Továbbra sem lehet politikai rendezvényeket szervezni az egyetemeken és főiskolákon: a rektori konferencia ismét elutasította a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek javaslatát, amely bevinné a politikát az intézmények falai közé. A rektorok a négyigenes népszavazással, a pártok a fiatalok gyenge politikai aktivitásával érvelnek.

Nincs helye a politikának a hazai egyetemeken és főiskolákon – keddi ülésén újra így döntött a Magyar Rektori Konferencia (MRK), amely immáron másodjára mondott nemet a parlamenti párok ifjúsági szervezeteinek kezdeményezésére, amely lehetővé tenné, hogy a felsőoktatási intézményekben politikai vitákat és rendezvényeket tartsanak. A javaslatot még júliusban vetette fel az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), amelyhez később csatlakozott az SZDSZ – Új Generáció, a Fidelitas és a Societas is.

A rektori testület tízfős elnöksége október végi és eheti ülése után is azzal indokolta állásfoglalását, hogy a politika jelenléte zavarná az intézményekben folyó oktatói és kutatói munkát. „Nem kívánatos, hogy a pártok intézményeinken belül plakátokat ragasszanak, aláírásgyűjtéseket szervezzenek, és pártpolitikai rendezvényeket tartsanak” – áll az MRK közleményében, amely arra is kitér, hogy a hallgatóknak most is lehetőségük van szakmapolitikai érdekeik kifejezésére és képviseletére, akár az egyetemi vagy főiskolai szenátusban, akár az intézményi közélet más színterein. Véleményük szerint a hallgatói önkormányzatok és más önszerveződő diákcsoportok éppen azért jöttek létre, hogy a hallgatók érdekeit, szakmapolitikai elképzeléseit közvetítsék, és hogy maguk is aktívan részt vegyenek a döntéshozatalban.

Az elnökség állásfoglalásában kiemelte, hogy az 1989-es négyigenes népszavazás már döntött a kérdésről: „A magyar polgárok egyszer már állást foglaltak abban a kérdésben, hogy helye van-e a pártszervezeteknek a munkahelyeken. Ekkor több mint négymillióan, kilencvenöt százalékos többséggel úgy döntöttek, hogy a pártok vonuljanak ki a munkahelyekről” - írják.

Rétvári: A négyigenes népszavazás nem jó érv

Kínkeservesen előkapart, formális érv – így jellemezte a négyigenes népszavazásra való hivatkozást Rétvári Bence, az IKSZ elnöke az [origo]-nak. A KDNP-s országgyűlési képviselő szerint az 1989-es referendum az MSZMP eltávolítására és az egypártrendszer megszüntetésére szolgált, nem pedig arra, hogy politikamentes övezetté tegye az egyetemeket és főiskolákat.

„Ha a vallás, a sport és más szabadidős tevékenységek is jelen lehetnek a felsőoktatási intézményekben, akkor a politikának is van helye, természetesen meghatározott keretek között. Ha az egyetemeken, főiskolákon szervezhetnének politikai vitákat, a hallgatóknak lenne személyes tapasztalatuk a politikával kapcsolatban, kevésbé lehetne őket manipulálni hangzatos, de adott esetben semmitmondó ígéretekkel” – mondta. Rétvári Bence aggasztónak nevezte, hogy a fiatalok politikai aktivitása nagyon alacsony, és hogy egyhetedük szerint bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint a demokrácia. „Ha kirekesztjük a politikáról szóló beszélgetéseket és vitákat, továbbra sem várható változás ezen a téren” – tette hozzá.

Kevesen érdeklődnek a politika iránt

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által megrendelt, idén júniusban bemutatott Ifjúság 2008 Gyorsjelentés szerint valóban kevés fiatal érdeklődik a politika iránt: a tizennyolc és huszonkilenc év közöttiek hatvan százalékát nem érdekli a politika, intenzív érdeklődést csupán a megkérdezettek kilenc százaléka tanúsított. A kutatók szerint ez összefüggésben lehet azzal, hogy a vizsgált korosztály döntő többsége, körülbelül háromnegyede úgy érzi, hogy a politikusokat nem érdekli igazán a fiatalok véleménye, de a politikai és egyes civil intézmények iránt sem éreznek bizalmat.

