Túl keveset tudnak a magyar diákok a pénzügyekről, a bankokról és a megtakarítás lehetőségeiről több hazai kutatás szerint. A szakemberek úgy vélik, javíthatna a helyzeten, ha a szülők is foglalkoznának gyerekeik pénzügyi nevelésével. A zsebpénz például jó eszköz arra, hogy segítségével megtanítsák a legfontosabb pénzügyi fogalmakat.

Évi hatmilliárd forint – összesen ennyi zsebpénzt kapnak évente a magyar gyerekek, derült ki 2009 májusában egy több mint ötezer szülő megkérdezésével készült hazai felmérésből. A magasnak tekinthető összeg dacára csupán minden negyedik családban adnak rendszeresen zsebpénzt az iskoláskorú gyerekeknek, máshol egyáltalán nem, vagy csak időnként jutnak olyan pénzhez, amelynek elköltéséről ők maguk dönthetnek. A szülők ötvenhárom százaléka ezer és ötezer forint közötti összeget, huszonhat százaléka pedig ezer forint alatti összeget szán zsebpénzre havonta, csak kevesen adnak tízezer forintnál többet. A gyerekek fele már hétéves kora előtt kap pénzt szüleitől, csupán tizenöt százalékuknál tolódik ki ennek ideje tízéves kor utánra.

Hatmilliárd forint megy el évente zsebpénzre

„A zsebpénzzel kapcsolatban sok kérdés merül fel. Vannak szülők, akik teljesen elutasítják azt, hogy ők zsebpénzt adjanak a gyereknek, hiszen úgyis mindent megkap, amit akar. A szülők másik részének teljesen természetes, hogy zsebpénzt adjanak gyermeküknek, ezek a szülők általában azért adják gyermekük kezébe a pénzt, mert belefásultak abba, hogy állandóan csak folyik és folyik ki pénztárcájukból a pénz gyermekeik különböző kéréseire” – mondja Alkér Orsolya, a nemrég elkészült, Az első millió című gyerekpénzügyi oktatóanyag szerzője, aki kiemeli, a felmérés arra is rámutatott, hogy a zsebpénz a családok kilencvenkilenc százalékánál azt a célt szolgálja, hogy a gyerek elköltse, nem pedig azt, hogy segítségével megtanuljon a pénzzel bánni.

Túl keveset tudnak a gyerekek a pénzügyekről

Pedig az otthoni és iskolai pénzügyi oktatásra most valóban nagy szükség lenne, a tizenévesek ugyanis nagyon kevés pénzügyi ismerettel rendelkeznek – hívják fel világszerte a figyelmet szakértők. A Magyar Nemzeti Bank 2006 végén készített közvélemény-kutatása szerint a magyar diákok többsége például egyáltalán nem érdeklődik a téma iránt, igaz, ez valamelyest változhatott a válság hatására. „A tizennégy-tizenhét éveseknek mindössze tíz százaléka érdeklődik a pénzügyi világ hírei, valamint a pénzügyi szolgáltatások iránt, de a tizennyolc-harmincévesek körében sem sokkal nagyobb ez az arány, mindössze húsz százalék” – áll az MNB összefoglalójában, amely azt is kiemeli, hogy a tanulók többsége teljesen passzív, ha banki szolgáltatások igénybevételéről van szó. A legtöbben elfogadják a szüleik vagy munkahelyük által javasolt bankot, csekély azoknak a száma, akik a díjak és kedvezmények ismeretében választanak pénzintézetet.

Egy másik hazai kutatás még siralmasabb képet fest: a fogyasztók az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában, a megkérdezettek hetven százaléka nem tudta például, hogy mi az az infláció. Hasonló eredményre jutott egy Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban végzett felmérés is, amely kimutatta, hogy az alacsony jövedelműek jelentős része nem képes értelmezni a pénzügyi intézmények feltételeiről és díjairól szóló tájékoztatókat.

Kell-e zsebpénz?

„A zsebpénzzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, amelyre meg kell adni a választ, hogy mi a célja. Mert ha csupán az, hogy a gyerekek elköltsék, akkor egyet kell értenem azokkal a szülőkkel, akik nem adnak zsebpénzt gyermeküknek, hiszen úgyis mindent megvesznek neki mindent, amire szükségük van” – magyarázza Alkér Orsolya, aki úgy véli, akkor érdemes fontolóra venni a zsebpénz bevezetését, ha az a célja, hogy a gyermek megtanulja a pénzügyi alapokat. Például azt, hogy mi az a kamat, hogyan működnek a bankok, és hogyan kell takarékoskodni.

