunkások létszámemelkedésének köszönhető ez a növekedés, hanem inkább a többi szakközépiskolai, gimnáziumi képzési programnak.

A kutatók megállapították, hogy a szakiskolák helyzete a település nagysága, képzési profilja szerint is különbözik. A legkedvezőtlenebb helyzetben a megyei jogú városok tanulói vannak, hiszen az iskolák ott a legzsúfoltabbak, míg a községi iskolák tanulói vannak a legkedvezőbb helyzetben.

A csak szakiskolai képzést folytatók körében a legalacsonyabb az egy teremre jutók aránya, és ezekben az intézményekben a legkevesebb a szükségterem is. Az általános képzést is folytató iskolák helyzete már kevésbé előnyös, ám a legrosszabb mutatókkal a szakképző intézmények rendelkeznek. Az átlagos tanulólétszám is magasabb a szakiskolákban, mint az egyéb középiskolákban, de egyúttal az egy tanárra jutó diákok száma is. A középiskolákban átlagosan egy tanárra tizenkét diák jut, a szakiskolákban pedig tizenhárom.

A tanulók átlagéletkora 16 év, 15 százalékuk 15 éves, 58 százalékuk 16 éves, egyötödük pedig 17 éves és 6,6 százalékuk 18 éves, vagy már betöltötte a tanköteles kort. A diákok mintegy 25 százaléka vendéglátó és idegenforgalmi szakmacsoportos, 12-13 százaléka  mezőgazdasági, nehéz- és könnyűipari, 10,2 százaléka kereskedelmi, 8 százaléka építőipari oktatásban vesz részt.

Településtípusok szerint azt tapasztalták, hogy minél nagyobb a település, annál több tanuló jut egy tanárra. A kistelepülések és a városok között már igen nagy a szakadék. A községi iskolákban pedig kevesebb, mint nyolc tanulóra jut egy tanár. A középiskolai tanulók több mint fele a lakóhelyén választ iskolát, egyharmaduk azonban naponta ingázik, míg közel egytizedük lakik kollégiumban tanulmányi ideje alatt.

Az iskolák 42 százaléka gyűjt adatokat arról, hogy mi történik végzett diákjaikkal, ám részletesebb információval csak az iskolák egyharmada szolgált. Ez alapján a szakiskolások 60 százaléka nem tanul tovább az iskola elvégzése után, ám 40 százalékuk benn marad az iskolarendszerben. 25 százalékuk leérettségizik, míg 15 százalék valamely más szakmát is kitanul.