Egy most esedékes választáson a nyolcezer megkérdezett fiatal harmincnégy százaléka venne biztosan részt, tizenhat százalékuk azonban határozottan kijelentette, hogy semmiképpen sem menne el szavazni. Mindössze egy százalékuk tartozik valamelyik politikai ifjúsági szervezethez, és ugyancsak egy százalék kötődik valamelyik párthoz. És csupán ötvenegy százalékuk véli úgy, hogy a mai rendszer jobb az előzőnél, közel egyharmaduk számára pedig lényegtelen, hogy demokráciában vagy diktatúrában élnek-e.

Miskolci Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint a fiatalok politikai aktivitása nem attól függ, hogy beengedik-e a politikusokat az egyetemekre. „Azért fordulnak el a politikától, mert úgy látják, hogy a véleményük nem számít, hogy nem szólhatnak bele a dolgok alakulásába, az életüket érintő döntések meghozatalába” – mondta el az [origo]-nak. Véleménye szerint nem feltétlenül a politikusok a legmegfelelőbb személyek arra, hogy aktivizálják a fiatalokat. „Pártpolitikától mentesen is lehet beszélni ezekről a témákról, akár egy minden hallgató számára kötelező óra keretében is. Egyébként a hallgatók nincsenek hermetikusan elzárva a közélettől, aki akar, az most is részt vehet politikai rendezvényeken” – magyarázta, hozzátéve, a HÖOK-ot az ifjúsági szervezetek hivatalosan nem keresték meg. 2006-ban egyébként egyszer már felvetődött az egyetemi politizálás kérdése, akkor a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elvi állásfoglalást adott ki a politikamentes felsőoktatás mellett.

Kevés fogódzót ad a felsőoktatási törvény

Az [origo] úgy tudja, a négy ifjúsági szervezet a rektori konferencia döntése után arról kezd egyeztetést, hogyan lehetne módosítani a felsőoktatási törvény idevonatkozó részletét. A jogszabály egyébként nem ír részletesen az intézményeken belüli politizálás lehetőségéről, csupán azt szögezi le, hogy „a felsőoktatási intézmény szervezete és működése pártoktól független, azoknak állami támogatást nem nyújthat. A felsőoktatási intézmény helyiségeit politikai célú szervezet, mozgalom vagy ezekhez kötődő szervezet részére működési célra nem engedheti át”.

„Jelenleg a rektor dönt arról, hogy a kit és milyen formában enged be az intézménybe a politikusok közül. Így az intézményvezetők politikai céltáblává válnak, hiszen támadhatják őket azért, mert például az egyik párt képviselője tarthat előadást, a másik párté viszont nem” – mondja Rétvári Bence, aki szerint a politika korábban és most is jelen van az egyetemeken.

Korábban is vitáztak az egyetemi politizálásról

Az egyetemi politizálás lehetősége korábban is vita tárgya volt: a figyelem középpontjába került például 2001-ben, amikor a Debreceni Egyetem nem engedélyezte, hogy a kampuszon tartsák meg azt a rendezvényt, amelyen Medgyessy Péter és Kuncze Gábor is részt vett volna. Nemrég a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épületéből az utolsó pillanatban tették át a Jobbik elnökével, Vona Gáborral tervezett kerekasztal-beszélgetést egy semleges, egyetemen kívüli helyszínre, végül az egész rendezvény elmaradt.

A Budapesti Corvinus Egyetem ezzel szemben rendszeresen helyszíne politikai vitának: itt zajlott az 1998-as Horn-Orbán, illetve a 2002-es Orbán-Medgyessy vita is. Gyurcsány Ferencet 2005-ben tíz felsőoktatási intézményben látták vendégül, az akkori miniszterelnök előadásokat tartott, és válaszolt a hallgatók kérdéseire.