Ezzel egyetért Fodor Zsuzsanna fejlesztőpedagógus is, aki szerint azonban nemcsak zsebpénzzel, hanem a szülők által mutatott mintával is jó irányba lehet terelni a gyerekeket – már ami a pénzügyeket illeti. „Ha az a szokás a családban, hogy a fizetés napján tejjel-mézzel folyó Kánaán van otthon, aztán a hónap végén már kenyérre sincs pénz, nem várhatjuk el, hogy a tizenéves kamasz ésszerűen fogja beosztani a saját pénzét. Ilyenkor először saját magunkat kell okosabb gazdálkodásra kényszerítenünk” – mondja a pedagógus. Tapasztalatai szerint felnőttként jobban boldogulnak azok, akiket tizennégy-tizenöt éves korukban szüleik már beavattak a családi gazdálkodásba, vagyis elmondták nekik, hogy mennyi a bevétel, és mire mennyit kell költeni. „Hét-nyolcéves kor előtt azonban ezzel nem érdemes foglalkozni. Egyszerűen meg kell várni, hogy a kisdiák megtanuljon számolni, fel tudja fogni, hogy hogyan működik a pénz. Óvodáskorban mindössze azt kell tudatosítani bennük, hogy az ember nem kaphat meg mindent, amit szeretne” – magyarázza Fodor Zsuzsanna.

Ezer, ötezer, tízezer – mennyi zsebpénzt adjunk?

„Egy éve még ezer-ezer forint volt a heti apanázs, de aztán a tizenkét éves fiam és a tizenöt éves lányom is szólt, hogy ennyiből ma már egy mozijegyet sem tudnak venni, úgyhogy megemeltük kétezer forintra. Eredetileg három-háromezret szántunk nekik, de mivel az elmúlt pár hónapban a mi fizetésünk is csökkent, nem tudunk havi huszonnégyezer forint erre szánni” – mondja Kelemen Beáta, aki úgy tapasztalta, az utóbbi egy évben az ismerős családok is visszafogták a kiadásaikat, és ez a tizenévesek zsebpénzét is érintette. „Semmilyen rábeszélésnek nem engedek, egyedül akkor kaphatnak több pénzt, ha a szobájuk kitakarításán kívül más házimunkát is elvégeznek” – teszi hozzá. Ez utóbbit a fejlesztőpedagógus nem tartja jó gyakorlatnak. „A család mindennapjainak gördülékenységéhez az összes családtagnak hozzá kell járulnia, vagyis nem kell anyagilag is elismerni, ha például egy tízéves gyerek minden nap leviszi a szemetet. Felnőtt korában sem fog pénzt kapni azért, ha kitakarítja a saját lakását, vagy ha elmosogat maga után”.

Állapodjunk meg előre, milyen költségeket kell fedezniük a zsebpénzükből

Alkér Orsolya szerint nem az a lényeg, hogy mennyi zsebpénzt adunk a gyermekünknek egy héten, egy hónapban vagy egy évben, hanem az, hogy mit tanítunk meg vele. „Sok vitától megmenekülhetünk, ha előre meghatározzuk, hogy a gyerekeinknek milyen költségeket kell fedezniük a zsebpénzükből. Ez persze korosztálytól függően változik. Amikor a gyermekeim még kisebbek voltak, leginkább a havi csokira, cukorkára, újságra és kisebb játékokra korlátozódott, később belevettük azokat a ruharongálódásokat vagy elvesztéseket, amelyek gondatlanságból történtek. Ma már beletartozik a telefonszámlájuk és a telefonjuk javítási költsége is” – magyarázza a szakember.

Anyabank és apabank: trükk a takarékoskodásra

Alkér Orsolya szerint ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják a kamatos kamat mibenlétét és a banki működést, valamint ráérezzen a megtakarítás értelmére, jó eszköz lehet az anya- vagy apabank. „Amikor megalakítottam az Anya Bankot, arra biztattam a gyermekeimet, hogy a zsebpénzük egy részét takarítsák meg ahelyett, hogy elköltenék. A számítógépemen egy táblázatban mindkét gyermekem számára nyitottam egy folyószámlát. Nálunk minden hónap nyolcadikán a gyerekek zsebpénzét beírom a táblázatba, kiszámolom az egyenleget, és minden hétfőn van kamatjóváírás. A kamatlábnak elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy egyetlen hónap leforgása alatt valódi pénzgyarapodást láthassanak a gyerekek” – magyarázza a nevelési tanácsadó.